A vízlépcsős hazugság megint futótűzként terjed

„»Vajon kik azok a patkányok, akik miatt nem épült meg a nagymarosi vízierőmű és a bajai duzzasztó?« – olvasom egy Facebook-bejegyzésben. A szerző nyilván nagyon fiatal és másodkéz-információkból dolgozik, mert szerinte ez is a Fidesz miatt történt. Duna Körről talán életében sem hallott. Arról sem, hogy 1988-ban és a következő évtizedekben egyedül a régi-új állampárt állt ki nyíltan a gátépítő lobbi mellett (újabban pedig a Mi Hazánk). Létezik azonban Magyarországon egy elszánt csoport, amelynek az elmúlt évtizedekben nagyjából mindenről a meg nem épült dunai vízlépcsők jutottak az eszébe mint csalhatatlan gyógymód energiaválság, aszály, infláció, esetleg fogfájás ellen is. Csodáltam volna, ha ezt a ziccert kihagyják: a klímakatasztrófa remek alkalom az áltudományos ötletelésre, és a mostani kánikulában a felelőtlenül elejtett hazugság futótűzként terjed az interneten.

Mint a megszólított patkányok egyike (amúgy közismert Fidesz-bérenc), bátorkodom reagálni az elmúlt napokban csőstül érkező, jobbnál jobb érvekre, hogy miért is kell mindenáron duzzasztani a Dunát. Mert hogy kell, az nem kérdés, csak hogy miért kell, arra keresnek évtizedről-évtizedre újabb magyarázatot. Eleddig kevés sikerrel.

Az energiatermelés áll ezek közül a leggyengébb lábakon – pedig ne feledjük, eredetileg ez volt a döntő szempont. A sokat emlegetett ausztriai vízlépcsők meredek lejtésű hegyvidéki folyamszakaszokon bizonyára gazdaságosan termelnek tiszta áramot. Síkvidéken ellenben, drágán épített beton üzemvízcsatornába terelt víztömeggel, egy egész folyamszakasz élővilágának kiiktatása árán ugyanez se tisztának, se gazdaságosnak nem mondható. Van is, lesz is elég baja szlovák szomszédainknak a felújításra szoruló rendszerrel, a feliszapolódott csúnyi tározóval.

Ha Visegrádnál megépül a gát, most a Dunakanyarban nálunk is 8-9 méter magas töltés mögött kanyarogna a folyó, és naponta kétszer olyan árvízhullám zúdulna a főváros feletti Duna-szakaszra, amely Budapest ivóvíz-ellátását tönkretette volna.

(Ezt nevezik csúcsidőszaki áramtermelésnek. Ha valami durva medermélyülést okoz, ez biztosan.)”

Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert