Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!

A cél, hogy jelentősen csökkenjen az állami kockázatmegosztás szintje.

A Magyar Közlönyben megjelent: a Tisza-kormány felülvizsgálja a magánpiaci hitelezéshez kapcsolódó állami támogatásokat, garanciákat.
A cél a támogatott hitelezés reformja. A Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szóló törvény módosítása után Magyar Péter kormányfő azzal bízta meg Kapitány István gazdasági minisztert, hogy Kármán András pénzügyminiszter bevonásával, az uniós források lehívása érdekében rendelje el a magánszektor hitelezéséhez kapcsolódó kormányzati támogatások, beleértve a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) finanszírozási gyakorlatának felülvizsgálat.

A kormány célja, hogy jelentősen csökkenjen az állami kockázatmegosztás szintje, erősödjön a bankok saját hitelkockázat-értékelése, és kedvezőbbé váljanak a garanciafedezeti arányok.
Augusztus 12-ig felül kell vizsgálni az összes állami viszontgarancia amortizációs ütemtervét, augusztus 17-ig el kell készíteni azt a kormányhatározat-tervezetet, amely kötelezettséget vállal az állami garanciák GDP-hez viszonyított arányának az uniós átlagra történő csökkentésére.
A kormány megreformálja a Széchenyi Kártya programot. A tervek szerint augusztus végén a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ és a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ esetében a nettó ügyleti kamatot az aktuális 3 havi BUBOR szintjéhez kötik, a kötelezően előírt garanciák igénybevétele pedig csak választható opció lesz.
A kormány 12 800 milliárd forintról 11 200 milliárd forintra csökkenti az idei évre megállapított állami viszontgaranciák felső határát.
Kármán András pénzügyminiszternek már a fentiek alapján kell számolnia a 2027-es költségvetés tervezésekor. A kormány – az MFB Zrt. bevonásával – felülvizsgálja az állami hitelnyújtáshoz és kockázatmegosztáshoz biztosított állami garanciákat. Korlátoznák az államháztartás MFB-műveletekkel szembeni kitettségét. Fokozatosan megszüntetnék a szükségtelen állami garanciákat, így a kamatkiegyenlítési rendszert is. A mostani döntés előzménye, hogy
a törvény szerint átláthatóbbá kell tenni a bank működését, mivel korábban több bírálat érte az MFB-t a magántőkealapokba történő állami befektetések miatt.
A Transparency International Magyarország július 16-án tett büntetőfeljelentést a Legfőbb Ügyészségen, miután rendszerszintű problémákat láttak az alapok, kezelőik és a céltársaságok tulajdonosai között. Az öt alapba a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az MFB Invest összesen 281 milliárd forintnyi állami forrást fektetett. Az ügyben a rendőrség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
