Az Magyar Péter áfiuma ellen való orvosság 3. cikk

„»Ez a rendszer sokkal törékenyebb, mint amilyennek kívülről látszik.«

Nem tehetek róla, valamiért mindig azon kattog az agyam, hogy a történelem ismétli önmagát. 2026 Magyarországát pedig már-már félelmetes pontossággal megfejtette Zrínyi Miklós valamikor még 1661-ben – feltéve, hogy egy kicsit használjuk a fantáziánkat. A »Ne bántsd a magyart! Az török áfium elleni orvosság« című politikai röpirat amúgy a magyar hadtudományi és politikai irodalom egyik legfontosabb alapműve. De nézzük meg tömören tíz pontban a lényegét.

TL;DR

Zrínyi akkoriban nem az infláció vagy a reálbér növekedése miatt aggódott, hanem amiatt, hogy lesz-e egyáltalán még Magyarország. Ezért először is fel akarta rázni a népet, hogy meghallgassák a tervét.

1. Szerinte a magyar nemzetet elaltatta a hamis biztonságérzet, a halogatás és a nemtörődömség, miközben a halálos veszély (a török) már a spájzban volt. Ebből a kábult álomból akarta felrázni a kor Pató Pál urait. 2026-ban minket a folyamatos gazdasági fejlődés ígérete altat el. A hit a globális gazdaságban, hogy »úgyis meglesz az újabb iPhone-om.« Cserébe az állam legfeljebb az adók megfizetését és a törvények – legalább minimális – betartását várja el. Ez nem a siker receptje, valljuk be! Se félsz, se komolyabb célok nincsenek a rendszerben. Pedig a mindenkori magyar gazdaság Trianon óta Európa legsebezhetőbb gazdaságai közé tartozik. Tehát kellenek a generációs közös célok: pl. harc a magyar multikért, az aszály, és a demográfiai válság ellen stb.

2. Zrínyi bemutatja az Oszmán Birodalom katonai gépezetét, és figyelmeztet, hogy a török, ha akarja, pik-pak felszámolja az országot, ami aztán eltűnik a történelem süllyesztőjében. Hozzátéve, hogy érdek nélkül külföldről senki sem fog segíteni. (Igaza lett!)

Most, hogy az elnyomó NER-diktatúra véget ér, türelmesen lehet várni, hogy végre kibújjanak a földből az ütőképes magyar multik, amelyek nélkül a modern Magyarország új gazdasági szerkezete elképzelhetetlen. Ha kibújtak, jöhet az állam, és apolitikus módon dédelgetheti óriássá a magyar Microsoftokat, Teslákat.

3. Most jön a kedvenc részem. Zrínyi élesen bírálta a korszak elavult védelmi rendszerét és a feudális nemesi felkelést (insurrectio). Szerinte a fegyelmezetlen, képzetlen és lusta nemesek alkalmatlanok egy modern, professzionális és jól szervezett török hadsereg megállítására. (!) Most akkor aktualizáljuk az állításokat közel 400 év távlatából, és cseréljük ki a »védelmi rendszer«, valamint a »nemes« szavakat a magyar gazdaságra, a NER-re, a közgondolkodásra, az állam működésére, – amire akarjuk. Schiffer Andrásék már 2013-ban megénekelték, hogy összeszerelő üzem lettünk. Igaz,
de már előtte is azok voltunk. Talán félelemből, talán csak úszva az árral, de Magyarország mintha kerülné a II. világháború óta a kutatás-fejlesztésbe, az innovációba történő komolyabb befektetést. Jellemzően Magyarországon a GDP kb. 1,4%-át fordítják K+F-re, az Uniós átlag 2,24%, de pl Finnországban, Dániában már 3% fölött van. 

A magyar gazdaságban a nagy árbevételű cégek döntő többsége nem magyar, hanem Magyarországon működő külföldi multi. A tisztán hazai gyökerű, külföldön is terjeszkedni képes óriásvállalatok száma pedig még régiós szinten is alacsonynak számít. Ráadásul ezek a cégek sem jellemzően a jövő technológiáinak letéteményesei. Félreértés ne essék, szuper, hogy egyáltalán van Szikszón a Hell, vagy Kisvárdán a Master Good, de
egyik sem lesz a ChatGPT konkurenciája. Ugyanakkor külföldön is sikeres magyar multik nélkül nem lesz a magyar gazdaság sem sikeres.

4. Zrínyi fő mondanivalója, »orvossága«: egy állandó, reguláris, hazai toborzású nemzeti hadsereg felállítása. Híres jelszava hozzá pedig a »Da mihi exercitum!« (Adj nekem hadsereget!). 

Ezt ma úgy is lefordíthatnánk, hogy: emberek, ötleteljetek, vállalkozzatok, kockáztassatok! Állam, te meg támogass minket, ahogy csak tudsz!

Amíg az ország a KATA visszavezetésénél tart, addig pl. Finnországban a startupok és a belőlük kinőtt nagy cégek (scaleupok) a finn GDP 3%-át úgy adják, hogy közben a növekedési ütemük miatt az ország gazdasági motorjának számítanak. Csak összehasonlításképp a majdnem feleakkora lélekszámú Finnországban kb. 4000 életképes startup termel évi kb. 12 milliárd eurót, ez nálunk kb. 2000 startup esetén 1,5 milliárd euróra rúg csupán.”

Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert