Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!

Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.
Az ukrán agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszter már 25–30 százalékos inflációs sokkra figyelmeztet.

Súlyos logisztikai és geopolitikai blokád alá került az ukrán agrárkivitelt biztosító gabonaexport. A Politico beszámolója szerint a kritikus fontosságú élelmiszer-szállítások egyszerre akadtak el a fekete-tengeri orosz rakétatámadások, a Dunát sújtó rendkívüli aszály, valamint a szomszédos uniós szövetségesek protekcionista politikája és bizalmatlansága miatt. Tarasz Viszockij ukrán agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszter arra figyelmeztetett, hogy amennyiben a helyzet tartóssá válik,
a globális élelmiszerárak ismét 25-30 százalékkal emelkedhetnek, megismételve a 2022-es inflációs sokkot.
A legfőbb problémát az jelenti, hogy bár az odesszai kikötők hivatalosan nyitva vannak, július vége óta egyetlen gabonaszállító hajó sem merészkedett be a kikötőbe. Akkor egy orosz rakéta eltalált egy kukoricát szállító hajót, amelynek következtében a tízfős legénység életét vesztette, a hajó pedig egy héttel később elsüllyedt. Az eset óta a hajótulajdonosok és a legénységek a biztonsági kockázatok miatt megtagadják az indulást. Ennek következtében augusztus első kilenc napjában Ukrajna mindössze 463 ezer tonna gabonát tudott exportálni, ami a szokásos mennyiség alig egyharmada, novemberre pedig az új betakarítással a tárolókapacitások teljes betetőzése fenyeget.

Kijev a múlt héten 220 millió eurós vissza nem térítendő támogatást kért az Európai Bizottságtól, hogy kedvezményes hitelekkel segítse a kis- és középbirtokos gazdákat a krízis átvészelésében, de brüsszeli jóváhagyás egyelőre nem született.
A tengeri útvonal kiesésével Ukrajna szárazföldi alternatívákról tárgyal Romániával, Lengyelországgal, Magyarországgal, Szlovákiával és Moldovával, ám a vasúti és közúti szállítás tonnánként 50-70 dollárral drágább, ami a jelenlegi világpiaci árak mellett teljesen veszteségessé teszi az exportot. Ráadásul a legfőbb alternatív útvonalnak számító romániai szállítások is korlátozottak, mivel a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt a hajók alig tudják elérni a konstancai kikötőt.
A szárazföldi tranzit növelése emellett azonnal újjáélesztette a politikai feszültségeket Ukrajna nyugati szomszédaival.
A lengyel, magyar és szlovák gazdák korábbi tömeges tiltakozásai miatt ezek az országok 2023-ban egyoldalú importtilalmat vezettek be az ukrán gabonára.
Tarasz Viszockij hangsúlyozta, hogy a korábbi piaci zavarok megismétlődése jogilag lehetetlen, mivel az uniós kvóták évi 1,3 millió tonnában korlátozzák az ukrán búza eladását az EU-ban, a tranzitútvonalak fenntartása pedig elengedhetetlen az afrikai és ázsiai országok ellátásához.
A lengyel gazdák bizalmatlansága azonban továbbra is töretlen. Gustaw Jędrejek, a Lublini Agrárkamara elnöke és a korábbi határblokádok egyik vezetője kifejtette, hogy
a papíron más tagállamokba, például Csehországba vagy Litvániába címzett ukrán szállítmányok jelentős része a gyakorlatban észrevétlenül a lengyel piacon marad, letörve a helyi árakat.
Bár a lengyel kormány határozottan tagadja a visszaéléseket, a gazdák képviselője egyértelművé tette, hogy egyetlen hivatalos tranzitgaranciának sem hisznek, így a szárazföldi szállítások növelése azonnali belpolitikai konfliktusokat vetít előre a térségben.
Nyitókép: Pixabay