Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!

Az ukrán agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszter már 25–30 százalékos inflációs sokkra figyelmeztet.

Súlyos logisztikai és geopolitikai blokád alá került az ukrán agrárkivitelt biztosító gabonaexport. A Politico beszámolója szerint a kritikus fontosságú élelmiszer-szállítások egyszerre akadtak el a fekete-tengeri orosz rakétatámadások, a Dunát sújtó rendkívüli aszály, valamint a szomszédos uniós szövetségesek protekcionista politikája és bizalmatlansága miatt. Tarasz Viszockij ukrán agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszter arra figyelmeztetett, hogy amennyiben a helyzet tartóssá válik,
a globális élelmiszerárak ismét 25-30 százalékkal emelkedhetnek, megismételve a 2022-es inflációs sokkot.
A legfőbb problémát az jelenti, hogy bár az odesszai kikötők hivatalosan nyitva vannak, július vége óta egyetlen gabonaszállító hajó sem merészkedett be a kikötőbe. Akkor egy orosz rakéta eltalált egy kukoricát szállító hajót, amelynek következtében a tízfős legénység életét vesztette, a hajó pedig egy héttel később elsüllyedt. Az eset óta a hajótulajdonosok és a legénységek a biztonsági kockázatok miatt megtagadják az indulást. Ennek következtében augusztus első kilenc napjában Ukrajna mindössze 463 ezer tonna gabonát tudott exportálni, ami a szokásos mennyiség alig egyharmada, novemberre pedig az új betakarítással a tárolókapacitások teljes betetőzése fenyeget.

Kijev a múlt héten 220 millió eurós vissza nem térítendő támogatást kért az Európai Bizottságtól, hogy kedvezményes hitelekkel segítse a kis- és középbirtokos gazdákat a krízis átvészelésében, de brüsszeli jóváhagyás egyelőre nem született.
A tengeri útvonal kiesésével Ukrajna szárazföldi alternatívákról tárgyal Romániával, Lengyelországgal, Magyarországgal, Szlovákiával és Moldovával, ám a vasúti és közúti szállítás tonnánként 50-70 dollárral drágább, ami a jelenlegi világpiaci árak mellett teljesen veszteségessé teszi az exportot. Ráadásul a legfőbb alternatív útvonalnak számító romániai szállítások is korlátozottak, mivel a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt a hajók alig tudják elérni a konstancai kikötőt.
A szárazföldi tranzit növelése emellett azonnal újjáélesztette a politikai feszültségeket Ukrajna nyugati szomszédaival.
A lengyel, magyar és szlovák gazdák korábbi tömeges tiltakozásai miatt ezek az országok 2023-ban egyoldalú importtilalmat vezettek be az ukrán gabonára.
Tarasz Viszockij hangsúlyozta, hogy a korábbi piaci zavarok megismétlődése jogilag lehetetlen, mivel az uniós kvóták évi 1,3 millió tonnában korlátozzák az ukrán búza eladását az EU-ban, a tranzitútvonalak fenntartása pedig elengedhetetlen az afrikai és ázsiai országok ellátásához.
A lengyel gazdák bizalmatlansága azonban továbbra is töretlen. Gustaw Jędrejek, a Lublini Agrárkamara elnöke és a korábbi határblokádok egyik vezetője kifejtette, hogy
a papíron más tagállamokba, például Csehországba vagy Litvániába címzett ukrán szállítmányok jelentős része a gyakorlatban észrevétlenül a lengyel piacon marad, letörve a helyi árakat.
Bár a lengyel kormány határozottan tagadja a visszaéléseket, a gazdák képviselője egyértelművé tette, hogy egyetlen hivatalos tranzitgaranciának sem hisznek, így a szárazföldi szállítások növelése azonnali belpolitikai konfliktusokat vetít előre a térségben.
Nyitókép: Pixabay
