Nem tetszik a Helsinki Bizottságnak Magyar Péterék legújabb lépése

2026. augusztus 16. 19:35

A külföldről is finanszírozott Magyar Helsinki Bizottság szerint a tervezet önmagában nem biztosítja az Alkotmánybíróság függetlenségének helyreállítását.

2026. augusztus 16. 19:35
null

Az Alkotmánybíróság működését érintő törvénymódosításra készül a Tisza-kormány az Alaptörvény 17. módosítását követően, olvasható az Index írásában. A tervezet visszaadná többek között a testület elnökválasztási jogát, erősítené a költségvetési önállóságot, és változtatna néhány korábbi eljárási szabályon, az alkotmánybírák jelölésének és megválasztásának rendszerét azonban érintetlenül hagyná.

A külföldről is finanszírozott Helsinki Bizottság szerint ez nem elég az Alkotmánybíróság függetlenségének helyreállításához.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Tovább a cikkhezchevron

Az Alaptörvény politikailag motivált 17. módosítása egyszerre több jelentős változást hozott az Alkotmánybíróság működésében. Visszaadta a testületnek az elnök megválasztásának jogát, valamint kiterjesztette a költségvetési és adótörvények alkotmányossági vizsgálatára vonatkozó hatáskörét. Ugyanakkor az alkotmánybírói mandátumot oktrojált módon 12 évről 9 évre csökkentette, kizárta az újraválasztás lehetőségét, és a már hivatalban lévő bírákra is kiterjesztette a 70 éves felső korhatárt.

  • Szeptember 1-jén négy alkotmánybíró – köztük az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke, Polt Péter – távozik a testületből a 70 éves korhatár miatt. Ezt követően az Országgyűlésnek öt új alkotmánybírót kell megválasztania, miközben a testületnek saját tagjai közül új elnököt is választania kell.
  • Az átmeneti időszakra augusztus 13-án Czine Ágnest választották meg elnökhelyettesnek, akinek alkotmánybírói mandátuma november 15-én jár le.
  • A törvénytervezet az elnökválasztás folyamatát meglehetősen részletesen szabályozná. Pályázati rendszert vezetne be: a kiírást az Alkotmánybíróság három legidősebb tagjából álló eseti bizottság készítené elő, a jelentkezésre pedig legalább 30, legfeljebb 45 nap állna rendelkezésre. A pályázatokat követően az alkotmánybírák szavazással választanák meg az új elnököt.
  • A szabályozás arra is kitér, hogy az első elnöki pályázatot az Alaptörvény 17. módosításának hatálybalépése után, szeptember 1-jét követően lehetne kiírni.

A Helsinki Bizottság szerint a bírák kiválasztása a kulcskérdés

A Magyar Helsinki Bizottság szerint a tervezet önmagában nem biztosítja az Alkotmánybíróság függetlenségének helyreállítását.

A külföldről is finanszírozott nyomásgyakorló-jogvédő szervezet különösen azt kifogásolja, hogy a kormány nem változtatna az alkotmánybírák jelölésének és parlamenti megválasztásának rendszerén.

A szervezet szerint ugyanis hiába távozik négy, politikailag korábban megválasztott alkotmánybíró, ha utódaikat ugyanazon eljárás szerint választják meg.

Jelenleg a tiszás parlamenti bő kétharmados többség önállóan is képes lehet dönteni az alkotmánybírák személyéről.

A Helsinki Bizottság ezért nagyobb konszenzust és több függetlenségi garanciát sürget a kiválasztási folyamatban. Felvetésük szerint például meg lehetne osztani a kinevezési jogot az államfő, az Országgyűlés és a Kúria között, illetve átmeneti megoldásként vissza lehetne térni a 2010 előtti jelölési rendszerhez, amelyben a parlamenti frakciók azonos súllyal vettek részt a jelölőbizottság munkájában.

Nyitókép forrása: Facebook

Összesen 37 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
csulak
2026. augusztus 17. 18:29
mocsok , hazaarulo banda ez a Helszinki Bigottsag
Válasz erre
0
0
Krupp Skya
2026. augusztus 17. 14:32
Állami Vedelmi Helsink
Válasz erre
0
0
Krupp Skya
2026. augusztus 17. 14:30
Ez az ÁVH új fedőneve?
Válasz erre
1
0
auditorium
2026. augusztus 17. 11:07
Mivel más EU-tagországokban nem olvashatunk szinte semmit a Helsinki Bizottságról, hát utána néztem, miért olyan fontos Mo-n ? Az "AI"-MI" szerint ez a Bizottság "független, civil emberi jogi szervezet, mely FIGYELI a jogok érvényesülését és ingyenes jogi segitséget nyújt. Nem mondja ki, ki finanszirozza az ingyenes segitőkészséget ??? Kifejezetten Magyarország területén dolgozik, de más országokban is léteznek önálló, nemzeti Helsinki bizottságok, pl. Norvégiában, Albániában, Belarusban (nem EU-tagok) és Bulgáriában. A magy. Helsinik B. évente készit jelentést 1995 óta megfigyelések után.
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!