Nem tetszik a Helsinki Bizottságnak Magyar Péterék legújabb lépése

Az Alkotmánybíróság működését érintő törvénymódosításra készül a Tisza-kormány az Alaptörvény 17. módosítását követően, olvasható az Index írásában. A tervezet visszaadná többek között a testület elnökválasztási jogát, erősítené a költségvetési önállóságot, és változtatna néhány korábbi eljárási szabályon, az alkotmánybírák jelölésének és megválasztásának rendszerét azonban érintetlenül hagyná.

A külföldről is finanszírozott Helsinki Bizottság szerint ez nem elég az Alkotmánybíróság függetlenségének helyreállításához.

Az Alaptörvény politikailag motivált 17. módosítása egyszerre több jelentős változást hozott az Alkotmánybíróság működésében. Visszaadta a testületnek az elnök megválasztásának jogát, valamint kiterjesztette a költségvetési és adótörvények alkotmányossági vizsgálatára vonatkozó hatáskörét. Ugyanakkor az alkotmánybírói mandátumot oktrojált módon 12 évről 9 évre csökkentette, kizárta az újraválasztás lehetőségét, és a már hivatalban lévő bírákra is kiterjesztette a 70 éves felső korhatárt.

• Szeptember 1-jén négy alkotmánybíró – köztük az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke, Polt Péter – távozik a testületből a 70 éves korhatár miatt. Ezt követően az Országgyűlésnek öt új alkotmánybírót kell megválasztania, miközben a testületnek saját tagjai közül új elnököt is választania kell.
• Az átmeneti időszakra augusztus 13-án Czine Ágnest választották meg elnökhelyettesnek, akinek alkotmánybírói mandátuma november 15-én jár le.
• A törvénytervezet az elnökválasztás folyamatát meglehetősen részletesen szabályozná. Pályázati rendszert vezetne be: a kiírást az Alkotmánybíróság három legidősebb tagjából álló eseti bizottság készítené elő, a jelentkezésre pedig legalább 30, legfeljebb 45 nap állna rendelkezésre. A pályázatokat követően az alkotmánybírák szavazással választanák meg az új elnököt.
• A szabályozás arra is kitér, hogy az első elnöki pályázatot az Alaptörvény 17. módosításának hatálybalépése után, szeptember 1-jét követően lehetne kiírni.

A Helsinki Bizottság szerint a bírák kiválasztása a kulcskérdés

A Magyar Helsinki Bizottság szerint a tervezet önmagában nem biztosítja az Alkotmánybíróság függetlenségének helyreállítását.

A szervezet szerint ugyanis hiába távozik négy, politikailag korábban megválasztott alkotmánybíró, ha utódaikat ugyanazon eljárás szerint választják meg.

Jelenleg a tiszás parlamenti bő kétharmados többség önállóan is képes lehet dönteni az alkotmánybírák személyéről.

A Helsinki Bizottság ezért nagyobb konszenzust és több függetlenségi garanciát sürget a kiválasztási folyamatban. Felvetésük szerint például meg lehetne osztani a kinevezési jogot az államfő, az Országgyűlés és a Kúria között, illetve átmeneti megoldásként vissza lehetne térni a 2010 előtti jelölési rendszerhez, amelyben a parlamenti frakciók azonos súllyal vettek részt a jelölőbizottság munkájában.

Nyitókép forrása: Facebook