Az európai jobboldal tovább erősödik, de az egység még mindig kérdéses

A Washington Examiner elemzése szerint az európai jobboldali, nemzeti-konzervatív pártok az elmúlt években látványosan megerősödtek, és több meghatározó országban is reális esélyük nyílt a kormányra kerülésre. A lap kiemeli, hogy az Egyesült Királyságban a Nigel Farage vezette Reform UK vezeti a közvélemény-kutatásokat, Németországban az Alternatíva Németországnak (AfD) a legerősebb pártok közé tartozik, míg Franciaországban a Nemzeti Tömörülés továbbra is a hatalom egyik legfőbb várományosa.

Az elemzés szerint a jobboldali pártokat közös célok kötik össze: a nemzeti szuverenitás erősítése, a bevándorlás visszaszorítása, a globalizáció és a brüsszeli központosítás bírálata. A szerzők ugyanakkor felteszik a kérdést, hogy választási sikereik esetén képesek lesznek-e valóban egységes európai politikai erőt alkotni, vagy a nemzeti érdekek továbbra is felülírják az együttműködést.

A cikk külön kitér Magyarország szerepére is. A lap szerint Orbán Viktor kormányzása alatt az ország a nemzeti-konzervatív politika egyik nemzetközi központjává vált, amely jelentős szellemi és intézményi hátteret épített ki a jobboldali gondolkodás számára. Orbán Balázs, a korábbi miniszterelnök politikai igazgatója a lapnak úgy fogalmazott: az európai jobboldalnak minden választást meg kell nyernie ahhoz, hogy megfordítsa a kontinens politikai irányát. Az elemzés ugyanakkor megjegyzi, hogy a Tisza Párt választási győzelme és Orbán Viktor leváltása meggyengítheti az elmúlt években kiépített magyar befolyást.

Míg a Reform UK elsősorban brit belpolitikai kérdésekre összpontosít, az AfD és a francia Nemzeti Tömörülés között továbbra is feszült a viszony, elsősorban történelmi kérdések, az Európai Unió jövője, valamint az orosz–ukrán háború megítélése miatt. Emiatt a kontinens jobboldali pártjainak együttműködése továbbra is korlátozott.

Az elemzés végkövetkeztetése szerint bár az európai jobboldal soha nem volt olyan erős, mint napjainkban, a közös értékek önmagukban nem elegendők egy egységes politikai blokk létrehozásához. A különböző nemzeti érdekek, stratégiai eltérések és vezetői rivalizálások továbbra is komoly akadályt jelentenek egy valóban összehangolt európai jobboldali szövetség kialakulásában.

Nyitókép: Rasid Necati Aslim / ANADOLU / Anadolu via AFP