Átláthatósági törvények külföldön: mások is védekeznek

Számos országnak van a magyarhoz hasonló átláthatósági törvénye, mely a külföldi befolyást igyekszik korlátozni, de legalábbis átláthatóvá tenni, kötelezővé téve a regisztrálást. Alább az amerikaiak, a britek, az ausztrálok és a franciák átláthatósági törvényeit mutatjuk be.

A 2018-as, ausztrál FITSA

Ausztrália 2018-as külföldi befolyás átláthatósági törvénye (FITSA, azaz Foreign Influence Transparency Scheme Act 2018) szerint 

A törvényt az Egyesült Államok hasonló, 1938-as FARA-törvénye alapján szövegezték meg, együttműködve az amerikai igazságügyi minisztériummal. A törvény egy olyan csomag része volt, amellyel Malcolm Turnbull akkori jobboldali ausztrál miniszterelnök kormánya a külföldi befolyás ellen kívánt küzdeni.

Az amerikai FARA

A FARA, azaz az amerikai Foreign Agents Registration Act, Külföldi Ügynökök Regisztrációs Törvény a Wikipédia szerint azt követeli meg, hogy a „külföldi ügynökök”, azaz a definíció szerint a külföldi kormányok, szervezetek vagy személyek belföldi lobbitevékenységében vagy érdekképviseletében részt vevő egyének vagy entitások („külföldi megbízók”) – regisztráljanak az igazságügyi minisztériumnál (DOJ), és feltárják kapcsolatukat, tevékenységüket és a finanszírozást.

A törvény előírja, hogy jelentsék tevékenységüket és pénzügyeiket a külföldi kormányok ellenőrzése alatt álló személyek és szervezetek; azok, akik az Egyesült Államokon kívüli szervezetek vagy személyek („külföldi megbízó”) „utasításra, kérésre vagy irányításra vagy ellenőrzésre” („ügynökök”) járnak el; illetve azon személyek és szervezetek, akiket egy ilyen megbízó „nagy részben” irányít vagy támogat.

A törvény nem vonatkozik a nem a külföldi megbízott tulajdonában lévő hír- és sajtószolgáltatásokra. Ezenkívül kifejezett mentességet biztosít a „vallási, tudományos, tudományos vagy tudományos tevékenységet folytató vagy képzőművészeti tevékenységet folytató szervezetek”, valamint azok a szervezetek, amelyek „nem túlnyomórészt külföldi érdekeket szolgálnak”.

A FARA nem tiltja a külföldi érdekekért folytatott lobbitevékenységet, célja az átláthatóság erősítése az amerikai közvéleményre, politikára és törvényekre gyakorolt külföldi befolyás tekintetében – írja a Wikipédia. E célból az igazságügyi minisztériumnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie a külföldi ügynökök nyilvántartásba vételére és a külföldi megbízott nevében végzett tevékenységeikre vonatkozó információkat.

A FARA-t a náci propaganda ellen hozták 1938-ban. 1966 óta inkább a polgári jogi szankciók és az önkéntes jogkövetésre való felszólítás a törvény betartatásának eszközei. A törvényt viszonylag ritkán alkalmazták, bár 2017 óta megszaporodott az alkalmazása. 2016 óta 30 százalékkal megnőtt a regisztrációs arány, jelenleg 549 szervezet van regisztrálva (a lista itt érhető el). 

Egyébként olyan médiumok is rajta vannak a listán, mint a CGTN America, a China Daily, a China Global Television Network, az RT orosz tévéhálózat, a Sing Tao Daily és a Xinhua hírügynökség; továbbá a DMP International, a Flynn Intel Group, a DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda, a Dickens & Madson Canada, az Invest Northern Ireland északír fejlesztési ügynökség, a Japan National Tourism Organization japán turisztikai ügynökség, a holland turisztikai ügynökség Netherlands Board of Tourism and Conventions és a Ketchum Inc nemzetközi PR-cég. Számos turisztikai ügynökség, pártszervezet és nemzetközi ügyvédi iroda mellett rajta van a listán a Deutsche Telekom, vagy épp az MCC Brüsszel EU-s jelentése szerint az EU bizottságától rengeteg pénzt kapó Havas Media Group is (Havas Media Group USA LLC). De vannak olyanok is regisztrálva, mint Pressberg Media Agency, Rebel Media Productions, Turkish Radio Television Corporation (TRT), vagy épp Washington Media Group.

Emberjogi és egyéb NGO-k nem szerepelnek a regisztráltak között, aminek az oka az lehet, hogy az amerikai NGO-k nem kapják a pénzt külföldről, hanem osztják a pénzt külföldre.

Emellett az amerikai törvények tiltják, hogy külföldi személyek és szervezetek kampányokat finanszírozzanak szövetségi, tagállami és helyi szinten egyaránt.

A brit példa

Az Egyesült Királyságban legújabban a National Security Act 2023 foglalkozott a kérdéssel, ami meg kívánta erősíteni a brit szuverenitást nem csak a politikai gyilkosságokkal, kémkedéssel és szabotázzsal, hanem a „politikai befolyással” szemben is – már ahogy a Wikipédia fogalmaz.

A „külföldi beavatkozás” fogalma alá tartoznak azok a tevékenységek, amelyeket „idegen hatalom javára vagy nevében végeznek, vagy annak javára szolgálnak”. A külföldi beavatkozás „célja a viszály szítása, a közbeszéd manipulálása, a politikai rendszer hiteltelenítése, a szakpolitika kialakításának eltérítése, valamint az Egyesült Királyság biztonságának vagy érdekeinek aláásása”. Vannak olyan rendelkezések is, amelyek a választásokba való külföldi beavatkozásra irányulnak azáltal, hogy növelik a meglévő választási bűncselekményekért kiszabott büntetéseket, ha külföldi beavatkozásról van szó. A külföldi beavatkozással elkövetett bűncselekmény maximális büntetési tétele 14 év.

Francia törvény a külföldi beavatkozás ellen

A francia Nemzetgyűlés 2024. március 27-én fogadott el egy törvényjavaslatot a külföldi beavatkozások ellen, beleértve egy kísérleti algoritmus használatát a gyanús tevékenységek megfigyelésére – írta akkoriban a Le Monde. Az Emmanuel Macron elnök pártja által előterjesztett törvényjavaslatot 171 képviselő hagyta jóvá, és csak 25-en szavaztak ellene.

Az algoritmus alapú online megfigyelés 2015 óta létezik Franciaországban, de addig csak a potenciális terroristák levadászására használták. Ez az új törvény kibővítette a beavatkozók körét – írta a lap.

E külföldi jogalanyok közé tartoznak az EU-n kívüli külföldi hatalmak, olyan cégek, amelyek fele vagy több külföldi tulajdonban van vagy külföldi finanszírozású, valamint külföldi politikai pártok. A törvényjavaslat szerin be lehet fagyasztani az érintett személyek, cégek vagy szervezetek pénzügyi forrásait.

A cikk szerint 2023 novemberben a francia parlament hírszerzési bizottsága azt állította Franciaország a külföldi beavatkozás „mindenhol jelenlévő és tartós fenyegetésével” néz szembe. A bizottság szerint nagyszabású információ-manipulációs kampányok folynak, amelyek a „külföldi beavatkozás új formájának” minősülnek, és hangsúlyozta „példátlan mértéküket”. A szenátus 2024 június 5-én némi módosítással elfogadta a törvényt, ami a külföldi beavatkozók regisztrálását is előírja.

A francia kormány hivatalos oldalán azzal indokolja a törvényt: „Egy különösen zűrzavaros nemzetközi környezetben Franciaország nagy kockázatnak van kitéve a külföldi hatalmak destabilizáló fellépését tekintve. A parlament törvényt fogadott el, amelynek célja országunk ezen a területen fennálló gyengeségeinek korlátozása.”

Mint írják: a törvény kilenc cikkelyt tartalmaz, amelyek négy fő tengely köré épülnek fel. Az első a „külföldi megbízó nevében végzett befolyásolási tevékenységek átláthatósága”: ez egy olyan nyilvántartás létrehozását jelenti, amely felsorolja a külföldi jogalanyok állami döntések befolyásolását célzó tevékenységeit. A külföldi ügyfél megbízásából tevékenykedő személyeknek ezentúl be kell jelenteniük tevékenységeiket. 

 Aki nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségnek, az büntetést von maga után: magánszemélyek esetében három év börtön és 45 ezer eurós pénzbírság, jogi személyek esetében pedig 225 ezer eurós pénzbírság és állami támogatástól eltiltás.

A második az országgyűlési képviselőknek szóló tájékoztatás: a törvény előírja, hogy a közgyűlésnek a kormánytól jelentést kell kapniuk, amely összefoglalja a külföldi beavatkozás veszélyeit. Ezt a jelentést a kormány 2025. július elsején, majd kétévente nyújtja be az Országgyűlésnek. A jelentés nyilvános ülésen vita tárgyát képezheti.

A harmadik az „algoritmikus technika” és vagyonbefagyasztás: ez magában foglalja a terrorizmus elleni küzdelemben jelenleg alkalmazott intézkedések külföldi beavatkozásra való kiterjesztését. Így kísérleti jelleggel, 2028. június 30-ig a törvény lehetővé teszi a titkosszolgálatok számára, hogy automatizált adatfeldolgozást végezzenek az esetleges beavatkozási kísérletekkel (kibertámadás) való kapcsolatok felderítése érdekében. 

A negyedik a „bűnügyi válasz erősítése”: ez súlyosbító körülményt létesít abban az esetben, ha külföldi jogalany nevében vagy ellenőrzése alatt követik el a vagyon vagy személy elleni támadást.

Mindehhez a szenátus kiadott egy 375 oldalas jelentést a külföldi beavatkozásokról és a francia szuverenitást veszélyeztető befolyásszerzési kísérletekről, valamint a lehetséges válaszokról.

Fotó: DOJ