„Érdekes”: a székesfehérvári levegőben nincs jelen az az elégedetlenség, amire a Tisza Párt és médiája rendre hivatkozik

A koronázóvárosban nem nehéz történelmi emlékekbe botlani, és nem kivételes eset, ha egy épület nem csupán emlék, hanem Székesfehérvár mai életében is központi szerepet játszik. Ilyen az egykori ciszterci rendház is, amely ma a Szent István Király Múzeumnak ad helyet. Az épület az utóbbi években az Árpád-ház-programban újult meg, a felújításra a kormány több mint 5 milliárd forintot adott, amelyet az önkormányzat nagyjából 190 millió forinttal egészített ki – mondja Vargha Tamás, a program volt kormánybiztosa, Székesfehérvár fideszes országgyűlési képviselője az egykori rendház mellett. 

Vargha Tamás 2010 óta képviseli a parlamentben a települést. A tizenhat év alatt ide érkező, a kormány által is támogatott befektetéseknek, valamint az önkormányzati adósság állam általi átvállalásának köszönhetően Székesfehérvár az ország nagyvárosainak élmezőnyébe került. „Az egyik legerősebb megyeszékhely vagyunk, elég csak az átlagkeresetet, az szja-befizetéseket megnézni” – mutat rá. A képviselő elmondása szerint sokan költöznek Székesfehérvárra az ország különböző pontjairól, emellett számos fehérvári család kiköltözik a környező településekre, nemritkán úgy, hogy a szülők továbbra is bejárnak dolgozni, a gyermekek pedig a városban járnak bölcsődébe, óvodába, iskolába. A választókerület, amely eddig csak a megyeszékhely egy részét fedte le, egy kisvárossal és kilenc kisebb településsel bővült. 

A legtöbb feladat a politikus szerint az úthálózattal lesz a jövőben, idén februárban ennek szellemében jelentették be a város polgármesterével, Cser-Palkovics Andrással együtt, hogy minden idők legnagyobb útfelújítási programja indul Székesfehérváron. Ez a város nagy gyűjtőútjait, a közösségi közlekedés számára kiemelt jelentőségű, illetve a városrészek közlekedése szempontjából fontos utakat, valamint több régebb óta felújításra váró lakó­övezeti utcát is érint. A 42 utat, utcát magában foglaló program összértéke megközelíti a 10 milliárd forintot, és állami, önkormányzati és EU-s forrásból valósul meg. A kormányzat vállalta azokra a feladatokra is a fedezetet – így a projekt megvalósítását is –, amelyeknél a visszatartott EU-s források nem állnak rendelkezésre. A közelmúlt útfejlesztései közül Vargha Tamás a Móri út első ütemét és a Déli összekötő út megépítését említi meg, amely a város tehermentesítését segíti, és új fejlődési irányt nyitott Fehérvár déli részén. Szintén a tehermentesítés a célja az M200-as autóútnak, amely 2027 és 2030 között készül el, és jelentősen csökkentheti a tranzitforgalmat Fehérváron. 

Vargha Tamás megemlíti, hogy előrelépés történt az iskolafelújítások terén is, 2022-től 2024-ig a megye­székhelyen 30 milliárd forintot költöttek erre a célra. A város egyik legszebb fekvésű közoktatási intézményénél, a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnáziumnál Vargha elmondja, hogy az épület teljes körű felújításon esett át 2023–2024-ben, s a 3,2 milliárd forintos beruházást teljes egészében állami forrásból finanszírozták a Modern városok programban. 2024 elején jelentették be, hogy 6,4 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével újul meg a Székesfehérvári Szakképzési Centrum hat intézménye. 

Székesfehérvár képviselője 

Miután a 2010 előtti kormányok többször is nemet mondtak az intézmény fejlesztésére, a Fidesz–KDNP-kormány a Modern városok programban az önkormányzattal együttműködve közel 17 milliárd forintnyi támogatással tette lehetővé az elképzelések megvalósulását. Az első új tömböt 2015-ben, a másodikat pedig tavaly májusban adták át. Az új részben 112 ágy, 1-2 ágyas, fürdőszobás kórtermek, laborok, izolációs termek állnak rendelkezésre. A helyszín bejárásakor az országgyűlési képviselő elmeséli, hogy a múlt század elején emelt épületegyüttest még pavilonrendszerben alakították ki, így a gyógyítás több épületben zajlott, most pedig a tömbök összekötésének köszönhetően a diagnosztika, a műtő és a kórterem között nem a szabadban kell közlekedniük a betegeknek. „Sok munka és egyeztetés kellett ahhoz is, hogy a régebbi épületek is modern klíma- és légtechnikai rendszert kapjanak” – teszi hozzá a politikus. Szavai szerint az ehhez szükséges 2 milliárd forintnyi forrást tavaly megszerezték, így a kialakítása már folyamatban van. 

Ami a közhangulatot illeti, Vargha Tamás azt mondja, hogy Magyar Péter Tisza-elnök közelmúltbeli székes­fehérvári látogatása után gyűlölködő, egyenesen a halálát kívánó kommentek lepték el Facebook-oldalát. Álláspontja szerint ezek az indulatok csak az interneten jellemzők, és mesterségesen gerjesztett virtuális polgárháború részei, a való életben senkitől nem tapasztalt ilyet. A székesfehérvári levegőben mi sem érezzük azt az elégedetlenséget, amelyre a Tisza Párt és médiája rendre hivatkozik. 

A kormánypárti képviselő hangsúlyozza, szerinte az áprilisi választás tétje az, hogy a Fehérvár környé­kiekkel kiegészülve folytathatják-e azt a munkát, amelyet Cser-Palkovics András polgármesterrel közösen, a fehérváriakkal összefogva elkezdtek.

Nyitókép: Vargha Tamás
Fotó: Ficsor Márton