Védett üzemanyagárak: nagyon komoly tévhiteket oszlatott el a kormány

Faramuci helyzet állt elő a Magyarországra érkező olajvezetékek kapcsán: az ukránok azt mondják, nem működik Barátság kőolajvezeték, közben szakértők szerint minden technikai feltétel adott az újraindításhoz; a horvátok meg azt, hogy az övék „mindent is” tudna, de valójában két óra után felmondta a szolgálatot a legutóbbi tesztnél, és orosz olajat eleve nem akarnak beengedni a brüsszeli szankciókra hivatkozva, egyébként alaptalanul. Innen indultunk, és erre jött rá az iráni olajválság, ami magával rántotta a Brent-olajárat, és persze az európai üzemanyagárakat is.

Ennek kivédésére indította el hétfő este a kormány – három kormányrendelettel – az üzemanyagok úgynevezett védett árazását, amit a stratégiai készletek felszabadításával támaszt alá – ennek részleteit igyekeztek tisztába tenni a Nemzetgazdasági Minisztérium keddi háttérbeszélgetésén. 

Mit tudtunk eddig? Azt, hogy 

• a felszabadított stratégiai tartalék – elviekben – májusig elég,
• a szabályozás szerint a 95-ös benzin legfeljebb 595, a gázolaj pedig 615 forintba kerülhet literenként a fogyasztóknak,
• a kormány az egész ellátási láncban igyekszik rögzített árakkal biztosítani mindenki egészséges profitját, és azt, hogy megérje minden szereplőnek elősegítenie az ellátásbiztonságot.

A rendeletekben tisztázták a kedvezményezettek körét, hogy mi a benzinkutak dolga, és mi vár azokra, akik adott esetben a kedvezményeztti körön kívül eső – külföldi rendszámú – tankolóknak teszik félre a benzint, hogy drágábban árulhassák; a beszélgetésben emellett szó esett a hazánkba irányuló olaj minőségéről és mennyiségéről, meg arról is, hogy hogyan lehet okosan élve a brüsszeli kártyával rávenni a horvátokat arra, hogy mégiscsak indítsák el akár az orosz olaj szállítását az Adria-vezetéken keresztül.

Kedd reggel erről beszélt néhány sajtóorgánumnak, köztük lapunknak is Gerlaki Bence, az NGM adópolitikáért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára és Steiner Attila energetikai államtitkár.

Mint kiemelték: a kiskereskedelmi és nagykereskedelmi szereplőknek is meghagyják az un. marginokat (árréseket), vagyis mindenki érdekelt lesz abban, hogy működjön a rendszer. Három árat is szabályozott a kormány: azt, hogy a Magyar Széndidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) mennyiért adhatja az üzemanyagot a nagykereskedőknek (nettó 251 és 280 forint), hogy a nagykereskedő mennyiért adhatja tovább a kiskereskedőnek (nettó 286 és 315 forint), utóbbi pedig a fogyasztóknak (ez az ismert lakossági védett ár) – és mindenkinek meghagyják a maga árrését. Gerlaki kérdésre kifejtette: a Mol korábbi bejelentéséhez képest végül 24 forinttal alacsonyabb árakat határoztak meg. A jövedékiadó-csökkentés kapcsán kérdésünkre elmondták: ez havi 10-12 milliárd forintba kerül a költségvetésnek, amíg ki nem vezetik, vagyis előre láhatóan május 1-ig – lényegében az EU által előírt minimumszintre vitték ezzel le a jövedéki adót.

Ahogy a kedvezményezettek köre is egyértelmű: minden magyar rendszámú autó tulajdonosa, és magyar rendszámú járművekkel a gazdasági szereplők, „taxisok, mezőgazdasági gépek tulajdonosak, céges autók, fuvarozók” – sorolta az államtitkár.

Az 595-ös benzin és 615-ös gázolajár nem effektív, ennél jelenleg alacsonyabbak az árak, de a nagy ugrások elkerülése érdekében itt húzták meg ezt a maximumszintet.

Most pedig zajlik az átállás az Adria-vezetékre, amíg azonban ez a hosszadalmas és bonyolult technikai folyamat megtörténik, szükség van áthidaló megoldásként a stratégiai tartalék egy részének – összesen mintegy 250 kilotonna – felhasználására. a készleteket 2026. május 15-ig lehet felhasználni.

Kérdésünkre elmondta: mindehhez át kellett szerződni a horvátokkal, hanem 

• meg kell szervezni az Adria-vezetékhez a cargo hajókat 
• azt le kell fejteni
• ott le kell tárolni,
• onnan mehet be a csőbe, ahol elkezdik betölteni, és idő az is, amíg a másik oldalt megjelenik az olaj.

Ugyanakkor hozzátette, van nagyon sok kérdés az Adria vezeték kapcsán. Nem tudni, „mennyit tud” a cső, hiszen maximális kapacitáson alig két órán keresztül volt kipróbálva egy alkalommal és máris vészhelyzetet jelentettek a horvátok. „Most tartós teszteket szeretnénk lefolytatni, és ebbe bevontuk az Európai Bizottságot is, hogy érezzék a horvátok is a nyomást a transzparencia tekintetében” – tette hozzá.

Mindemellett a finomítók orosz olajra voltak optimalizálva, így a brentből kevesebb dízelt lehet finomítani, ezért nagyon fontos, hogy orosz olaj is érkezzen – fejtette ki az államtitkár – amit a horvátoknak az uniós joggal és a szerződésekkel összhangban küldeniük kéne, jelenleg 

A tesztek mindenesetre március 11-el kezdődnek, ezzel kipróbálják, milyen évszakban mekkora mennyiségű nyersolajat lehet biztonságosan szállítani a vezetéken, ez a horvátok szerint 11-15 millió tonna, eddig azonban 2 volt összesen szállítva rajta, s maga a tesztelés is hosszadalmas lesz.

Az uralról brentre való technológiai átállás elhalasztásában is áttételesen az EU a ludas – mutattak rá egy másik kérdés kapcsán: hiszen az első REPAIR csomagban kizárták az energetikai felhasználhatóságát az uniós forrásoknak, így a MOL-nak magának kellett félmilliárd dollárt összeszednie erre az átállásra, ahogy a „a gázinfrastruktúrára sem kaptunk semmilyen támogatást”. Maradt az, hogy „oldjuk meg, ahogy tudjuk”, a kötelezettség itt van, a támogatás nincs.

Arról is szó esett, hogy az ukránok már teljesen nyilvánvalóan zsarolják Magyarországot, Steiner szerint nagyon is beszédes, hogy az ukránok nem engedték be eddig sem a szlovák-magyar, sem az uniós vizsgálóbizottságot az állításuk szerint súlyosan sérült Barátság kőolajvezeték megvizsgálására, vagyis az ukránok „szórakoznak”, és láthatóan van rejtegetnivalójuk. „Nagyon könnyen orvosolható lenne ez a történet, de ebből is meg lehet nézni, hogy tényleg politikai okokból nem akarják újraindítani”.

Nyitókép: MTI