Egyre nagyobb az aggodalom Európában: semmi sem úgy alakul Magyarországon, mint ahogyan tervezték
Egyértelmű, miben reménykedik Brüsszel – mutatott rá az elemző.
Hormuz: az olajütőér, amely Ázsiát táplálja
2026. március 10. 15:50
Ha a Hormuzi-szoros tartósan lezárva marad, a következmények először Pekinget és Újdelhit sújtják majd: az itt áthaladó olaj 37,7 százaléka ugyanis Kínába, 14,7 százaléka Indiába tart. A térség geopolitikai feszültsége így első körben az ázsiai ipari motorok üzemanyag-ellátását érinti.
2026. március 10. 15:50
A globális olajkereskedelem egyik legkritikusabb fojtópontja a Hormuzi-szoros, ahol a világ kőolaj- és LNG-forgalmának jelentős része halad át. Az export a Perzsa-öbölre koncentrálódik, a kereslet pedig elsősorban Ázsiában kiugró, ám a szoros lezárása rövid időn belül globális válságot okoz a készletcsökkenés, a szűkülő kapacitások és a regionális bizonytalanság miatt.
Az exportoldalon a szoroson áthaladó olajforgalom legnagyobb részéért Szaúd-Arábia felel, amely az összvolumen 37,2 százalékát teszi ki. A második helyen Irak áll 22,8 százalékos részesedéssel, az Egyesült Arab Emírségek 12,9 százalékkal járul hozzá a kereskedelemhez, míg Irán (amely a lezárással magát is lábon lövi) 10,6, Kuvait pedig 10,1 százalékos arányt képvisel. Kataré (amely viszont a világ egyik legnagyobb LNG-kereskedője) 4,4 százalék, az egyéb exportőrök pedig együttvéve 1,9 százalékot tesznek ki.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Alakul Von der Leyen B-terve: annyiszor elbukott már Magyarországgal szemben, hogy nem folytatja tovább
Az első öt ország – Szaúd-Arábia, Irak, az Egyesült Arab Emírségek, Irán és Kuvait – együttesen az összes áthaladó mennyiség 93,6 százalékát adják, ami rendkívüli exportkoncentrációt jelez.
A keresleti oldalon a kép földrajzi értelemben még zsúfoltabb: az ázsiai országok összesen a 89,2 százalékát kapják a Hormuzi-szoroson áthaladó energiahordozóknak. Kína önmagában felel az olajvásárlások 37,7 százalékáért, ami messze a legmagasabb az importőrök esetében. India 14,7 százalékos részesedéssel a második legnagyobb célország, Dél-Korea 12, Japán pedig 10,9 százalékot importál az itt áthaladó volumenből, az egyéb ázsiai országok pedig együttesen további 13,9 százalékot képviselnek. Ezzel szemben Európa mindössze 3,8, míg az Egyesült Államok 2,5 százalékot kap a szoroson áthaladó szállítmányokból, az egyéb célországok részesedése pedig 4,5 százalék.
A számok alapján egy hosszabb lezárás vagy komoly zavar a Hormuzi-szorosban aránytalanul nagy hatást gyakorolna az ázsiai gazdaságokra, különösen Kínára és Indiára, mivel e két ország az összes áthaladó volumen több mint felét fogadja. A globális olajpiac formálisan ugyan diverzifikált, a fizikai útvonalak tekintetében a rendszer azonban megdöbbentően koncentrált: öt exportőr és néhány nagy ázsiai importőr között zajlik a forgalom döntő része. Ez békeidőben hatékonyságot, háborúban azonban teljes kiszámíthatatlanságot jelent.
***
Kapcsolódó:
Bekövetkezett, amitől féltünk: tovább eszkalálódik a közel-keleti konfliktus
Teherán nemet mondott – a konfliktus új szintre lépett, és egyre több országot sodor magával.
Kiderült, ki az az iráni vezető, akivel tárgyalni szeretnének az amerikaiak
Irán harcias parlamenti elnöke, Mohammad-Bagher Ghalibaf tűnt fel, mint potenciális tárgyalófél.
Amerikának elege van a háborúkból, kivéve, ha megnyeri őket
Az amerikai lakosság attól függően ellenzi vagy támogatja Trump háborúját, hogy melyik párthoz tartozik.
Az Öböl-menti államoknál úgy tűnik betelt a pohár: hamarosan csatlakozhatnak az Irán elleni harchoz
Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek Irán elleni lépéseket tesznek a bázis- és pénzügyek terén
Megszólalt a szinte teljesen ismeretlen német elnök, és leszögezte: Illegális Trump iráni háborúja
Frank-Walter Steinmeier egyébként a Trump második ciklusa alatti transzatlanti szakadást ahhoz hasonlította, amikor Németország eltávolodott Oroszországtól.
Hogyan mászik ki Trump a slamasztikából? (VIDEÓ)
Megérkezett a Jólértesült Optimista friss része Kiszelly Zoltánnal, a Századvég politikai elemzési igazgatójával.
Bekövetkezett, amitől féltünk: tovább eszkalálódik a közel-keleti konfliktus
Teherán nemet mondott – a konfliktus új szintre lépett, és egyre több országot sodor magával.
Íme, az ügynökmédia (most már papírjuk is van róla, hogy azok) átkeretezési kísérlete
De az is lehet, hogy ez nem is egy magyar párt.
Összesen 4 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
macskusz-4
2026. március 10. 16:37
Nem marad. Mert Irán importját is akadályozza.Irán importfüggő. Élelmiszer, gyógyszer. Sőt fosszilis energia ügyben is, mert a finomítókapacitása pirinyó .
Válasz erre
0
0
2026. március 10. 16:01 • Szerkesztve
A kép "természetesen" AI: a szoros szélessége a legszűkebb részén is mintegy 39–40 km.
Az iszlamista latorállam pedig leginkább Kínát, Indiát szopatja, hiszen ők az elsődleges vásárlói az öböl olajának.
Vétlen harmadik országok tankereit fenyegeti és lövi ki, olyan országok hajóit, amiknek az égegyadta világon semmi közük nincs semmihez se.
Gyakorlatilag 200 országon állnak bosszút a hülyék nem pedig azokon, akikkel bajuk van. És ezek után elvárják, hogy ezt helyeseljék az elszenvedők... annyi eszük van, mint a Zöldtakonynak, aki miután elzárta a csapot elvárja, hogy a magyarok ezért szeressék és támogassák.
NORMÁLIS???
Válasz erre
1
0