Az MCC háromnapos nemzetközi konferenciáján ezúttal is világhírű szakemberek gyűltek össze, hogy közösen megfejtsék, mi kell ahhoz, hogy Európába visszatérjen a béke, a jólét és a szólásszabadság.
Március 10–12. között rendezik meg Budapesten a Matthias Corvinus Collegium (MCC) első nagy nemzetközi konferenciáját az évben, „A Nyugat visszahódítása” címmel. A nyitóbeszédben Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója felidézte: az intézmény idén ünnepli harmincadik születésnapját, és mára már országszerte, sőt a határokon túl is harminc helyszínen több mint nyolcezer diákot részesít magas színvonalú oktatásban.
Hangsúlyozta: a mostanihoz hasonló MCC Summit eseményeken minden évben a legfontosabb globális kihívásokat igyekeznek körüljárni a meghívott szakértőkkel. Az elmúlt alkalmak során szó volt már a migráció, az oktatás és a kábítószer-járvány kérdéséről, most pedig arra keresik a választ:
„Meg tudjuk-e menteni azt a nyugati civilizációt, amelynek részei vagyunk?”
Az MCC főigazgatója figyelmeztetett: a jelenlegi, gyorsan eszkalálódó konfliktusok korában különösen aktuális kérdés, merre tart a Nyugat, és képes lesz-e az Európai Unió megőrizni eredeti, békére és együttműködésre épülő küldetését, vagy egyre inkább geopolitikai hatalmi szereplővé válik.
Szalai felidézte, hogy Orbán Viktor a napokban egy vágott virágcsokorhoz hasonlította a Nyugatot, pedig most mindennél nagyobb szükség lenne a Nyugat összetartó erejére.
Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt évszázadokban több gondolkodó és művész hangsúlyozta a szabadság és a kultúra megőrzésének fontosságát.
„Csak az a méltó a szabadságra és életre, ki naponta megharcol érte”
– idézte Goethe Faustjának utolsó mondatát, amely szerinte arra emlékeztethet bennünket, hogy naponta bele kell mennünk azokba a vitás kérdésekbe, amelyek révén megvédhetjük az értékeinket.
Goethe mellett Thomas Manntól is idézett, aki – szerinte – a 20. század elején, a legborúsabb időkben emlékeztetett arra: „a kultúra nem csupán díszlet, hanem etikai tartás”. Szalai ezt úgy fogalmazta meg: a kultúra a minket körülvevő környezet hatása ránk.
Szerinte ezt jelenti a Máté evangéliumában olvasható példabeszéd is, amely arról szól, hogy az okos ember sziklára építi a házát. Ez a szikla számunkra a nyugati, európai kultúra, amely – ha elég szilárd alapot képez – gyermekeink és unokáink jövőjét is megalapozhatja.
Viccesen megjegyezte: ezt a gondolkodásmódot gyermekeinknek már nagyon korán átadjuk a Három kismalac meséjén keresztül.
„Sorsunk nem egy előre megírt tragédia, hanem ha együtt harcolunk az értékeinkért, meg tudjuk őrizni, át tudjuk adni ezt a kultúrát”
– hangsúlyozta. Reményét fejezte ki, hogy az idén 30 éves MCC része lehet ennek, a kultúra megőrzése érdekében folytatott küzdelemnek.
Matt Goodwin akadémikus, műsorvezető és kommentátor nyitóbeszédében arról beszélt, hogy brit állampolgárként hazájában első kézből tapasztalja a szólásszabadság korlátozásának és az illegális migrációnak a hatásait.
Megjegyezte: csak ma reggel két olyan kérdésben is szavaznak a parlamentben, amelyek szerinte a szólásszabadságot veszélyeztetik.
Hozzátette: nemcsak az Egyesült Királyság, hanem az Európai Unió országainak nagy része is szembesül ezzel a fenyegetéssel. Egy államok felett álló, demokratikusan meg nem választott elit próbálja befolyásolni, sőt egyre inkább meghatározni az emberek életét – többek között a migráció, a gazdaság és az energiapiac szabályozásán keresztül.
„Jelenleg egy demokratikus deficit időszakát éljük”
– vonta le a következtetést Goodwin.
Szerinte politikai elmozdulás történt az utóbbi időben, és mára már nem a nemzetek vagy a polgárok befolyásolják a politikai folyamatokat, hanem globalista, demokratikusan meg nem választott szervezetek.
Ebből adódóan az emberek elfordultak a hagyományos politikai pártoktól, és újfajta mozgalmakhoz csatlakoznak, például a nemzeti konzervatívokhoz.
Úgy véli: a Nyugat számára a jövőben nem az lesz a legnagyobb kihívás, hogy az emberek fellázadnak az elit ellen, hanem az, hogy az elit lázad fel az új, globalista rendszer ellen.
Or Yissachar izraeli biztonságpolitikai szakértő, a David Biztonságpolitikai Intézet vezető kutatója felszólalásában arról beszélt, hogy az iráni háború döntő jelentőséggel bír a nyugati vezetők számára.
Elmondta: Izrael az elmúlt harminc évben egy hivatalos eljárást alakított ki a háború elkerülése érdekében, amely sokáig működött is, ám a 2023. október 7-i tragédia véget vetett ennek.
Felidézte: izraeliként jó volt látni, hogy Budapesten szolidaritásból a magyar zászló mellett több helyen az izraeli zászló is lobogott. Ugyanakkor több nyugati országban a nemzeti zászlókat palesztin zászlók váltották fel.
Megjegyezte: ez részben annak köszönhető, hogy Magyarországnak sikerült olyan aktív politikát folytatnia, amelynek révén kimaradt az elmúlt évtizedek migrációs hullámaiból – ennek gyümölcse most érik be igazán.
A szakértő szerint miközben zsidók, amerikaiak és arabok együtt harcolnak Irán ellen a szabadságért, sok nyugat-európai vezető a passzivitás politikáját választotta.
„Ha nem védelmezzük aktívan a civilizációnkat, senki sem védi meg helyettünk, és ez történik Nyugat-Európában” – vélekedett.
Michael von der Schulenburg, az ENSZ korábbi főtitkárhelyettese ezzel szemben úgy vélekedett: az iráni háború esetében érdemes a dolgokat mindkét oldalról megvizsgálni.
Szerinte a háború, a fegyveres konfliktus vagy egy ország vezetőjének kiiktatása soha nem lehet tartósan eredményes.
Felidézte: az amerikai kongresszus statisztikái szerint az Egyesült Államok 2022-ig 251 alkalommal támadott meg más országokat a demokrácia és a szabadság védelmére hivatkozva, ám ezekkel az akciókkal soha nem sikerült elérni a kívánt célt. A jogállamiság kiépítése helyett sok esetben káosz alakult ki.
Iránnal kapcsolatban úgy fogalmazott: a katonai beavatkozás „megölt minden lehetőséget” a belső lázadásra.
Hozzátette: az Egyesült Államok szempontjából az is hátrányt jelent, hogy Donald Trumpnak kevés ideje van, hiszen közelednek a félidős választások, és már a republikánusok körében is sokan ellenzik az iráni akciót. Szerinte a konfliktus elhúzódása Irán malmára hajthatja a vizet.
„Ez a háború tönkreteheti Trump elnökségét” – mondta.
Schulenburg az ukrajnai háborúval kapcsolatban is hangsúlyozta: mihamarabbi békére van szükség. Ehhez elengedhetetlen, hogy Európa hajlandó legyen szóba állni Oroszországgal, mert enélkül elképzelhetetlen egy független és szuverén Ukrajna.
Elmondta: az Európai Parlament képviselőjeként sokkolta, hogy – miután élete során annyi háborút látott – milyen könnyedséggel beszélnek egyesek a háborúról egy kávé mellett.
Ráadásul miközben a fő téma a fegyverszállítások és Oroszország megbüntetése, alig esik szó diplomáciai megoldásról, párbeszédről vagy a konfliktus mielőbbi lezárásáról.
Ugyanakkor szerinte nem ez a legtragikusabb a háború kapcsán, hanem az, ami az első törökországi béketárgyalások után történt.
Schulenburg – aki közelről figyelte az akkori tárgyalásokat – felidézte: Ukrajna és Oroszország az ENSZ Alapokmányában foglaltak alapján cselekedett, amikor a háború kitörése után röviddel tárgyalóasztalhoz ültek, és kidolgoztak egy tízpontos tervet, amellyel mindkét fél elégedett volt.
Ám öt nappal a végső tárgyalások előtt, március 24-én NATO-csúcsot tartottak, ahol – állítása szerint – lényegében elutasítottak mindenféle megállapodást a két ország között.
Schulenburg felidézte Volodimir Zelenszkij akkori nyilatkozatát a The Economistnak, amelyben az ukrán elnök így fogalmazott:
„Nyugati barátaink szeretnék folytatni a háborút azért, hogy meggyengítsék Oroszországot.”
A szakértő tragédiának nevezte, hogy a békeprojektként létrejött Európai Unió nem akarja, hogy Ukrajnában béke legyen. Szerinte hiába lett volna lehetőség a békére, az EU nemet mondott rá.
A beszélgetés végén Schulenburg méltatta a magyar kormány békepárti törekvéseit. Megismételte: Európának nagyobb szüksége van a békére, mint Oroszországnak, de diplomácia és párbeszéd nélkül ez nem fog működni.
Kiemelte: a párbeszéd kezdeményezésében Európában Magyarország jár az élen, amiért – mint mondta – hálás Orbán Viktornak.
„A történelem a béketeremtőké lesz, és nem a háborúskodóké” – mondta bizakodva.
Nyitókép: MCC
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Európa a háború szélén egyensúlyoz, versenyképessége egyre csökken, és az EU nagy tagállamai a saját gazdaságuk helyett Ukrajnára költik a megtermelt pénzüket. Magyarország mindent megtesz, hogy ebből kimaradjon – mondta Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján.
Trump nem a béke nyelvét adta fel, hanem a békét egyszerre próbálja diplomáciai és katonai eszközökkel kikényszeríteni a nemzetközi térben.
Az egykori ENSZ-főtitkárhelyettes az MCC Budapest rendezvényén beszélt Európa békekilátásairól és Magyarország szerepéről.
Egyre jobban aggódnak az áremelkedések miatt a szavazók.
A korrupciós botrányok nem egyedi esetek, hanem egy rendszert alkotnak.
236 millió dollár kifizetésére kötelezhetik Zágrábot.
Európa a háború szélén egyensúlyoz, versenyképessége egyre csökken, és az EU nagy tagállamai a saját gazdaságuk helyett Ukrajnára költik a megtermelt pénzüket. Magyarország mindent megtesz, hogy ebből kimaradjon – mondta Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján.
Kellemetlen meglepetés: a várva várt trió helyett egyelőre csak ketten kapnak lehetőséget.
