Orbán Viktor rámutatott: ha ezt meglépi Európa, akkor saját sírját áshatja meg

Riasztó képet vázolt fel Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitó rendezvényén. A kormányfő előtt felszólalt Nagy Elek, a kamara elnöke, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is, s mindannyian a gazdaság fejlesztéséről, a kockázatokról és a reménybeli fellendülésről beszéltek. Orbán Viktor viszont hamar kijózanító nyilatkozatot tett, amikor azt mondta: ezek a békegazdaság idején megvitatandó tervek, ám Európa a háború szélén egyensúlyoz, mert azokon az európai megbeszéléseken, amelyeken ő részt vesz, a német kancellártól a francia elnökig mindenki arról beszél, hogyan kell a következő négy évre az európai gazdaságot hadigazdaságra átállítani. 

Orbán Viktor: minden pénzt Kijevnek küldenek

Orbán Viktor rámutatott: az uniós gazdaság 2023-ban mindössze 0,6 százalékkal bővült, és azóta is csak évi 1 százalék körüli növekedésre képes – ez a mutató az Egyesült Államokban 2 százalék felett, Kínában pedig 5 százalék körül van. Mint kifejtette, miközben Európa-szerte gyárak zárnak be, és megszűnt egymillió ipari munkahely, az unió vezetői úgy döntöttek, leválnak az orosz energiahordozókról, így EU ma háromszor-négyszer magasabb energiaárat fizet, mint az USA vagy Kína. 

Kiemelte: Franciaországban, Csehországban, Ausztriában, Belgiumban, Finnországban, Lengyelországban, Romániában és a balti országokban megszorító csomagokat vezettek be, mégis rengeteget küldenek Ukrajnába az európai gazdaság által megtermelt pénzből. Ha pedig az elfogy, akkor hitelből finanszírozzák a háborút, eladósítva ezzel a gyermekeink és unokáink jövőjét – tette hozzá. Ezzel arra utalt, hogy az EU a múlt végén – Magyarország tiltakozása ellenére – megszavazta az újabb, 90 milliárd eurós hitelt Kijevnek.

 – így értékeli a helyzetet a Mandinernek Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője. Mint rámutat: az eurózóna gazdasági növekedése 2024-ben alig haladta meg az 1 százalékot, és több nagy tagállam, például Németország, stagnálással vagy technikai recesszióval küzd. 

• Ezzel párhuzamosan az európai védelmi kiadások gyorsan emelkednek, 
• az EU és a tagállamok eddig több mint 100 milliárd euró támogatást és hitelt adtak Ukrajnának. 

Hozzáteszi: a hadigazdasági fordulat azt jelenti, hogy a költségvetési források egyre nagyobb része katonai és biztonsági célokra megy, ezzel a gazdasági versenyképességének javítására és a növekedésre kevesebb jut; Magyarország ebből úgy tud kimaradni, hogy a gazdaságpolitika fókuszát a beruházásokra és a termelési kapacitások bővítésére helyezi.

Súlyos következmények

A kormányfő a beszédében az energiadiverzifikációról szóló ellenzéki kommunikációról szólva kijelentette: diverzifikációnak azt nevezik, amikor valamiből a beszerzési lehetőségek szélesednek, amikor pedig lezárnak valamit, Magyarország esetében az orosz olaj szállítását, azt szűkítésnek hívják.

Sebestyén Géza szerint az orosz energia teljes és gyors leváltása gazdasági szempontból sokkterápiát jelentene Közép-Európának, mert a háztartások és a vállalatok fizetnék meg az árát. Magyarország energiaimportjának jelentős része ma Oroszországból érkezik, és az alternatív beszerzés lényegesen drágább lenne. Ha az energia- és üzemanyagárak tartósan és jelentősen emelkednének, az növelné az inflációs nyomást, gyengíthetné a forintot, és veszélyeztetné a rezsicsökkentés fenntarthatóságát is. Emellett az Ukrajna finanszírozására felvett újabb uniós hitelek növelnék az EU és közvetve a tagállamok adósságterheit, ami hosszabb távon költségvetési megszorításokat hozhat. Egy ilyen pálya rontaná Magyarország folyó fizetési mérlegét és versenyképességét is.

Biztos alapokon 

Orbán Viktor azt mondta, hogy a Demján Sándor-programban 1800 milliárd forintot nem Ukrajnába, hanem a magyar gazdaságba küldtek; az energetikai területre jutott 440 milliárd forint. Hozzátette, hogy a negyven év alatti kétgyermekes édesanyák adómentesítése 120 ezer főt érintett, megemlítette a gyerekek utáni adókedvezmény megduplázását is.

A miniszterelnök a következő négy év kormányzati feladatának nevezte, hogy fenntartsa az olcsó orosz energiaforrás lehetőségét, továbbá hogy az ország kimaradjon a háborúból, a magyarok pénze ne Kijevbe kerüljön, ne ők fizessék meg a háború árát magasabb adók révén. Kijelentette: 

„A magyar gazdaság egyik legnagyobb erőssége a válságok idején is, hogy stabil alapokra épül. A foglalkoztatottak száma ma már közel 4,7 millió, ami történelmi csúcs, a bérek pedig az utóbbi években két számjegyű ütemben emelkedtek. A működőtőke-beáramlás szintén rekordközeli. Az utóbbi két évben több mint 10 milliárd euró értékű ipari beruházást jelentettek be, ráadásul elsősorban a magas hozzáadott értéket képviselő autóiparban. Az infláció csökkenésével párhuzamosan a jegybank megkezdte a kamatcsökkentési ciklust, ami fokozatosan javítja a beruházási környezetet. A legnagyobb kockázatot a háború elhúzódása jelenti, mert az energiaárakon, a kereskedelmen és a geopolitikai bizonytalanságon keresztül könnyen visszafoghatja ezt a növekedési potenciált” – összegez az MCC szakértője.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán