Asztalra csapott a Mol: panaszt tett a horvát olajvállalatra, majd kőkeményen felszólította Von der Leyenéket

Kikérte magának a Mol a súlyos jogsértést a Janaf részéről.

236 millió dollár kifizetésére kötelezhetik Zágrábot.

Újabb kedvezőtlen döntés született Horvátország számára a MOL Group elleni hosszú évek óta húzódó jogvitában: egy amerikai szövetségi bíró ismét elutasította a horvát állam fellebbezését, és fenntartotta a korábbi bírósági ítélet végrehajthatóságát – számolt be a Vecernji list című horvát lap.
Az ügyben eljáró Amir H. Ali, a washingtoni szövetségi kerületi bíróság bírája úgy döntött, hogy Horvátország nem tudta megdönteni a választottbírósági határozatot, amely szerint megsértette a MOL-lal kötött gázüzleti megállapodás feltételeit.

A vitát korábban a International Centre for Settlement of Investment Disputes (ICSID) döntötte el, amely 2022-ben 183,94 millió dollár kártérítést ítélt meg a MOL javára. A kamatok és az eljárási költségek miatt azonban az összeg azóta jelentősen nőtt:
a legfrissebb döntés után 236 millió dollárra emelkedett az az összeg, amelyet Horvátországnak kellene kifizetnie.
A bíró már 11 hónappal ezelőtt is elutasította a horvát fellebbezést, most pedig újabb érveket vetett el.
Ezt is ajánljuk a témában

Kikérte magának a Mol a súlyos jogsértést a Janaf részéről.

Zágráb azzal érvelt, hogy a választottbírósági eljárás nem lehet érvényes, mivel az az Energia Charta Egyezmény választottbírósági záradékán alapult, amelyet az EU jogrendje – az European Court of Justice ítéletei szerint – az uniós tagállamok közötti vitákban érvénytelennek tekint.
A bíró azonban ezt az érvet is elutasította. Írásos indoklásában hangsúlyozta: az amerikai bíróságoknak az ICSID-egyezmény alapján kötelező végrehajtaniuk az ilyen választottbírósági döntéseket, és
nincs joguk újravizsgálni azok érdemi részét vagy a választottbíróság hatáskörét.
Egy másik horvát érv – amely szerint a hatáskör kérdésében hozott döntés „nem végleges”, ezért nem kötelező – a bíró szerint egyszerűen értelmetlen.
A konfliktus gyökerei a horvát olaj- és gázipari vállalat, az INA privatizációjához nyúlnak vissza.
A MOL 2003-ban 505 millió dolláros ajánlattal szerezte meg az INA részvényeinek 25 százalékát plusz egy részvényt, majd később 47,16 százalékra növelte tulajdonrészét, ezzel a társaság legnagyobb részvényese lett. A horvát állam jelenleg mintegy 44,85 százalékos részesedéssel rendelkezik.
A felek később olyan megállapodást kötöttek, amely a MOL számára irányítási jogokat biztosított a vállalat felett, valamint különválasztotta az INA gázüzletágát. A magyar cég szerint azonban Horvátország később megsértette a gázpiac liberalizációjára és a szerződések végrehajtására vonatkozó kötelezettségeit, ezért indított választottbírósági eljárást.
A választottbírósági eljárás során Horvátország azt állította, hogy a MOL megvesztegette a korábbi horvát miniszterelnököt, Ivo Sanader, hogy 2009-ben módosítsa az INA-szerződéseket. A választottbíróság ezt az érvet egyhangúlag elutasította.
A mostani amerikai bírósági döntés után az ICSID-ítélet végrehajthatóvá vált az Egyesült Államokban. Ez azt jelenti, hogy ha Horvátország nem fizeti ki az összeget,
a MOL akár végrehajtási eljárást is indíthat az ország külföldi vagyonelemei ellen.
A feleknek a bíróság határozata szerint 2026. március 19-ig kell benyújtaniuk a végleges ítéletre vonatkozó közös javaslatukat.
Nyitókép: MTI/PAP/Piotr Polak
