Asztalra csapott a Mol: panaszt tett a horvát olajvállalatra, majd kőkeményen felszólította Von der Leyenéket

A Mol és a Slovnaft az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága előtt tett bejelentést a horvát kőolajvezetéket működtető Janaf ellen, monopolhelyzettel való visszaélés gyanújával – idézi a Mol közleményét az Index.

2026. január 27-én a Barátság kőolajvezetéken keresztül Magyarországra és Szlovákiába irányuló kőolajszállítás leállt. A vezeték azóta sem üzemel, ami jelentősen növeli a tengertől elzárt közép-kelet-európai finomítók kiszolgáltatottságát az Adria-vezeték irányába, mint egyetlen reálisan elérhető alternatív útvonal felé.

A Janaf monopóliummal bír a magyar és szlovák finomítók tengeri ellátásában. A vállalat a közlés szerint annak ellenére halogatja a tengeri úton érkező, orosz eredetű kőolaj fogadását – további jogi vizsgálatokra hivatkozva –, hogy ilyen esetekben a két ország számára engedélyezett a tengeri beszerzésű orosz kőolaj importja, és ez megfelel az Európai Unió, valamint az Egyesült Államok – beleértve az OFAC – szankciós szabályainak. A Mol-csoport hangsúlyozza: a kőolaj beszerzése a társaság joga és felelőssége.

Kiemelték, hogy az uniós szankciós rendelkezések kifejezetten lehetővé teszik Magyarország és Szlovákia számára a nem szankcionált orosz kőolaj tengeri úton történő beszerzését, amennyiben a Barátság vezeték nem működik. Ezt az értelmezést a magyar és a szlovák illetékes hatóságok is megerősítették, és az erre vonatkozó kitétel szerepel az uniós szankciós jogszabályokban is.

A Mol-csoport a Barátság leállása óta több alkalommal kérte a Janafot, hogy erősítse meg: átveszi az EU és az Egyesült Államok szankciós előírásainak megfelelően, jogszerűen importált, oroszországi eredetű tengeri szállítmányt.

Álláspontjuk szerint a horvát vállalat a nélkülözhetetlen infrastruktúra feletti ellenőrzését nem tisztességes, átlátható és diszkriminációmentes feltételek mellett gyakorolja, hanem a hozzáférés korlátozására használja, ami tovább súlyosbítja a jelenlegi háborús konfliktusok miatt amúgy is feszült ellátási helyzetet.

Az uniós versenyjog értelmében az energia-infrastruktúra területén monopóliummal rendelkező vállalat erőfölényes helyzetben van; a Mol és a Slovnaft álláspontja szerint a Janaf ezzel az erőfölénnyel visszaélt.

A késedelmes visszaigazolásból fakadó pénzügyi károkért a Mol szerint a Janafot terheli a jogi és anyagi felelősség, és a társaság kártérítési igényt kíván benyújtani a horvát vállalattal szemben.

A Mol és a Slovnaft az Európai Bizottsághoz eljuttatott levelében a Janaf árazási gyakorlatát is kifogásolta. Állításuk szerint a horvát cég 2022 óta a méltányos piaci díjak három-négyszeresét számítja fel a szállításért, és ezen érdemben most sem kíván változtatni. Emiatt külön beadványt is benyújtanak a Janaf szerintük visszaélésszerű árképzési és tárgyalási gyakorlata miatt.

Nyitókép: MTI/Soós Lajos