Szakértő: az ukránok a bolondját járatják az Európai Unióval, a kőolajvezetéknek kutya baja

A műholdfelvételek szerint a Barátság-vezetékrendszer működőképes, nincs technikai akadálya annak, hogy a szállítások újrainduljanak, ennek visszatartása egyértelműen Zelenszkij ukrán elnök politikai lépése – jelentette ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője az M1 aktuális csatorna 48 perc című hírháttérműsorában kedden.

Hortay Olivér elmondta: az ukránok nem engedik oda a vezetékhez az Európai Unió által is javasolt vizsgálóbizottságot, a Barátság újraindításának időpontját február 6. óta újra és újra elhalasztják, „tehát a bolondját járatják az Európai Unióval”. A Századvég szakértője felháborítónak nevezte, hogy 

amely szabályozza Ukrajna és az Európai Unió közötti viszonyrendszert.

Hortay Olivér szerint a horvátok ugyanakkor „szemérmetlenül” nyerészkedésre használják fel a mostani helyzetet, nem engednek át orosz olajat az országukon, noha kötelesek lennének erre.

Ez egy olyan összjáték, amelyben 

az Adria-vezeték jelentőségéről és felértékeléséről – hívta fel a figyelmet a szakértő.

a Tisza hatalomra jusson és megtegye azokat, amiket ezek a szereplők elvárnak Magyarországtól” – fogalmazott.

Hortay Olivér rámutatott: Európában továbbra is nagyon feszes az ellátás, az európai gáztárolók töltöttsége nagyon alacsony szinten van, tehát nagyon kicsi a mozgástere ebben a kérdésben az Európai Uniónak. A regionális olajigények több mint kétharmadát ugyanakkor a Barátság kőolajvezeték biztosítaná, leállásának 

– vélekedett. Hozzátette: becslések szerint mintegy 80 millió hordó olaj áll most az öbölben a Hormuzi-szoros lezárása miatt, ami csaknem annyi, mint a világ teljes egynapi olajfogyasztása.

Hortay Olivér emlékeztetett: a Századvég fél évvel ezelőtt készített elemzése szerint az orosz olaj nélkül az üzemanyag kínálata szűkül, amihez alkalmazkodik a kereslet. Ennek révén 

– tette hozzá az elemző.

Ellátási oldalról egyelőre Magyarországot középtávon sem fenyegeti veszély, az áremelkedés az, ami jelentős problémát okozhat – fogalmazott a szakértő.

A műsor második felében Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója volt a vendég, aki a Közel-Keleten zajló háborúkról beszélt.

Az Iránban zajló háború kapcsán úgy fogalmazott, az a tavaly nyári, úgynevezett 12 napos háború második felvonása, csak sokkal kiterjedtebben.

Rámutatott,

mert akkor csak az Öböl-menti arab államokban lévő amerikai érdekeltségeket támadták meg, azt is előre bejelentve, most viszont magukat az államokat támadták, mint Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emírségeket és a többi olajmonarchiát.

A vezető elemző közölte, az amerikaiak stratégiában gondolkodnak és a decemberben megjelent nemzeti biztonsági- és a januárban kiadott nemzeti védelmi stratégiájukban is szerepel Irán. Jelezte, 

ami megnehezíti azt az amerikai célkitűzést, ahol Izrael és az arab országok egymással jó viszonyt tudnak kialakítani, békésen tudnak egymás mellett élni és ahol még üzleteket is lehet nyélbe ütni.

Siklósi Péter azt mondta, ez csak akkor működik, ha az iráni fenyegetést kiveszik ebből az egyenletből. Súlyosságáról úgy fogalmazott, amellett, hogy Irán potenciálisan atombombát tud készíteni az is látható, hogy hatalmas mennyiségű ballisztikus rakétával rendelkezik, amikkel bármit támadni tud.

Emlékeztetett, a tavalyi 12 napos háborút követően tárgyalások kezdődtek, de hamar kiderült, hogy 

és a nukleáris programjáról sem közeledtek az álláspontok. „Elég komoly amerikai követelések voltak, az amerikaiak biztosítani akarták, hogy soha ne lehessen iráni atombomba” – mondta.

A háború lezárásával kapcsolatban a vezető kutató elmondta, 

Emellett sem Izrael, sem az Öböl-menti államok nem bírják sokáig ezt a háborút. Megfigyelhető az is, hogy Izrael összes háborúja viszonylag rövid volt valamint a rakétavédelmi rendszerének elemei is elfogynak egy idő után – mondta.

Siklósi Péter arra a kérdésre, hogy van-e képessége Iránnak, hogy akár Európát is elérje azt felelte, 

„Magyarország már nincsen, de a Balkánnak egy jó része például benne van” – emelte ki, hozzátéve, hogy a NATO Romániában és Lengyelországban olyan bázisokat alakított ki, ahol ilyen rakétavédelmi elhárító rakéták vannak szolgálatban. „Tehát nyilvánvalóan, 

 – szögezte le.

Az iráni konfliktus kapcsán rámutatott, annak hatása van az orosz-ukrán háborúra is. Elmondta, egyrészt 

ami növeli a bevételeit.

(MTI)

Nyitókép: Tetiana DZHAFAROVA / AFP