Von der Leyen ezt nem teszi majd zsebre: Európának köszönetet kellene mondania Magyarországnak (VIDEÓ)

Az egykori ENSZ-főtitkárhelyettes és jelenlegi európai parlamenti képviselő, Michael von der Schulenburg a budapesti MCC Budapest Summit on Reclaiming the West rendezvényen beszélt Európa békekilátásairól és Magyarország szerepéről a párbeszéd fenntartásában.

A konferencia egyik panelbeszélgetésén a volt főtitkárhelyettes Szalai Zoltánnal, a Mandiner főszerkesztőjével arról beszélt, hogy szerinte ma Európának nagyobb szüksége van a békére, mint Oroszországnak, és a kívánatos állapot eléréséhez elengedhetetlenek a tárgyalások.

Schulenburg hangsúlyozta: a konfliktusok lezárásához nem vezet út diplomáciai egyeztetések nélkül. Véleménye szerint a béke csak akkor érhető el, ha a felek hajlandók tárgyalóasztalhoz ülni és fenntartani a párbeszédet még a legnehezebb politikai környezetben is.

A volt ENSZ-vezető úgy fogalmazott, hogy Európának ma kiemelt érdeke lenne a feszültségek csökkentése és a diplomáciai csatornák megnyitása, mivel a kontinens gazdasági és biztonsági helyzete erősen függ a konfliktusok alakulásától.

Úgy látja, hogy Budapest és Orbán Viktor azon kevés európai szereplők közé tartozik, amelyek készek voltak tárgyalni az orosz féllel még akkor is, amikor az uniós politikai légkör ezt erősen bírálta.

A politikus úgy értékelte, hogy a kommunikáció fenntartása minden konfliktuskezelési folyamat alapja, és a diplomáciai kapcsolatok megszakítása hosszú távon inkább mélyíti a szembenállást.

A beszélgetés során Schulenburg bírálta az Európai Unió vezetésének hangnemét is. Külön kitért arra, hogy szerinte nem elfogadható az a stílus, amelyet az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen használ egy demokratikusan megválasztott tagállami miniszterelnökkel, Orbán Viktorral szemben.

Álláspontja szerint az Európai Unión belüli vitákat tiszteletteljes párbeszéddel kellene kezelni, hiszen a tagállamok közötti együttműködés alapja a kölcsönös megbecsülés.

Schulenburg összegzésként úgy fogalmazott: Európa jövője nagymértékben attól függ, hogy a kontinens képes-e visszatérni a diplomácia és a párbeszéd útjára. Szerinte a békét nem lehet kizárólag politikai nyomásgyakorlással vagy elszigeteléssel elérni — ehhez valódi tárgyalásokra és kompromisszumokra van szükség.

Nyitókép: Abdul Saboor / POOL / AFP