Célt tévesztett a politikai támadás: befejeződött a revízió a KSH-nál, nem hogy csökkentek volna, de még javultak is a szegénységi adatok

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pontot tett a „botrányhullám” végére: lezárult a 2018 és 2023 közötti EU–SILC-felmérés adatrevíziója, azaz a 2022-es népszámlálás népességadatait felhasználó újrasúlyozás, ellenőrzés. Az eredmény? A revízió kapcsán kiderült, 2023-ban kevesebb volt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya Magyarországon, mint előzőleg közölték – sőt, 2022-höz képest még javult is.

„Áltudományos támadások” – de nem miattuk jött a revízió

A hivatal munkatársai a sajtótájékoztatón egyértelműen fogalmaztak: nem a sajtóban felkapott, áltudományos alapokon nyugvó bírálatok indították el a felülvizsgálatot.

A revízió eleve betervezett volt, a döntést róla már 2023-ban, egy évvel a sajtóbeli támadások előtt meghozták, és az Európai Unióhoz igazodva a 2022-es népszámlálás népességadatai szolgáltak hozzá új alapként. Ez egy természetes, rutinszerű gyakorlat, amelynek célja az, hogy a mérések hosszabb távon is megbízhatóak maradjanak.

Mi történt pontosan?

A statisztikusok finomhangolták a jövedelemadatok pótlási módszerét – amitől így kisimult a korábban előforduló kiugró érték – , és pontosították a bruttósítási algoritmust. Ez utóbbi megszüntette azt a furcsa inkonzisztenciát, amely a nettó és bruttó jövedelmek között jelentkezett. A sajtótájékoztatón kiemelték,  

A jövedelemadatok pótlása kapcsán jelezték a hivatal munkatársai, hogy az a csoport, ahol észrevették a kutatók a kiugró értékeket – az egyfős háztartások, nyugdíjasok – „válaszadási hajlandósága” a Covid-19 járvány során csökkent. 

akiknek így – az Eurostat-sztenderdeknek megfelelően – egy átlagolt adattal kellett pótolniuk a kieső adatokat.

A sajtótájékoztatón a KSH munkatársai közölték, a mintavételes eljárás esetében, hogyha az egészen apró mintákat vizsgálják a kutatók, ahogy csökken a vizsgált minta darabszáma, úgy fedezhető fel az anomália. Leszögezték, ezek az eltérések az Eurostat sztenderdjeinek megfelelnek, a mutatókat pedig nem befolyásolják.

Ki nyert, ki vesztett a finomhangolással?

A felülvizsgálat után a kép még árnyaltabb lett:

• A nyugdíjasok helyzete javult az újrasúlyozás következtében.
• A 18 év alattiak mutatója kismértékben romlott, de nem jelentős mértékben, és nem változtatja meg az általános trendet.
• Az összkép szerint a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya (AROPE) 2023-ban nem nőtt, hanem épphogy csökkent, azaz javulás történt 2022-höz viszonyítva.

A hivatal közölte, a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettség egy összetett mutató, a relatív jövedelmi szegénység, a súlyos anyagi és szociális depriváció, valamint a nagyon alacsony munkaintenzitás valamelyikében érintetteket számszerűsíti.

A komplex mutató komponensei közül mindössze egy, a relatív jövedelmi szegénység változott érdemben. Ugyanakkor sem a fő indikátor, sem a komponensek trendje nem módosult érdemben.

KSH: A revideált adatokat az Eurostat is validálta, és hamarosan publikálja

A kutatóintézet munkatársai a sajtótájékoztatón közölték, az Eurostat sztenderdjeinek megfelelt az eredeti adatsor és az új adatsor is. Mint elmondták, az EU–SILC-felvételből származó információk eddig is megbízható alapot biztosítottak a döntéshozatalhoz és a kutatásokhoz. A frissített adatok ugyanakkor tovább finomítják a korábbi becsléseket, és a korábbinál pontosabb elemzésekre adnak lehetőséget. A revideált adatokat az Eurostat is validálta, és hamarosan publikálja.

Az pedig már csak hab a tortán, hogy mindeközben kiderült: 2023-ban kevesebben éltek szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitéve Magyarországon, mint 2022-ben.

Nyitókép: Pixabay