Faktum: Rendbontások és zavargások szilveszterkor – egy évtized mérlege Nyugat Európában a 2015-ös migrációs válság óta

A 2015-ös nagy migrációs hullám alapjaiban formálta át Nyugat-Európa nagyvárosainak társadalmi és kulturális arculatát.

A bérek, a foglalkoztatás és a szegénységi adatok alapján a 2010 utáni gazdasági pálya jóval összetettebb annál, mint amit a „kifulladt modellről” szóló kritikák sugallnak.

A baloldali Új Egyenlőség szerzője, Scheiring Gábor szerint a kormány gazdasági modellje tizenöt év után kifulladt, és lényegében egy olcsó munkaerőre, uniós forrásokra és külföldi tőkére épülő, oligarchikus „felhalmozó állam” alakult ki, amely a félperifériás helyzetet konzerválja, miközben a munkavállalók csak korlátozottan részesülnek az eredményekből. Ez az értelmezés ugyan látszólag koherens elméleti keretre épül, kevésbé veszi figyelembe a bérek, a foglalkoztatás és a szegénységi mutatók tényleges alakulását – olvasható a Faktum legújabb elemzésében.
A rendelkezésre álló adatok alapján ugyanis a reálbérek alakulása nem a tartós stagnálás képét mutatja. A KSH hosszú idősorai szerint 2010 után – kisebb megszakításokkal – folyamatos reálbér-növekedés indult meg, amelyet csak a 2022-23-as energiaválság és inflációs sokk tört meg átmenetileg. 2024-ben a nominális bérek ismét kétszámjegyű ütemben nőttek, és az infláció visszaesésével a reálbérek újra emelkedni kezdtek, különösen az alacsonyabb jövedelműek körében.

Az alsó bérszegmensben a változás még látványosabb.
A minimálbér 2010 és 2025 között nagyjából a négyszeresére nőtt, ami uniós összevetésben is kiemelkedő ütem, a visegrádi országok között pedig a leggyorsabb volt.
A KSH kísérleti statisztikái szerint 2024-ben a teljes munkaidőben dolgozók közel 90 százalékának emelkedett a bére, ami nehezen egyeztethető össze a „tudatos bérvisszafogás” narratívájával. A foglalkoztatási és szegénységi mutatók szintén jelentősen javultak. A 20-64 évesek foglalkoztatási rátája 2010 óta mintegy húsz százalékponttal emelkedett, miközben mintegy 800 ezerrel többen dolgoznak, mint másfél évtizede.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 2023-ra az EU-átlag alá csökkent, amit még kritikus elemzések is elismernek.
Mindez nem jelenti azt, hogy a „felhalmozó állam” fogalma ne mutatna valós problémákra, például a termelékenységi lemaradásra, a tőkeszerkezet torzulásaira vagy az innováció gyengeségeire. Az adatok alapján azonban nehezen tartható az az állítás, hogy az orbáni modell tizenöt év után kifulladt volna. A Faktum elemzése szerint ezzel szemben sokkal inkább egy válságokkal megszakított, de mérhető felzárkózási pálya rajzolódik ki, ahol a valódi kérdés az, hogy az elért bér- és foglalkoztatási szint hosszú távon fenntartható-e termelékenységi alapokon.
Nyitókép forrás: faktumprojekt.hu
***
Ezt is ajánljuk a témában

A 2015-ös nagy migrációs hullám alapjaiban formálta át Nyugat-Európa nagyvárosainak társadalmi és kulturális arculatát.
