Rob Schneider fontos üzenetet küldött a magyaroknak (VIDEÓ)

A színész szerint a magyar kormány szembeszáll az Európa kulturális önazonosságát veszélyeztető irányokkal.

A 2015-ös nagy migrációs hullám alapjaiban formálta át Nyugat-Európa nagyvárosainak társadalmi és kulturális arculatát.

A 2015-ös nagy migrációs hullám alapjaiban formálta át Nyugat-Európa nagyvárosainak társadalmi és kulturális arculatát, és a változások egyik látványos kísérőjelenségévé vált, hogy a szilveszteri ünneplés több helyen rendszeresen erőszakba, zavargásokba és a lakosság ellen irányuló, migrációhoz kötött támadásokba torkollik – olvasható a Faktum legújabb elemzésében.
A folyamat szimbolikus nyitánya a 2015 és 2016 fordulóján Kölnben és más német városokban történt tömeges zaklatássorozat volt, amelynél a német szövetségi bűnügyi hivatal összesítése szerint országosan több mint 1200 nő vált szexuális bűncselekmény sértettjévé. A gyanúsítottak között sok volt az észak-afrikai származású, a hatósági értékelések pedig több esetben migrációs háttérre és friss bevándorlói státuszra utaltak. A német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) becslése szerint

a támadássorozatban országosan több mint 2000 férfi lehetett érintett, miközben a hatóságok addig mindössze 120 gyanúsítottat tudott azonosítani.
A nyomozások és az eljárások kimenetele később is visszaigazolta a korabeli tehetetlenségérzetet, a 1210 feljelentésből ugyanis mindössze 46 vádemelés és 33 jogerős elítélés született, ami a társadalmi felháborodás mellett a rendészeti és igazságügyi kapacitások korlátait is felszínre hozta. 2025 és 2026 között Nyugat Európa legtöbb nagyvárosát elérő, ünnepi időszakhoz kötődő rendbontási hullámként írták le. 2026. január 1-jén Hollandiában a rendőrség mintegy 250 embert vett őrizetbe rendbontások és célzott támadások miatt, miközben a beszámolók szerint migráns hátterű rendbontók tűzoltókat és rendőröket is megtámadtak, több településen pedig komoly anyagi károk keletkeztek. Amszterdam belvárosában a Vondelkerk templom tornya is kigyulladt és a korai órákban összeomlott, a tűz okát a közlések szerint még vizsgálják.
Franciaországban a 2025 szilveszter éjszakáján országszerte több mint 1000 járművet gyújtottak fel, miközben a rendőrség több mint 500 letartóztatást hajtott végre, különösen Párizsban és környékén, ahol a rendbontások a rendőri és közrendvédelmi erők elleni támadásokkal is együtt jártak.
A francia belügyminisztérium adatai szerint a 2025 és 2026 os szilveszteri éjszakán országosan 1173 személygépkocsit gyújtottak fel, ami a korábbi 984 hez képest emelkedés, és 505 személyt állítottak elő, amely 403 esetben előzetes letartóztatással folytatódott. Belgiumban 2026. január 1-jén Antwerpenben és Brüsszelben is erőszakos összetűzések alakultak ki, a rendőrség több tucat embert vett őrizetbe, miközben pirotechnikai eszközökkel és különféle tárgyakkal támadtak a rendfenntartókra. Antwerpenben több mint 100 személyt, túlnyomó részben fiatalkorúakat fogtak el, Brüsszelben pedig több száz rendőri beavatkozást regisztráltak és tucatnyi letartóztatást hajtottak végre.
A visszatérő szilveszteri zavargások ugyanakkor nem pusztán aktuálpolitikai vitatémaként értelmezhetők, hanem mélyebb társadalmi folyamatokra is rámutatnak. Kutatások szerint a városi perifériákon élő, hátrányos helyzetű fiatalok, gyakran bevándorló családok második vagy harmadik generációs tagjai a térbeli elkülönülés, a gazdasági hátrány és a társadalmi marginalizáció miatt nagyobb eséllyel kerülhetnek konfliktushelyzetbe, és a kirekesztettség agresszív viselkedési mintákat is erősíthet. Az elemzések azt is hangsúlyozzák, hogy ahol a közösségi elkülönülés és a gyenge integráció dominál, ott a befogadó társadalom és az elkülönülő csoportok között tartós távolság és bizalmatlanság alakulhat ki, amely idővel feszültségekbe és akár erőszakos kitörésekbe torkollik.
A szakértői értelmezések szerint a társadalmi marginalizáció, a gazdasági és kulturális elkülönülés, valamint a gyenge integrációs folyamatok együtt növelhetik a fiatalok körében az erőszak kockázatát. A sajtójelentések és rendőrségi összesítések alapján több esetben az is kirajzolódott, hogy
a tömeges támadások és zaklatások elkövetői között jelentős arányban szerepeltek észak afrikai és arab, vagyis migrációs hátterű férfiak, egy összesítés például a 354 név szerint ismert gyanúsítottból 101 algériait és 91 marokkóit említett, mellettük iraki és szíriai állampolgárokkal.
Ezzel párhuzamosan a nyugat európai kormányok és rendvédelmi szervek 2015 óta egyre szigorúbb és költségesebb biztonsági intézkedésekkel készülnek az ünnepi időszakra, a Benelux államokban, Németországban és Franciaországban pedig a 2025 ös események tapasztalatai nyomán további lépéseket is terveznek.
Nyitókép forrása: faktumprojekt.hu
***
Ezt is ajánljuk a témában

A színész szerint a magyar kormány szembeszáll az Európa kulturális önazonosságát veszélyeztető irányokkal.
