Demkó Attila szerint háromféleképpen érhet véget az iráni háború – az egyiket mindenképp el kellene kerülni
A biztonságpolitikai szakértő szerint Donald Trump lépései mögött világos stratégia rajzolódik ki.

A jelentős változásból sokan arra következtetnek, hogy Peking a közel-keleti háború árnyékában akar lépni.

Az elmúlt években szinte mindennapos volt, hogy kínai harci repülőgépek jelentek meg Tajvan légterének közelében, demonstrálva Peking katonai erejét és az önigazgatású sziget feletti igényét. Az elmúlt hetekben azonban váratlan fordulat történt: a kínai légierő tevékenysége hirtelen drasztikusan alábbhagyott – írja a Wall Street Journal.
A tajvani védelmi minisztérium adatai szerint február 27-e óta – vagyis közvetlenül azelőtt, hogy az Egyesült Államok és Izrael támadást indított Irán ellen – a kínai repülőgépek mindössze két alkalommal közelítették meg a szigetet. A haditengerészet aktivitása ugyanakkor nem csökkent:

a tajvani hatóságok szerint kínai hadihajók továbbra is rendszeresen járőröznek a térségben.
Ben Lewis, a kínai katonai mozgásokat figyelő PLATracker kutatócsoport elemzője szerint ilyen hosszú időszak minimális légi aktivitással
rendkívül szokatlan”.
A szakértők ezért egyelőre csak találgatják, mi állhat a háttérben.
A helyzetet bonyolítja, hogy több fontos geopolitikai tényező is egy időben zajlik:
Ezt is ajánljuk a témában
A biztonságpolitikai szakértő szerint Donald Trump lépései mögött világos stratégia rajzolódik ki.

Drew Thompson, a Pentagon egykori tisztviselője szerint a bizonytalanság maga is lehet stratégiai eszköz. Úgy fogalmazott:
Mindenkinek van elmélete, de senkinek sincs válasza.”
Szerinte a kiszámíthatatlanság tudatos taktika is lehet.
Wellington Koo tajvani védelmi miniszter ugyanakkor figyelmeztetett: a repülőgépek hiánya nem jelenti a fenyegetés megszűnését.
Mint mondta, kínai hadihajók továbbra is napi szinten veszik körül a szigetet, ezért Tajvan hadereje fokozott készültségben marad.
Az Egyesült Államok mindenesetre továbbra is jelen van a térségben: a héten egy amerikai haditengerészeti járőrgép repült át a Tajvani-szoros felett, demonstrálva Washington elkötelezettségét a „szabad és nyitott indo–csendes-óceáni térség” mellett.
A kínai katonai aktivitás hirtelen visszaesése így egyelőre inkább több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol, miközben a térségben továbbra is fennmarad a feszültség.
Magyar Péterék szerint a háború „fideszes propaganda”
Az ukrajnai háború a második világháború óta a legnagyobb fegyveres konfliktus Európában, amely ráadásul egy Magyarországgal szomszédos államban zajlik, már több mint négy éve.
Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi szakértője szerint azonban nem kell félni tőle. Miközben a napokban újabb konfliktus robbant ki, ezúttal az USA, Izrael és Irán között, a Magyar Péter-vezette Tisza Párt továbbra is azzal kampányol, hogy a „háborúval riogatás” fideszes propaganda, a háborús veszély pedig puszta félelemkeltés.
Noha Magyar Péterék szerint nincs mitől félni, immár két háború hatását érezhetjük a saját bőrünkön.
Ukrajna politikai nyomásgyakorlás céljából hetekkel ezelőtt leállította a kőolajszállítást Magyarországra a Barátság vezetéken keresztül. Ebben az olajblokádban Magyar Péter és pártja az ukránok oldalán állnak. Most pedig, az iráni konfliktus következtében bizonytalanná vált a tengeri olajszállítás is, ezáltal még jobban felértékelődik Magyarország energiaellátása szempontjából a Barátság kőolajvezeték jelentősége.
***
Fotó: Kínai J-20-as lopakodó vadászgép / WANG ZHAO / AFP
