A biztonságpolitikai szakértő szerint Donald Trump lépései mögött világos stratégia rajzolódik ki.
„Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni csapásai nem tekinthetők egyszeri, eseti döntésen alapuló katonai műveletnek” – erről beszélt lapunknak Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő a február 28-a óta tartó harcok kapcsán. Szerinte Donald Trump amerikai elnök lépésiből egyértelműen kirajzolódik egy keményebb, erőalapú amerikai stratégia, ami az ellenérdekelt hatalmak visszaszorítását célozza.
Ezt is ajánljuk a témában
Szombat reggelre csapást mért Izrael Iránra, több célpontot is lebombáztak Teheránban és az ország több pontján. A támadásba az Egyesült Államok hadereje is bekapcsolódott.
Február 28-a óta ismét dörögnek a fegyverek a Közel-Keleten: az Egyesült Államok és Izrael újabb csapásokat mért Iránra. A műveletek során életét vesztette Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, illetve a perzsa állam több magas rangú katonai és közéleti tisztségviselője. Egyelőre nem látszik, hogy mikor lesz vége a konfliktusnak, de egyes elemzések szerint a világgazdaság már most komoly sokkhatás előtt áll.
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő segítségével arra próbáltunk választ kapni, milyen széles körű tervbe illeszkedhet az USA jelenlegi hadművelete, milyen hatással lesz ez Iránra, Oroszországra és Kínára, milyen buktatói lehetnek a lépésnek, illetve hogyan érintheti ez Magyarországot.
Tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok 2025 júniusában már hajtott végre támadást Irán, illetve idén januárban Venezuela ellen, semmiképpen sem egy egyszeri, eseti döntés volt a mostani hadművelet megindítása”
– fogalmazott a szakértő.
Ezt is ajánljuk a témában
A hírügynökségek vasárnapi jelentései szerint Hamenei „mártírként” halt meg.
Demkó Attila szerint Trump
láthatóan elhatározta, hogy akár fegyveres erő alkalmazásával is jobb belátásra kényszeríti azokat a hatalmakat, amelyek súlyos amerikai érdeksérelmet okoznak”.
Szerinte ez történt Venezuelában is, ahol Washington fellépése után Caracas visszavett az Egyesült Államokkal szembeni ellenséges hangnemből, és leállította például Kuba támogatását.
A mostani iráni csapások tehát nem elszigetelt akciók, hanem egy stratégiai erőalkalmazás részei, amelynek érdekében Washington – ha szükséges – a nemzetközi intézményi keretek megkerülésétől sem riad vissza.
A konfliktus kimenetele a biztonságpolitikai szakértő szerint három irányba mozdulhat el:
Ha a jelenlegi iráni rendszer túléli a csapásokat, az Washington számára részleges kudarcot jelentene. Azonban Demkó úgy véli,
egy amerikai orientációjú új vezetés alapjaiban rajzolná át a Közel-Kelet geopolitikai térképét, és komoly csapást mérne az orosz–kínai stratégiai együttműködésre is.
Ha Iránban ez a rendszer megbukik, akkor jó eséllyel az orosz–kínai stratégiai partnerségnek is vége lesz”
– mutatott rá a szakértő, ugyanakkor hangsúlyozta: néhány nap után még korai lenne biztos következtetéseket levonni, merre tart pontosan a helyzet. Azt azonban biztosra vette, hogy a harmadik forgatókönyv egy líbiai vagy az iraki mintát idéző, elhúzódó, polgárháborús folyamatot indítana be, amely regionális instabilitást hozna.
Ezt is ajánljuk a témában
Tóth Máté szerint az Egyesült Államok már akkor is geostratégiai előnybe került, ha egyetlen hordó nyersanyagot sem termelnének ki a dél-amerikai országban.
A szakértő szerint Venezuela után az iráni fejlemények is érzékenyen érinthetik Kínát. Ugyanis mindkét ország fontos szerepet játszott a kínai energiaellátás diverzifikálásában:
Ráadásul ezek az energiahordozók a világpiaci árnál olcsóbban érkeztek a távol-keleti országba.
Ezzel együtt a kínai import 20 százaléka baráti országok kezéből potenciálisan nem baráti ország, az Egyesült Államok kezébe kerülne”
– mutatott rá a Kína szempontjából további kockázati tényezőnek számító szempontra Demkó Attila. Úgy látja, hogy ez nemcsak gazdasági, hanem stratégiai kérdés is: az energiafüggőség növekedése korlátozza Peking mozgásterét egy esetleges nagyhatalmi konfliktus esetén.
Azzal kapcsolatban, hogy a közel-keleti orosz pozíciókat miként befolyásolhatja egy esetleges iráni rezsimváltás, Demkó Attila úgy fogalmazott:
Ha ez könnyen és gyorsan bekövetkezik, akkor nagyon negatívan, hiszen akkor a mostani olajár-emelkedés is rövid idejű lesz. De ha elhúzódik, és tartósan magas marad az olaj ára, az csak kedvezhet Oroszországnak.”
A szakértő hozzátette, hogy egy Amerika-barát iráni vezetés szintén nem kedvezne Moszkvának, ahogy Pekingnek sem. Mint mondta, bár Teherán jelenleg Kína egyik legfontosabb olajbeszállítója, attól nem kell tartani, hogy az Irán kiesével keletkező űrt bármelyik Öböl-menti ország megpróbálja majd betölteni. Ennek Demkó szerint két oka is van:
Ezt is ajánljuk a témában
Az orosz államfő Egyesült Arab Emírségek elnökével tárgyalt, majd közös bejelentést tettek.
A fejlemények ugyanakkor vissza is üthetnek a Fehér Ház stratégáira. Demkó szerint ugyanis, ha Irán kikerül a képből, az paradox módon épp az amerikai érdekek ellen hathat:
Ha kiesik Irán és kiesik Venezuela, akkor még szorosabbá válik az orosz–kínai szövetség, akkor Kína jobban rászorul az oroszokra, hiszen onnan kell több olajat vennie.”
A tajvani kérdés kapcsán a szakértő úgy látja, nincs közvetlen összefüggés egy invázió megakadályozása és Kína olajimportjának korlátozása között, ellenben egy közel-keleti amerikai katonai kudarc, vagy elhúzódó konfliktus felbátoríthatja a távol-keleti riválist:
Ha az amerikaiak egy hosszútávú háborúba bonyolódnak bele, vagy nem győznek, az megnövelheti Kína bátorságát.”
Ezt is ajánljuk a témában
Egyre több országot ér el a háború szele.
Demkó Attila szerint az iráni konfliktus korántsem tekinthető egyszerű vagy gyorsan lezárható műveletnek:
Az amerikaiak egyelőre még nem nyerték meg ezt a konfliktust. Ez nem egy olyan »könnyű« háború, mint a venezuelai.”
Irán ugyanis képes volt érdemi ellencsapásokra. Amerikai katonák haltak meg Kuvaitban, több amerikai támaszpontot is támadás ért a térségben, emellett Izraelben is áldozatokat követeltek az ellencsapások, és az ottani anyagi kár is jelentős.
Irán képes ellencsapásokra, míg Venezuela nem volt képes erre”
– hangsúlyozta a szakértő. Ez azt jelenti, hogy Washingtonnak egy jóval komplexebb katonai helyzettel kell szembenéznie, mint a latin-amerikai beavatkozás során.
Ezt is ajánljuk a témában
Peking szerint a támadás súlyos jogsértés, és azonnali tűzszünetre van szükség. A kínai elemzők úgy látják, a Közel-Kelet egy kiszámíthatatlan, új korszakba léphet.
Demkó Attila következőket mondta azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok képes-e teljes körű támadást indítani Irán ellen:
Olyan típusú, teljes körű szárazföldi akcióra, mint mondjuk a 2003-as iraki amerikai invázió, nincs meg az Egyesült Államok képessége.”
Kisebb, célzott műveletek – például egy-egy stratégiai pozíció, vagy sziget ellen – elképzelhetők, de Irán teljes katonai lerohanása nem reális forgatókönyv. Ez azonban kifejezetten problémássá teszi a Washington által óhajtott rendszerváltást:
A rezsimet csak egy nagy méretű, szárazföldi támadással tudná elmozdítani az Egyesült Államok, ahogy Irakban is történt.”
Ezt is ajánljuk a témában
A támadások intenzitása fokozódhat, befelé megyünk a háborúba.
Mivel ez tisztán külső beavatkozással nem reális cél, csak a belső folyamatok hozhatnak változást Teheránban:
Ergo a rendszert csak akkor lehet leváltani, ha maga az iráni nép fordul ellene és váltja le, nyilván amerikai befolyásra, amerikai segítséggel.”
Ezt is ajánljuk a témában
Donald Trump megtorlást ígér.
Felmerül a kérdés, hogy a konfliktus milyen hatással lehet Európára, különösen annak fényében, hogy egyes európai országok jelezték: készek lennének támogatni az amerikai műveleteket. Demkó Attila azonban úgy látja, sem az öreg kontinensnek, sem hazánknak nincs igazán félni valója:
Magyarországot ez közvetlenül nem érinti, hiszen nem veszünk részt a harcokban.”
A lehetséges brit és francia részvétel is elsősorban bázishasználat vagy logisztikai támogatás formájában merülhet fel, ez azonban már felvet bizonyos kockázatokat. Például Ciprus – ahol brit támaszpontok működnek, amelyeket már támadás is ért – érzékeny pontnak számít a térségben, mivel földrajzilag is közelebb fekszik a konfliktuszónához.
Ezt is ajánljuk a témában
Egyre kínosabb a munkáspárti vezetés kommunikációja az iráni háború körül.
A szakértő szerint Magyarország számára a legnagyobb kockázat nem katonai természetű:
Magyarország számára a valódi veszélyt az energiaárak elszabadulása jelenti, tehát elsősorban a benzin és a dízel ár emelkedése.”
Egy elhúzódó konfliktus magas olajárakat és globális piaci bizonytalanságot hozhat, amely közvetlenül érinti az európai gazdaságokat.
Demkó Attila összegzése szerint tehát a mostani iráni háború több szinten is stratégiai jelentőségű: egyszerre szól az amerikai erődemonstrációról, a kínai energiapozíciók gyengítéséről, az orosz–kínai együttműködés jövőjéről és a globális hatalmi egyensúly átrendeződéséről.
Ezt is ajánljuk a témában
Az iráni konfliktus energiaár-robbanást, inflációt és kamatemelési spirált indíthat el világszerte.
***
Fotó: ATTA KENARE / AFP
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
„Egyik napról a másikra omlott össze az a hétköznapi világ, amelyet addig természetesnek hittünk.” A Bahmut című új háborús regény anonimitását őrző, kárpátaljai magyar írójával beszélgettünk!
Ennyi volt a tűzszünet...
Az izraeli hírszerzés igazgatóját Ahmadinezsádról és Epsteinről, az MI-ről és az iráni háborúról is kérdeztük. Yossi Cohen azt is elárulta, mi a legnagyobb fenyegetés a mai világra. Interjúnk!
Az izraeli hadsereg újabb nagyszabású akciókra készül.
Egyre súlyosabb képet mutatnak az orosz–ukrán háború emberveszteségeiről szóló legfrissebb nemzetközi értékelések.
A holland miniszterelnök szerint „Ukrajna jövője az Európai Unióban van”.
1. Teljes napfogyatkozás Magyarországon. 2. Egy miniszterelnöki beszéd „akkor is, ha nem tetszik, Gergő”, „örülök, hogy tetszik, Gergő” kiszólások nélkül.
Kérdés, hogy ki tölti be az így keletkező űrt?
