Ezzel együtt a kínai import 20 százaléka baráti országok kezéből potenciálisan nem baráti ország, az Egyesült Államok kezébe kerülne”
– mutatott rá a Kína szempontjából további kockázati tényezőnek számító szempontra Demkó Attila. Úgy látja, hogy ez nemcsak gazdasági, hanem stratégiai kérdés is: az energiafüggőség növekedése korlátozza Peking mozgásterét egy esetleges nagyhatalmi konfliktus esetén.
A Kreml érdeke, hogy Irán minél tovább kitartson
Azzal kapcsolatban, hogy a közel-keleti orosz pozíciókat miként befolyásolhatja egy esetleges iráni rezsimváltás, Demkó Attila úgy fogalmazott:
Ha ez könnyen és gyorsan bekövetkezik, akkor nagyon negatívan, hiszen akkor a mostani olajár-emelkedés is rövid idejű lesz. De ha elhúzódik, és tartósan magas marad az olaj ára, az csak kedvezhet Oroszországnak.”
A szakértő hozzátette, hogy egy Amerika-barát iráni vezetés szintén nem kedvezne Moszkvának, ahogy Pekingnek sem. Mint mondta, bár Teherán jelenleg Kína egyik legfontosabb olajbeszállítója, attól nem kell tartani, hogy az Irán kiesével keletkező űrt bármelyik Öböl-menti ország megpróbálja majd betölteni. Ennek Demkó szerint két oka is van:
- Egyrészt ezek az államok – annak ellenére, hogy Kínával is kereskednek – védelmi szempontból inkább az USA felé orientálódnak, több országban amerikai bázis is működik (például Kuvaitban, Bahreinben és Szaúd-Arábiában).
- Másrészt Peking hiába van gazdaságilag olyan erős, mint az Egyesült Államok, „nem tud úgy erőt projektálni – akár védelmet nyújtani, akár támadni -, ahogy erre Washington képes”.