Brüsszel végre nekiment Kínának, aztán eszébe jutott, mennyire függ tőle

Az Euractiv szerint az európai vezetők csütörtökön Brüsszelben vitatják meg az Európai Unió és Kína egyre feszültebb kapcsolatát. Az elmúlt években Peking növekvő kereskedelmi többlete, a kritikus ellátási láncokban betöltött domináns szerepe és Oroszországgal ápolt kapcsolatai egyre nagyobb feszültséget okoztak Európában. A vita mostanra odáig jutott, hogy egyes elemzők szerint az elmúlt évek egyik legfontosabb Kína-politikai fordulópontja következhet.

Márciusban az Európai Bizottság egy olyan „Made in Europe” jogszabályt javasolt, amely korlátozná Kína szerepét a stratégiai iparágakban. A hónap elején a testület egy francia kezdeményezést is támogatott, amely erősebb kereskedelemvédelmi eszközöket adna az unió kezébe a gazdasági nyomásgyakorlással szemben. 

Tovább borzolta a kedélyeket, hogy hétfőn Brüsszel közölte: igazoltnak látja azokat az értesüléseket, amelyek szerint kínai állampolgárokat képeznek ki Oroszországban az ukrajnai harcokra. Peking ezt tagadja. Andrew Small, az Európai Külkapcsolati Tanács ázsiai programjának vezetője szerint a vita új szintre lépett.

– fogalmazott. A hangnem Németországban is változni látszik. Friedrich Merz német kancellár a múlt héten arról beszélt, hogy az Európai Unió nem nézheti tétlenül, ha mások nem tartják be a közös szabályokat, és meg kell védenie magát a más államok kereskedelmi gyakorlataiból fakadó torzulásokkal szemben. Belgium miniszterelnöke, Bart De Wever ennél is élesebben fogalmazott, amikor Kínát „birodalmi hűbérúrként” jellemezte, és bírálta azokat az európai vezetőket, akik szerinte félnek fellépni a kínai függőségek kialakulása ellen.

Brüsszel kemény szavakat talál, de az egység hiányzik

Az uniós tisztviselők szerint a kínai kereskedelmi többlet tavaly rekordot döntött, elérve az 1,2 billió dollárt. Ez különösen az európai vegyipart, autóipart és gépgyártást helyezi nyomás alá. James Green, a Centre for European Reform kutatója szerint Kína exportvezérelt gazdasági modellje tovább súlyosbítja Európa meglévő gondjait, az energiaáraktól kezdve Donald Trump amerikai elnök vámintézkedéseiig. A szakértő úgy fogalmazott:

A kemény nyilatkozatok ellenére sokan kételkednek abban, hogy a csúcstalálkozó valódi eredményt hozhat. Alicia García Herrero, a Bruegel elemzőintézet vezető kutatója szerint a tagállamok közötti nézetkülönbségek és a kínai megtorlástól való félelem miatt a vezetők aligha tudnak majd konkrét intézkedésekben megegyezni. Erre jó példa Spanyolország, amely az utóbbi években látványosan közeledett Pekinghez, és nemrég eltávolodott a Franciaország által szorgalmazott keményebb kereskedelmi fellépéstől.

Peking már üzent Brüsszelnek

A kínai megtorlástól való félelem nem légből kapott. Tavaly Peking exportkorlátozásokat vezetett be több ritkaföldfémre, amelyek számos polgári és katonai technológia gyártásához nélkülözhetetlenek. A lépés riadalmat keltett európai fővárosokban, és egyes vállalatokat termelésük elhalasztására vagy leállítására kényszerített. A kínai vezetés ráadásul már nyíltan figyelmeztette Brüsszelt. Miután az Európai Bizottság egy olyan eszközt támogatott, amely az Európa és Kína közötti függőség csökkentését célozza, a kínai külügyminisztérium szóvivője azt kérdezte:

Az elemzők ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy a további kereskedelmi korlátozások önmagukban nem oldják meg a probléma gyökerét. Kína ugyanis továbbra is stratégiai érdekének tekinti exportvezérelt gazdasági modelljének fenntartását, amely jelentős befolyást biztosít számára a világpiacon.

A jelek szerint tehát Brüsszelben egyre többen érzik úgy, hogy változtatni kellene a Kínával szembeni politikán. Hogy a mostani hangulatváltásból valóban intézkedések születnek-e, vagy ismét csak újabb kemény nyilatkozatokkal zárul a vita, az egyelőre nyitott kérdés maradt.

Nyitókép: Ludovic MARIN / AFP