Spanyolország Kína-stratégiája: Brüsszel mintadiákja lett Peking új európai szövetségese

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök idén áprilisban immár negyedik alkalommal látogatott Pekingbe az elmúlt négy év során. A spanyol kormányfő magas szintű tárgyalásokat folytatott Hszi Csin-ping kínai elnökkel és a kínai kormánnyal. A megbeszélések számos területet érintettek Spanyolország és Kína között, többek között a kereskedelmet, a zöld energiát, a technológiai együttműködést, valamint a multilaterális kormányzást.

Ehelyett az összekapcsolt ellátási láncok fontosságát hangsúlyozta, és arra biztatta Kínát, hogy vállaljon nagyobb szerepet a globális kormányzásban. Spanyolország láthatóan hiteles és befolyásos pekingi közvetítő szerepet kíván betölteni az EU és Kína között. 

Mintadiák vs. a „fekete bárány”

Sánchez politikáját különösen az Orbán Viktor által az elmúlt 16 évben folytatott külpolitikával összevetve érthetjük meg igazán. Mindketten a Kínával való szoros együttműködés hívei, ám Brüsszel reakciója a két miniszterelnök esetében merőben eltérő volt.

Míg a konzervatív-szuverenista magyar miniszterelnököt a magyar–kínai kapcsolatok fejlesztése miatt folyamatos támadások érték, és a brüsszeli fősodor igyekezett „fekete bárányként” beállítani, addig a spanyol kormányfő kínai kapcsolatai láthatóan nem váltanak ki hasonló heves reakciókat az uniós elitből.

Ez természetesen nem véletlen. Sánchez Brüsszel mintadiákja:

• a migráció,
•  a klímapolitika és
• a bürokratikus kérdések

terén teljes mértékben egy vonalban áll az Európai Bizottsággal, és nem kérdőjelezi meg az uniós ideológiákat.

Spanyolország mint az Európai Unió negyedik legnagyobb nettó befizetője egyben az egyik leggyorsabban növekvő gazdasága is.

Spanyolország: a belső piac kulcsa

Ebben a helyzetben Spanyolország azt tudja kínálni Kínának, ami a legfontosabb: zavartalan hozzáférést az uniós belső piachoz.

Nagyon úgy tűnik, hogy Orbán Viktor miniszterelnöki leköszönésével ironikus fordulat következhet be: 

Sánchez multipolaritásról, közös globális felelősségről és a konfrontáció helyett az együttműködésről szóló álláspontja tökéletesen illeszkedik Peking narratívájába, ugyanakkor szemben áll a hagyományos transzatlanti kerethez.

Baloldali internacionalizmus konnektivitással vegyítve

Mindeközben Sánchez politikai ambíciói sem titkoltak. Nemrég Barcelonában rendezte meg a „globális baloldali vezetők” találkozóját a „szélsőjobboldal” és az „autoriter populizmus” ellensúlyozására.

A retorika néha elvont, de a spanyol–kínai kapcsolatok eredményei annál kézzelfoghatóbbak. Kína Spanyolország legnagyobb EU-n kívüli kereskedelmi partnere, és a gazdasági kötelékek gyorsan erősödnek. A kínai befektetések mintegy 50 százalékkal nőttek 2024–2025 között az előző időszakhoz képest, elérve a körülbelül 3 milliárd dollárt.

Ezek az ipari projektek egyben át is alakítják Spanyolország gazdaságát:

• Barcelona a kínai autógyártó Chery európai központjának és K+F-intézetének ad otthont. 
• Zaragozában a CATL akkumulátorgyárat épít, 
• Navarrában a Hithium energiatároló rendszerekbe fektet be.

Spanyolország emellett egy igen érzékeny technológiai területen is előrelépett: megállapodást kötött a kínai Origin Quantummal Európa legnagyobb kvantumszámítógépének közös fejlesztéséről. Emellett Madrid a Huawei-re bízta a bírósági hangfelvételek tárolását.

Sánchez legutóbbi pekingi útja 19 kétoldalú megállapodást eredményezett kereskedelem, technológia, zöld energia és infrastruktúra területén. Létrejött egy új Stratégiai Diplomáciai Párbeszéd Mechanizmus is, amely intézményesíti a rendszeres magas szintű egyeztetéseket.

Sánchez további együttműködésekről is egyeztetett például a Ming Yang szélturbina-gyártóval, amely más európai országokban ellenállásba ütközött. A látogatás kulturális-akadémiai dimenziója is erős volt: megállapodások születtek az oktatásról, a kutatásról és a kulturális cseréről. Szimbolikus gesztusként Sánchez díszprofesszori címet kapott a Kínai Tudományos Akadémia Egyetemétől.

Látványpolitizálás és pragmatizmus együtt? 

Sánchez Kína-politikája a pragmatizmus és a baloldali látványpolitizálás sajátos keveréke. A pragmatizmus a konkrét üzletekben, befektetésekben és ipari stratégiában mutatkozik meg – Spanyolország kézzelfogható előnyöket szerez egy olyan időszakban, amikor az EU gazdasági helyzete gyengélkedik.

A látványelemek ugyanakkor szintén nyilvánvalóak: a globális igazságosságról, klímavédelemről és multilaterális erényekről szóló „prédikáció” legalább annyira szól Brüsszelnek, mint Pekingnek. Ez a politika a liberális moralizálást ötvözi stratégiai rugalmassággal – még akkor is, ha a kettő nem mindig fér meg egymással.

Spanyolország mélyülő kapcsolata Kínával tudatos politikai választás eredménye. Sánchez felismerte a lehetőséget, és határozottan lecsapott rá: Madrid ma már a Peking és Brüsszel közötti híd szerepét igyekszik betölteni.

A stratégia nem kockázatmentes. A Kínához való közeledés feszültséget okoz az Egyesült Államokkal és egyes uniós partnerekkel. Sánchez egyelőre kényelmesen egyensúlyoz a brüsszeli ideológia és a pekingi pragmatizmus között. Hogy ez a kötéltánc meddig tartható, az azonban nyitott kérdés.

Nyitókép forrása: Andres MARTINEZ CASARES / POOL / AFP

***