Tragikus baleset Szerbiában: leomlott az újvidéki vasútállomás egy része
A Budapest-Belgrád vasútvonal része volt az állomás.

Százezrek lepték el szombaton a szerb főváros utcáit, hogy Alekszandar Vucsics kormánya ellen tüntessenek. A belgrádi demonstráción a szervezők szerint közel kétszázezren követeltek előrehozott választásokat és elszámoltatást, az este végére pedig összecsapások is kialakultak a rendőrökkel.

A sajtó beszámolója szerint a Belgrádban tartott demonstráció az egyik legnagyobb tiltakozás volt azóta, hogy 2000-ben megbukott Szlobodan Milosevics rendszere. A független demonstrációfigyelőként működő Arhiv javnih skupova becslése alapján 180-190 ezer ember vett részt a megmozduláson, amelyet főként egyetemista és diákcsoportok szerveztek.

A tüntetők Alekszandar Vucsics tizenkét éve tartó kormányzása ellen vonultak utcára, miközben korrupcióval, a demokratikus intézmények leépítésével és a jogállamiság megsértésével vádolják a szerb vezetést. A demonstráció résztvevői szerb zászlókat, városnevekkel ellátott molinókat és „Students win” feliratú pólókat viseltek, többen pedig vörös tenyérlenyomatos jelvényekkel jelentek meg, amelyeken az állt: „Véres a kezetek.”

A tiltakozási hullám még 2024-ben indult, amikor leszakadt az újvidéki vasútállomás egyik beton előtetője, tizenhat ember halálát okozva. A tragédia után sokan a korrupcióval átitatott, kínai cégekkel közösen végzett felújítási munkálatokat okolták, ami óriási felháborodást váltott ki az országban.
Ezt is ajánljuk a témában
A Budapest-Belgrád vasútvonal része volt az állomás.

A Deutsche Welle szerint a demonstráció előtt a szerb állami vasúttársaság leállította a Belgrádba tartó és onnan induló vonatokat, hivatalosan bombafenyegetésre hivatkozva. A szervezők azonban azt állították, hogy ezzel próbálták megakadályozni, hogy az ország más részeiből tömegek érkezzenek a tüntetésre.
A demonstráció központja a belgrádi Slavija tér volt, ahol már márciusban is hatalmas kormányellenes megmozdulást tartottak.
Akkor mintegy háromszázezren gyűltek össze, a tiltakozás pedig vitatott körülmények között ért véget. A szerb kormány akkor tagadta, hogy hangfegyvert vetettek volna be a demonstrálók ellen, bár független szakértők nem tudták teljes bizonyossággal kizárni ezt. A mostani tüntetésen a résztvevők előrehozott parlamenti választásokat követeltek, valamint azt skandálták, hogy véget kell vetni a korrupciónak és helyre kell állítani a jogállamiságot. A The Telegraph beszámolója szerint Mirjana Nikolić, a Belgrádi Művészeti Egyetem rektora a színpadon arról beszélt:
Ez a kormány fél azoktól, akik megvédik a méltóságukat.
A szerb elnök közben saját támogatóit is mozgósította. A Deutsche Welle szerint Vucsics hívei a szerb elnöki hivatal közelében táboroztak le egy parkban, amelyet még tavasszal hoztak létre afféle emberi pajzsként a tüntetőkkel szemben. Bár a nappali órákban a demonstráció nagyrészt békés maradt, estére több csoport összecsapott a rendőrökkel. A The Telegraph szerint fiatal demonstrálók fáklyákat, köveket és üvegeket dobáltak a rendőri kordonsorokra, miközben szemeteseket gurítottak az utakra barikádként.
A rohamrendőrök könnygázt, paprikaspray-t és sokkológránátokat vetettek be, hogy feloszlassák a tömeget az elnöki épület közelében. A szerb rendőrség közlése szerint legalább 23 embert őrizetbe vettek az incidensek után.
Alekszandar Vucsicsot az elmúlt egy évben nemzetközi bírálatok is érték a tüntetőkkel szembeni kemény fellépés miatt. Kritikusai szerint önkényes letartóztatások és aránytalan rendőri erőszak is előfordult a demonstrációk során. A Deutsche Welle arról is írt, hogy az Európa Tanács emberi jogi biztosa pénteken komoly aggodalmát fejezte ki a szerbiai emberi jogi helyzet romlása miatt. A jelentés újságírók és aktivisták elleni támadásokat, a civil tér szűkülését és rendőri erőszakról szóló beszámolókat említett.
Vucsics eközben vasárnap Pekingbe utazott hivatalos állami látogatásra, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozik. Szerbia hivatalosan továbbra is az Európai Unióhoz kíván csatlakozni, ugyanakkor szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal és Kínával is.
Nyitókép: OLIVER BUNIC / AFP