Ha erre képesek leszünk, a tó a következő nemzedékeknek is otthont, lehetőséget és jövőt jelent majd.
Valahányszor csökken a Velencei-tó vízszintje, rögtön elkezdődik a felelősökre való mutogatás, mintha egyesek szándékosan akarnák tönkretenni. Riogatják az embereket, és azt állítják, nem szabad a tónál nyaralni. Ez koránt sincs így, hiszen a természetin kívül számos más értékkel is bír térségünk.
A közösségi média korában persze könnyebb katasztrófát kiáltani, mint megérteni az összefüggéseket és szakmai megoldásokat keresni.
A Velencei-tó vízhiánya valós probléma. Az utóbbi csaknem egy évtized rendkívüli aszálya olyan helyzetet teremtett, amellyel korábban ritkán kellett szembenéznünk. Az előző öt évben ezer milliméterrel kevesebb csapadék hullott a térségben annál, mint amennyi a sokéves átlag alapján várható lett volna. Ez nemcsak a tó vízszintjén látszik meg, hanem a mezőföldi gazdálkodók mindennapjain és a környező ökoszisztémán is. Ráadásul a Duna régóta esedékes duzzasztása is elmaradt, így a folyam rendkívül alacsony vízállása nem pusztán a paksi atomerőmű hűtését veszélyezteti, hanem negatív hatással van a talajvízszintre is. Már csak ezért is illúzió azt gondolni, hogy egy csatorna- és átemelőrendszer megépítésével a Dunából könnyen pótolható lenne a tó hiányzó vízmennyisége.
A Velencei-tó évszázadok óta együtt él a szélsőségekkel. Volt már kisebb és nagyobb, többször kiszáradt, majd újraéledt.
Éppen ezért kell a koncepcióalkotásnál a vízügyi szakemberekre hallgatnunk, ezért kell a zámolyi és a pátkai tározók felújítását is elvégezni, hiszen ezek fontos elemei a vízgazdálkodási rendszernek.
A tó körüli vitákban az az állítás is hamis, hogy a Velencei-tó térségének jövője kizárólag attól függ, hány centimétert mutat az agárdi vízmérce. Nem, nem csak ettől függ. Az elmúlt tizenhat évben a Velencei-tó környéke többet fejlődött, mint azt sokan hajlandók elismerni. Rettenetesen sajnálatos, hogy a szocializmusban a partszakasz jelentős részét kibetonozták, de legalább ezen szakaszokat és a kikötőket sikerült felújítani. Korszerűsítették a vasútvonalat, új állomásépületek és közúti aluljárók épültek. Múzeum nyílt a Meszleny-kastélyban, megújult a Gárdonyi Géza- és a Vörösmarty-emlékház, renoválták az agárdi Szent Anna-kápolnát. Létrejött a Csajághy Laura Szabadtéri Színpad, kibővült a pákozdi katonai emlékpark, megalakult a kajak-kenu akadémia, megújult az egykori vízisportiskola agárdi telephelye, új rendőrkapitányság épült Gárdonyban, elkészült a Bence-hegyi kilátó, fejlődött a kerékpárút-hálózat, illetve számos oktatási és egészségügyi intézmény.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy minden rendben van. Ennél többet is tehettünk volna.
A vízgazdálkodási fejlesztések egy része elmaradt vagy késlekedett, és a térség infrastruktúrájának megújítása sem haladt olyan ütemben, ahogyan azt sokan szerettük volna. Ma is rossz állapotú utak, túlterhelt közművek, kapacitáshiányos víz-, szennyvíz- és elektromos hálózatok jelzik, hogy még rengeteg a teendő.
Ezért a térség jövőjéről szóló gondolkodást nem szabad kizárólag a vízszint kérdésére szűkíteni. Stratégiai cél az épített környezet rendbetétele, a közterek és a településközpontok megújítása, valamint a teljes infrastruktúra bővítése. Huszonegyedik századi üdülőkörzetet és lakóövezetet kell építenünk.
A Velencei-tó ugyanis nem csupán vízfelület. Közösség, kultúra, történelem, sport és életforma. Európa számos sikeres turisztikai térségében a tó vagy a tenger valójában csak keret. Az osztrák tavakhoz vagy számos tengerparti szállodába a turisták nem a fürdés miatt érkeznek, hanem kulturális programokért, sportért, gasztronómiáért és a táj nyújtotta élményért.
A Velencei-tó most bajban van, de
nem hangos pártoskodásra, hanem valódi összefogásra van szükségünk.
Ha erre képesek leszünk, a tó a következő nemzedékeknek is otthont, lehetőséget és jövőt jelent majd.
A szerző író, kultúrpolitikus
(Nyitókép forrása: Tenyek.hu)
A szuverén Magyarországra az Európai Unió jelenti ma a legnagyobb veszélyt. Most egy liberális brüsszeli helytartó kormány lépett hivatalba – írta Orbán Viktor a Fidesz-kongresszus előtt közzétett röpiratában.
A szervezők megújuló környezettel és közösségi programokkal készülnek a szezonra.
Dupla örökségvédelem Fejér megyében: a pusztulástól megmentett Meszleny-kastélyban lelt otthonra a Fischer Emil Múzeum, amely a múlt századforduló legjelentősebb magyar kerámiagyárosának és -gyárának állít emléket.
Zalánki Gergő és Angyal Dániel csapatát győzték le a bronzmérkőzésen a zöld-fehérek.
A korábbi kormányfő hétszázhuszonkilenc szavazattal győzött, majd szűnni nem akaró vastaps fogadta a színpadon.
A Ferencváros bejelentette a középpályás távozását.
