A futurisztikus videók és látványos városképek egyre nagyobb teret nyernek a közösségi médiában. Kína influenszerek, livestreamerek és szervezett online kampányok segítségével próbálja vonzóbbá tenni saját imázsát a fiatal generáció szemében, miközben a kényes politikai témák háttérbe szorulnak.
A Le Monde részletes oknyomozása szerint Kína tudatos stratégiát épített fel arra, hogy a TikTokon, az Instagramon és a YouTube-on keresztül formálja át a róla kialakult nemzetközi képet. A kampány középpontjába a futurisztikus látványvilág, a modern infrastruktúra és a technológiai fejlődés került, amely különösen a fiatal közösségimédia-felhasználók körében bizonyul hatékonynak.
A központi szerepet a délnyugat-kínai Csungking kapta, amely az elmúlt évben gyakorlatilag a globális influenszerturizmus egyik új kedvencévé vált. A több szinten futó autópályák, a hegyoldalakra épült felhőkarcolók, a neonfényes éjszakai panoráma és az épületeken áthaladó monorail miatt a várost sokan egy sci-fi film díszletéhez hasonlítják.
Ezt is ajánljuk a témában
Egy szerdai reggelen felszálltam Budapesten a repülőgépre, és tíz órával később már egy olyan városban jártam, amelynek neve alig ismerős az átlag magyar olvasónak, de lakossága nagyobb, mint a Kárpát-medencéé.
A Le Monde szerint az influenszerek szinte versenyeznek azért, hogy minél látványosabb tartalmakat készítsenek Csungkingban.
Az egyik legnépszerűbb trend például az lett, hogy tartalomgyártók felhőkarcolók tetején, biztosítókötéllel pózolnak úgy, mintha a mélység fölött lebegnének. Mások motoros jeleneteket forgatnak a neonfényes utcákon vagy a híres Liziba állomásnál készítenek videókat, ahol a magasvasút egy lakóépületen keresztül halad. A lap szerint a rövid videók világában a vizuális sokk kiemelten fontos lett. Jackson Lu helyi influenszer úgy fogalmazott:
New York már senkit sem lep meg, Csungking viszont új és vizuálisan lenyűgöző.
A Le Monde szerint a közösségi média jelentősen átalakította azt, ahogyan a fiatal generáció Kínáról gondolkodik. A TikTok és az Instagram algoritmusai elsősorban a gyors, látványos és érzelmekre ható tartalmakat emelik ki, ami kedvez a futurisztikus kínai városokról készülő videóknak. A lap arra is rámutat, hogy mindez egy olyan időszakban történik, amikor az Egyesült Államok és több nyugati ország nemzetközi megítélése sok helyen romlott.
A Capitolium ostroma, az amerikai bevándorlási viták vagy a gázai konfliktus képei gyengítették Washington morális fölényét, miközben Kína a stabilitás és a fejlődés képét próbálja sugározni.
Paulina Oveckova Kína-szakértő a Le Monde-nak arról beszélt, hogy sok fiatal csalódott a Nyugatban, ezért fogékonyabbá vált a kínai narratívára. Szerinte egyre többen érzik úgy, hogy míg korábban a nyugati országok erősen bírálták Kínát az emberi jogi kérdések miatt, addig más konfliktusok esetében nem mutattak hasonló elszántságot. A lap idézett egy Politico-felmérést is, amely szerint több európai országban már az Egyesült Államokat tartják nagyobb fenyegetésnek, mint Kínát. Egy másik kutatás szerint az amerikaiak körében is javult valamelyest Kína megítélése az elmúlt években.
A kínai vezetés már évekkel ezelőtt felismerte, hogy a hagyományos propaganda kevéssé hatékony a nyugati közönségnél.
A China Daily vagy a CCTV nem tudta megszólítani a fiatal generációt, ezért Peking új módszerekhez nyúlt. Hszi Csin-ping már 2013-ban kijelentette, hogy „jól kell elmesélni Kína történetét”, később pedig a kínai vezetés külön nemzetközi kommunikációs központokat hozott létre. Ezek feladata a külföldieknek szánt tartalmak gyártása és a kínai soft power erősítése lett.
Ma már több mint 150 ilyen kommunikációs központ működik.
Ezek közösségi médiás oldalakat kezelnek, videókat készítenek és külföldi influenszerekkel dolgoznak együtt. Egyes oldalak több százezres követőtábort építettek ki Instagramon. A Fucsien tartományhoz kapcsolódó kommunikációs központ például több mint hatszáz külföldi közösségimédia-fiókot működtet a Recorded Future amerikai kiberbiztonsági vállalat szerint.
A Le Monde beszámolója szerint Kína nem csupán organikusan profitál a közösségi médiás trendekből, hanem aktívan szervezi is az influenszerkampányokat. Az interneten egyre több olyan felhívás jelenik meg, amely legalább 300 ezer követővel rendelkező influenszereknek kínál teljesen finanszírozott kínai utakat.
A programok során a meghívott tartalomgyártók modern nagyvárosokat, technológiai fejlesztéseket és turisztikai látványosságokat mutatnak be.
A lap példaként említi, hogy 2025 februárjában tíz indonéz influenszer látogatott Kínába egy szervezett program keretében. Az utat egy jakartai utazási iroda szervezte, amely nyíltan megköszönte a kínai nagykövetség támogatását. A meghívott influenszerek között volt Maria és Elizabeth Rahajeng is, akik Csungking látványos tetőteraszaiból és függőhídjairól osztottak meg képeket követőikkel. A Le Monde szerint a kínai vezetés különösen fontosnak tartja Indonézia megszólítását, mivel az ország egyszerre stratégiai partner és a világ legnagyobb muszlim állama.
A Le Monde szerint a nemzetközi áttörést Darren Watkins, vagyis IShowSpeed kínai útja hozta el 2025-ben. A több tízmilliós követőtáborral rendelkező amerikai streamer két héten keresztül közvetített élőben kínai utazásáról. Videóiban sorra mutatta be a kínai robotokat, a kungfu mestereket, a modern infrastruktúrát és természetesen Csungking futurisztikus látványát. A streamer reakciói óriási hatást gyakoroltak a közönségre. Követői milliói nézték, ahogy döbbenten kérdezi:
De ki építette ezt a várost?
Azóta több világhírű tartalomgyártó is Csungkingba utazott. Köztük volt Khaby Lame, valamint Drew Binsky is, aki „Lépj be a világ legnagyobb városába” címmel készített videót a kínai metropoliszról. Az influenszerek tartalmaiban szinte teljesen hiányoznak azok a témák, amelyek évekig meghatározták Kína nemzetközi megítélését. Az ujgurok helyzete, Hongkong, a cenzúra vagy a politikai elnyomás gyakorlatilag nem jelenik meg ezekben a videókban. Emma Belmonte elemző szerint ez önmagában politikai folyamat. Mint fogalmazott:
Depolitizálni önmagában is nagyon politikai tett.
A szakértő szerint a kínai stratégia lényege, hogy a látványos képek és pozitív élmények elárasszák a közösségi médiát, miközben háttérbe szorulnak azok a témák, amelyeket Peking nem szeretne reflektorfényben látni. A Le Monde szerint sok influenszer egyszerűen azért kerüli ezeket a kérdéseket, mert a követőszám, a nézettség és a reklámbevételek szempontjából sokkal jobban működik a látványos, politikamentes tartalom.
Közben azonban maga a kínai társadalom jóval árnyaltabban látja saját helyzetét. A lap szerint sok kínai büszke az infrastruktúrára és a technológiai fejlődésre, ugyanakkor komoly aggodalmak vannak a fiatalok munkalehetőségei, a gazdasági lassulás és a társadalmi problémák miatt is.
Nyitókép: Hector RETAMAL / AFP
Nagyon szoros végeredmény várható Svájcban.
Gong Tao beszélt arról, milyen hatása lesz a kormányváltásnak a magyar–kínai kapcsolatokra.
Nick Gibb, egykori oktatási miniszter szerint manapság sok politikus azt hiszi, hogy a munkája kimerül abban, hogy előadja magát a tévében és posztol a közösségi médiában. A valóságban viszont a politika lényege az ország problémáinak megoldása.
Közleményben mentegeti magát a Hírkereső tulajdonosa, aki pár napja maga vallott arról, miként nyomta le szándékosan a jobboldali sajtót és emelte fel Magyar Péter testvérének lapját a kormányváltás érdekében.
Egy belső kormányzati jelentés szerint több mint 28 milliárd font került szervezett bűnözői hálózatokhoz és ellenséges államokhoz.
Sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé válhatott („kalapács”) az ellenzéki szavazók számára.
Az a baj, hogy legföljebb az ürügye.
A legutóbbi világbajnokság házigazdája a hosszabbításban mentett pontot európai ellenfelével szemben.
Tudom, hogy kívülről könnyű beleszólni, de jobbnak kell lenni ebben is, mint az Orbán-rendszer!
