Hamarosan megbukik Merz kancellár? Teljes fordulat jöhet Berlinben

Az elmúlt napokban több közvélemény-kutatás is napvilágot látott Németországban, és valamennyi hasonló tendenciát mutatott: az Alternatíva Németországért, vagyis az AfD támogatottsága történelmi csúcsra emelkedett. Az INSA és a Forsa mérései egyaránt rekordmagas adatokat jeleztek, az egyik intézet 29, a másik 28 százalékra mérte a pártot. A kutatások ugyanakkor azt is mutatják, hogy a Friedrich Merz vezette kormánykoalíció támogatottsága hétről hétre gyengül.

Merz nagyon gyenge teljesítményt nyújt

A helyzetről Bauer Bence, Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója beszélt részletesen a Mandinernek. Elmondta: a Németország Szövetségi Köztársaságban 2025. február 23-án előrehozott parlamenti választást tartottak, amelyen a CDU/CSU pártszövetség még 28 százalékos eredményt ért el, míg az AfD akkor 20 százalékot szerzett. Ez utóbbi már akkor is rekordnak számított, azonban azóta jelentősen megváltozott a politikai hangulat.

Bauer Bence szerint a Friedrich Merz vezette szövetségi kormány gyenge teljesítménye áll a mostani folyamatok hátterében. Mint fogalmazott, a németek mindössze 15 százaléka ítéli jónak a szövetségi kormány munkáját, miközben 84 százalék szerint rossz irányba mennek a dolgok. Véleménye szerint ennek következtében erősödött meg jelentősen az AfD, amelyet egyes mérések már 29 százalékra tesznek. Ez kilenc százalékponttal magasabb eredmény annál, mint amit a párt a választások idején elért. Ezzel párhuzamosan a CDU támogatottsága 28 százalékról 22 százalékra csökkent.

A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: ezek továbbra is közvélemény-kutatási adatok, nem választási eredmények. Mint mondta, választásokat kell megnyerni, nem felméréseket. Hozzátette azonban, hogy 

A német politikában – fogalmazott – sokan úgy tartják, hogy akkor borulhat fel teljesen a hagyományos politikai rend, ha az AfD eléri a 30 százalékos támogatottságot, miközben a CDU/CSU 20 százalék környékére süllyed.

Egységes az AfD

Bauer Bence arról is beszélt, hogy az AfD-n belüli egységet jelenleg egyértelműen erősíti a siker. Példaként említette Szász-Anhaltot, ahol a párt támogatottsága már 42 százalékon áll. Szerinte az ilyen eredmények mellett kevesen kérdőjelezik meg a jelenlegi pártvezetés politikáját. Ugyanakkor úgy véli: ha az AfD valóban kormányozni akar, akkor kénytelen lesz középre húzódni, mérsékeltebb hangnemet és politikát képviselni.

Kiemelte, hogy ellenzékben könnyű radikális vagy akár megvalósíthatatlan javaslatokat tenni, az AfD-ben pedig jelenleg is megtalálhatók radikálisabb szereplők. Megemlítette Björn Höckét Türingiából, valamint azt, hogy a párt rendkívül heterogén: vannak benne értékkonzervatív, liberálisabb és szélsőjobboldali irányzatok is. 

Bauer Bence szerint a helyzet gyökeresen megváltozna, ha a párt kormányzati pozícióba kerülne. Akkor ugyanis már nem lehetne „kívánságpolitikát” folytatni, hanem a közigazgatási és politikai realitásokhoz kellene alkalmazkodni. Úgy véli, ha például Szász-Anhaltban az AfD bekerülne a kormányba, vagy akár egyedül alakítana tartományi kabinetet, akkor a gyakorlatban sokkal inkább hagyományos, pragmatikus politikát kellene folytatnia. Szerinte a párt jelenlegi népszerűsége részben abból fakad, hogy mindenütt ellenzékben van, és sok olyan dolgot utasít el, amelyet a német politikai fősodor az elmúlt években képviselt. Úgy fogalmazott: az AfD jelenleg politikai karanténban van, és sokak számára a „tiltott gyümölcs” szerepét tölti be.

A szakértő kitért Alice Weidel személyes népszerűségére is. Felidézte, hogy egy felmérés szerint a választók 33 százaléka őt választaná kancellárnak, míg Friedrich Merzet csak 22 százalék támogatná ebben a kérdésben. Bauer Bence ezt különleges helyzetnek nevezte. Szerinte Friedrich Merz támogatottsága gyakorlatilag megegyezik a CDU/CSU aktuális támogatottságával, ami szerinte kifejezetten gyenge adat egy hivatalban lévő kancellár esetében.

 Alice Weidel esetében viszont azt látja, hogy személyesen mérsékeltebbnek tűnik, mint maga a pártja. Bauer Bence szerint Weidel középutasabb politikát képvisel, emiatt nemcsak az AfD szavazói számára elfogadható, hanem más konzervatív vagy kisebb pártok támogatói közül is képes megszólítani embereket. Úgy véli, hogy akár az FDP vagy más kisebb konzervatív formációk támogatóitól is szerezhet szavazókat, sőt még a Sahra Wagenknecht Szövetségéből is lehetnek olyanok, akik adott körülmények között elfogadhatónak tartanák őt kancellárként.

Sorsdöntő tartományi választások jönnek

Szeptember 6-án Szász-Anhaltban tartanak voksolást, ezt követően pedig Berlinben és Mecklenburg-Elő-Pomerániában is választások lesznek. Bauer Bence szerint ezek a választások akár a szövetségi politika stabilitását is megingathatják.

Rámutatott: Szász-Anhaltban jelenleg az AfD 42 százalékon áll, míg a CDU 24, a Baloldal 13, az SPD pedig mindössze 6 százalékos támogatottságot élvez. Ez összesen 43 százalékot jelentene a három másik pártnak együtt, szemben az AfD 42 százalékával. Bauer Bence hangsúlyozta, hogy arányos választási rendszerben akkor szerezhet egy párt abszolút többséget, ha erősebb, mint az összes többi parlamentbe jutó párt együttvéve. Véleménye szerint az AfD már nagyon közel van ehhez a helyzethez. Hozzátette: ha az SPD kiesne a tartományi parlamentből, az tovább könnyítené az AfD helyzetét. Sőt, szerinte még az sem kizárt, hogy a párt abszolút többséget szerezzen. De még ha ez nem is történne meg, úgy látja, hogy az AfD néhány CDU-s képviselő támogatásával vagy eseti átszavazásokkal kisebbségi kormányt is alakíthatna.

Bauer Bence egyenesen úgy fogalmazott: szerinte 

Úgy véli, a jelenlegi politikai erőviszonyok mellett már nem reális forgatókönyv az, hogy minden párt összefogjon az AfD ellen CDU-vezetéssel.

Bukhat a kormány

Ennek pedig szerinte súlyos következményei lennének szövetségi szinten is. Azt mondta, hogy ebben az esetben összeomlana az úgynevezett „tűzfalpolitika”, vagyis az a stratégia, amely kizárja az együttműködést az AfD-vel. Bauer Bence emlékeztetett arra is, hogy 

• 2024 szeptemberében Szászországban és Türingiában már erős eredményeket ért el az AfD – előbbi tartományban 30, utóbbiban 33 százalékot –, 
• és ez már akkor is komolyan megingatta az Olaf Scholz vezette jelzőlámpa-koalíciót, amely két hónappal később össze is omlott.

Most azonban – hangsúlyozta – még erősebb AfD-ről és még gyengébb kormányzati támogatottságról beszélünk, mint Olaf Scholz idején. Ezért Bauer Bence szerint könnyen elképzelhető, hogy egy esetleges szász-anhalti áttörés után a szövetségi politikában is „tabula rasa” következik. Szerinte vagy a CDU próbál majd egyedül tovább kormányozni az SPD nélkül, vagy előrehozott választásokra kerülhet sor, amelynek eredményeként akár 2027 tavaszára teljesen új szövetségi kormány alakulhat Németországban.

Arra a kérdésre, hogy Friedrich Merz kormánya képes lehet-e még őszig olyan intézkedéseket hozni, amelyek megfordítják a jelenlegi trendet, Bauer Bence azt válaszolta: ezt nem tartja reálisnak. 

Úgy fogalmazott: egy politikai elemzőnek elegendő lehet az, hogy megérti a problémákat, de egy kancellárnak cselekednie is kell. Bauer Bence szerint azonban ehhez jelenleg sem politikai akarat, sem megfelelő többség nincs. A CDU/CSU koalíciós partnere, az SPD ugyanis szerinte nem támogatja azokat a mélyreható reformokat, amelyekre szükség lenne.

Példaként említette a munkaerőpiac, a szociális ellátórendszer, az infrastruktúra és a migráció kérdését. Véleménye szerint ezekben az ügyekben csak egy szélesebb, akár az AfD-t is magában foglaló parlamenti többség lenne képes valódi változtatásokra. Csakhogy – mint hangsúlyozta – itt jelenik meg a „22-es csapdája”: az AfD-vel továbbra sem hajlandók együttműködni a többi pártok.

Bauer Bence végül arra is kitért, hogy 

 Ezért, ha a jövőben mégis egy másik politikai konstelláció alakulna ki Németországban, akkor szerinte az új döntéseket már valószínűleg nem Friedrich Merz kancellársága alatt hajtanák végre, hanem egy másik CDU-s vagy akár teljesen más politikai szereplő vezetésével.

Nyitókép: Clemens Bilan