Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a Friedrich Merz vezette kabinet mérlegét.
2025. május 6-án lépett hivatalba Friedrich Merz kancellár kabinetje. Az egyéves évfordulóhoz közeledve jól látszik, hogy Merz kormánya mély válságba került. A német lakosság több mint 80 százaléka elégedetlen a kabinet teljesítményével, miközben a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) nevezetű alakulat a legerősebb párttá vált. A CDU–CSU támogatottsága 22 százalékra esett vissza, míg az AfD már 27 százalékon áll.
A kormány által ígért nagy reformok többsége továbbra is csupán bejelentési szinten létezik. Bár a kötelező egészségbiztosítás ügyében már született kormányhatározat, a parlament még nem hozott döntést.
A Merz-kormány eddigi legjelentősebb lépései elsősorban kiadásokhoz kötődnek: a védelmi kiadások érdekében enyhítették az adósságféket, valamint 500 milliárd eurós programot hirdettek meg infrastruktúra-fejlesztésre és klímavédelemre.
Ezek azonban nem jártak együtt érdemi megtakarítási intézkedésekkel.
A koalíció működését egyre inkább belső feszültségek terhelik. Viták, idegesség és kölcsönös bizalmatlanság jellemzi a kormányzást. Egy sajtóbeszámoló szerint Merz egy zárt ülésen élesen összetűzésbe került alkancellárjával és az SPD elnökével, Lars Klingbeillel.
Külpolitikai téren is vegyes a mérleg. Bár Merz kezdetben stabil kapcsolatot épített ki Trumppal, és ezzel hozzájárult a NATO és Ukrajna ügyében egy kedvezőtlenebb fordulat elkerüléséhez, az iráni konfliktus során a viszony megromlott. Trump követelései elfogadhatatlannak bizonyultak, így az ideiglenes szakítás elkerülhetetlen lett.
Ezzel párhuzamosan Merz következetesen kiáll Ukrajna mellett. Kezdeményezésére az Európai Unió 90 milliárd eurós hitelt biztosított az országnak, amely lehetővé teszi számára a védekezés folytatását Oroszországgal szemben. Ennek ellenére a kormány nehezen tudja kommunikálni eredményeit. A menedékjogi kérelmek számának csökkenése nem váltott ki széles körű elégedettséget, míg a gazdasági intézkedések – például a gyorsított amortizáció vagy a tervezett társaságiadó-csökkentés – hatása még nem érzékelhető. Hasonlóan visszafogott a fogadtatása a fűtési törvény és az állampolgári jövedelem megszüntetésének, valamint az új katonai szolgálat bevezetésének is.
A kormányzást technikai hibák is nehezítik. Ilyen volt például egy alkotmánybírósági kinevezés meghiúsulása, amikor a kormány nem mérte fel pontosan a parlamenti többség hiányát. A nyugdíjreform körüli ingadozó álláspont szintén bizonytalanságot keltett, és olyan helyzetet teremtett, amelyben a koalíció fennmaradása is kérdésessé vált – mindezt már a kormányzás korai szakaszában láthattuk.
Mindez részben Merz kormányzati tapasztalatlanságára vezethető vissza.
Korábban nem töltött be állami tisztséget, és még nem alkalmazkodott teljesen a kancellári szerephez.
Nyilatkozatai gyakran nem a kívánt hatást váltják ki: egy kancellár szavai ugyanis nem egyszerű véleményként, hanem iránymutatásként vagy bejelentésként hatnak. Több alkalommal is túlzott várakozásokat keltett – például amikor „nyári hangulatjavulást” vagy „a reformok őszét” ígérte –, amelyek végül nem valósultak meg.
Friedrich Merz legfőbb céljai között a gazdasági növekedés helyreállítása és az európai béke megőrzése szerepel. Nem vitatható, hogy komoly erőfeszítéseket tesz ezek érdekében, azonban ezek hosszú távú célok, amelyek türelmet igényelnek. Rövid távon azonban nem látszanak kézzelfogható eredmények, és a jelenlegi tempó mellett kérdéses, hogy a kitűzött célokat el tudja-e érni.
Ezt is ajánljuk a témában
„Egyetlen kancellárnak sem kellett ilyesmit elviselnie” – jelentette ki Friedrich Merz, akinek kormánya súlyos válságba jutott. A 83 százalékos elutasítottsággal küzdő politikus alatt megingott a talaj, miközben Berlinben már egy esetleges bizalmi szavazásról és kisebbségi kormányzásról suttognak.
Nyitókép: Anadolu via AFP
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
A legfelsőbb ukrán köröket érintő botrányok miatt Berlin, Párizs, London és Brüsszel is valódi felelősségre vonást sürget. A partnerek szerint az uniós integráció elképzelhetetlen a kleptokratikus hálózatok felszámolása és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése nélkül.
Ukrán polgármesterek, európai politikusok, közel-keleti üzleti szereplők és nagyvállalatok delegációi keresik fel a bunkert, hogy tanuljanak a finn modellből.
Volodimir Zelenszkij elnök legbelső köréig ér a nagy ukrajnai korrupciós nyomozás. A legutóbbi megsebzett nagyvad, Andrij Jermak most óvadékkal szabadulva védekezhet az igazságszolgáltatás fórumai előtt.
A baloldali politikai elemző szerint hiába állt vissza az egyes ukrán mezőgazdasági termékek importtilalma, a dolog még nincs teljesen megoldva.
Volodimir Zelenszkij szerint „erkölcsi kötelességüket” teljesítik.
Egymással versengő korrupcióellenes tervezetek kerültek az ukrán parlament elé, miután a kormány jelentősen átírta a 2026–2030-as stratégiát. A vita nemcsak a jogállamisági reformokat, hanem az 50 milliárd eurós uniós támogatási csomagot is érintheti.
Nem bánta volna, ha Mohamed Szalah eltalálja a kaput…
Az énekesnő is jelen volt az eseményen.
