Bekövetkezett a legrosszabb: tartós válságba süllyedhet Európa mezőgazdasága

Azonnali segítséget várnak az európai termelők Brüsszeltől, mivel az energiaválság újabb sokkhatással jár Európa mezőgazdasági termelésére, miközben egyébként is rengeteg nehézséggel küzdenek a gazdák. 

Az EU-s termelőket képviselő Copa-Cogeca szövetség arra figyelmeztetett,

A termelők kilátásait rontja, hogy Ursula von der Leyen az év elején élesítette a Mercosur-megállapodást, amely a dél-amerikai import kockázata miatt veszélyezteti az ágazat versenyképességét.

Szintén rontja az európai agrárium kilátásait, hogy Brüsszel 2028-tól jelentősen csökkentené a támogatásokat, ráadásul a Közös Agrárpolitika átalakítása miatt a felelősséget a tagállamokra hárítaná. 

Hónapok óta megoldatlan válságba süllyedt az amerikai és kínai vámok miatt az EU agráriumának több ágazata – például a tejágazat –, mivel a kereslet drasztikusan visszaesett. A növénytermesztők is alacsony árakkal szembesülnek, miközben a klímaváltozás és a szélsőséges időjárás egyre több kárt okoz.

Európa már aligha kerülheti el az újabb válságot

Az agrárium egyre több területét érintő nehézségek mellé begyűrűzött az energiaválság is, amely szinte minden ágazatban megnöveli a termelők költségeit. Ráadásul ez a költségnövekedés nem alkalomszerű, hanem a következő időszakban több hullámban jelent kihívást az egyébként is évek óta egyre veszteségesebb alapanyag-termelésben:

• jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak,
• komoly áremelkedés és ellátási zavar alakult ki a műtrágyapiacokon,
• drágul az üvegházak és az állattartó telepek működése a megugró rezsiszámlák miatt,
• miközben a felvásárlási árak továbbra is alacsonyak,
• ráadásul az EU kereskedelempolitikája – vámok, szabadkereskedelmi megállapodások – is rontja a gazdák versenyképességét. 

Az iráni konfliktus miatt a kőolaj világpiaci ára tartósan 100 dollár fölé emelkedett, szakértők szerint a válság előtti 50-70 dolláros árszint leghamarabb csak 2027 második felében állhat vissza, de ahhoz előbb békét kellene, hogy kössön Washington és Teherán.

Nem csak az olaj, de a földgáz piaci ára is jelentősen megugrott, noha a tarifa gyakran ingadozik, így még kiszámíthatatlanabb a konkrét költségnövekedés.

A gazdák tehát megugró üzemanyagárak mellett végzik a tavaszi vetési munkákat, míg a kertészetekben az üvegházak, fóliasátrak fűtése is nagyobb költséget emészt fel. Az igazi ársokkot ugyanakkor egyelőre még elkerülte a termelők többsége.

Brüsszel elkésett, ráadásul lassan reagál a válságra

Az Európai Unió a 2022-es energiaválságot követően csak szavak szintjén gyorsította az átállást a fosszilis energiahordozókról a tiszta energiaforrásokig. Noha a kontinens a megújuló energiák terén sokat lépett előre az elmúlt években, energiafüggőségét érdemben nem tudta csökkenteni, mindössze Moszkva helyett Washingtonnak van kiszolgáltatva, mivel a földgáz és a kőolaj nagy része a tengerentúlról érkezik.

Nem csak az energiaellátás terén nem lépett időben az EU: a növénytermesztésben nélkülözhetetlen műtrágya-függőségét sem csökkentette, vagyis a megszokott terméshozamok eléréséhez nélkülözhetetlen összetevőkből is importra szorul Európa.

Európa tovább nehezítette a beszerzést azzal, hogy az Oroszországból és Beloruszból importált műtrágyára többletvámot vetett ki, miközben a szén-dioxid kibocsátási rendszer kiterjesztésével egyébként is emelte a műtrágya importköltségét.

Noha meglepőnek tűnhet, de pont az uniós környezetvédelmi szabályozás mentette meg a gazdák többségét a katasztrofális következményekkel járó műtrágyaválságtól: sok importőr már tavaly év végén behozta a tavaszi vetési munkálatokhoz szükséges mennyiséget, elkerülve az idei évtől elkerülhetetlen költségnövekedést.

Ennek köszönhetően a gazdák még a válságot megelőző árszinten tudták beszerezni a műtrágyát. Ez ugyanakkor csak átmeneti könnyebbség, mivel a műtrágyára nyáron és ősszel is szükség van, így a jelentős többletköltséget csak átmenetileg sikerült elkerülni.

Visszaesik a növénytermesztés

A szántóföldi növénytermesztés az agrárium egyik legkisebb kockázattal járó tevékenysége, ám az elmúlt években jelentősen megnőtt e területen is a kockázat. Azok az európai termelők, akiknek a jelenlegi piaci áron kell beszerezniük a műtrágyát, már a jóval magasabb költségekkel szembesülnek. A Reuters beszámolói szerint több országban, például az EU legnagyobb mezőgazdasági termelő országában, Franciaországban jelentősen visszaeshet a kukoricatermesztés.

A kukorica kifejezetten tápanyagigényes növény, vagyis a műtrágyaköltség is magasabb. Ráadásul a 2022-es rekordszáraz nyár azt is megmutatta, hogy a fejlettebb agártechnológiát alkalmazó országokban és az öntözött területeken sem lehet megvédeni az aszálytól a növényt. Ha a termelési költségek emelkedése és az éghajlatváltozás miatt folyamatosan növekvő kockázat és bizonytalanság nem lenne elegendő, további költségnövekedéssel szembesülnek a termelők a termény szárítása során, szintén a megemelkedő energiaárak miatt.

Sok gazdálkodó a kialakult helyzet miatt csökkenti vetésterületét, vagy idén már nem vet, a termelők szintén jelentős hányada pedig átáll a kevésbé költséges növénykultúrákra, például a napraforgóra.

Ez a válság más, mint a korábbi

A mostani globális energiaválságot megelőzően Európa az orosz-ukrán konfliktus miatt 2022-ben és 2023-ban már átvészelt egy súlyosabb áremelkedéssel járó krízist. A gazdák szemszögéből a mostani válság ugyanakkor súlyosabbnak ígérkezik, mivel

Ezzel szemben most a felvásárlási árak inkább alacsonyak, vagyis a megemelkedő termelési költségek megtérülése is kérdéses. Ráadásul egyes ágazatokban – sertéshús, tej – már év eleje óta veszteségesen vagy legjobb esetben is nullára tudják kihozni a költségeket az érintettek. 

Élelmiszer-hiánytól biztosan nem kell tartania Európának és az alapanyag-import sem fenyeget, ugyanakkor egy elhúzódó közel-keleti válság közép- és hosszútávon már a fogyasztói árakban is megjelenik, főleg akkor, ha a magas önköltség vagy a szélsőséges időjárás miatt a kínálati oldal is zsugorodik.

Brüsszelre várnak a termelők

A Copa-Cogeca felszólította az Európai Bizottságot, hogy minél hamarabb vezessen be a Covid-19 járványkor vagy a 2022-es energiaválságkor már bevált válságkezelési intézkedéseket. Ezek közé tartozik az üzemanyagár-támogatás, a tárolási támogatás, vagy az alapesetben tiltott állami támogatások megnyitása.

Magyarország időben lépett: a kormány március elején védett üzemanyagárakat vezetett be, amelyet egyelőre a leendő kormány is megtartana. Rögzített áron, a piacinál jóval olcsóbban tankolhatnak a magyar rendszámú járművek, beleértve a mezőgazdasági gépeket is.  Ennek köszönhetően a közel-keleti energiaválság hatásai eddig elkerülték a magyar gazdaságot. A Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor március végén némileg rontott Magyarország idei növekedési előrejelzésén, de az EU egésze is kisebb GDP-bővülésre számíthat.

Nyitókép: Li Xiuqing / XINHUA / AFP