Nem húzta az időt a kormány: már az első döntésével hatalmas szívességet tett Ukrajnának

A Tisza-kormány a múlt heti megalakulását követően egyből megszüntette a 2022 óta tartó háborús veszélyhelyzetet. A különleges jogrend megszűnésével a veszélyhelyzet idején meghozott kormányrendeletek is hatályukat vesztették. Számos intézkedés ugyanakkor továbbra is fennmarad, amelyekről immár a 2026. évi XIV. törvény rendelkezik. A korábbi veszélyhelyzeti rendeletek közül nem rendelkezik a törvény arról a 2023-as kormányrendeletről, ami megtiltotta bizonyos Ukrajnából származó mezőgazdasági alapanyagok és élelmiszerek importját, mindössze a tranzitszállítmányok magyarországi áthaladását tette lehetővé, bejelentési kötelezettség mellett.

A mezőgazdasági termékek importjáról is rendelkezik az új törvény: az abban meghatározott termékek behozatalát előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál, ugyanakkor az áthaladó szállítmányokra már ilyen előírás sem vonatkozik.

A kormány Ukrajnának kedvez

Az importkorlátozás megszüntetése nem csak azért meglepő, mert erről nem kommunikált a kormány, hanem azért is, mert Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter korábban azt hangsúlyozta, hogy a magyar gazdákat megvédik a dél-amerikai és az ukrajnai import piaci hatásaitól.

Az importtilalom eltörlése ugyanakkor már önmagában is rontja a magyar gazdák alkupozícióját és a kínálatbővüléssel tovább csökkenhetnek az egyébként is alacsony felvásárlási árak.

Ráadásul a lépés nehezen értelmezhető az uniós pénzek hazahozatala érdekében az Európai Unió felé tett gesztusként, mivel Lengyelország és Szlovákia továbbra is fenntartja a tilalmat, Románia pedig egyéb szigorításokkal próbálja védeni a piacát. Brüsszel egyébként a nemzeti hatáskörben meghozott kereskedelmi tilalmat a kezdetektől elutasítja, mivel az EU álláspontja szerint a kereskedelempolitika uniós hatáskör. Éppen ezért többször is kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba az Európai Bizottság, de ennek megindítására eddig még nem került sor. Ennek vélhetően az az oka, hogy Lengyelország is határozottan ellenzi az ukrán élelmiszerek uniós behozatalát és a tilalmat megelőzően óriási károkat okozott a dömping.

A tilalom Kijevet is felháborította, Ukrajna korábban a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) is eljárást kezdeményezett, mivel szerintük nemzetközi jogba ütközik a korlátozás.

Kisebb a kockázat

Az ukrán importtilalom életbe lépése óta sokat változott a helyzet: 

• Ukrajna agrárexportja átalakult
• és az uniós szabályozás is megváltozott.

Az Orbán-kormány azért döntött a teljes tilalom mellett 2023-ban, mert az orosz-ukrán háború kitörését követően az EU átmenetileg felfüggesztette az ukrán importra vonatkozó vámokat és mennyiségi korlátozásokat, úgynevezett szolidaritási folyosókat nyitva annak érdekében, hogy a tengeri útvonalak orosz blokádját megkerülve, az EU-n keresztül is képes legyen ellátni exportpiacait.

A szolidaritás ugyanakkor nem várt következményekkel járt: a korábbi célpiacok helyett az ukrán termékek – elsősorban gabonafélék és szántóföldi növények – az uniós országokban ragadtak. Ennek oka, hogy

Az ukrán importdömping 2022-es és 2023-as csúcsán tarthatatlan piaci helyzet alakult ki, ami elsősorban az EU keleti tagállamait érintette, így hazánkat is. Az olcsó ukrán élelmiszer hatalmas keresletre talált Nyugat-Európában, ezért a felvásárlási árak drasztikusan csökkentek, de a helyi gazdák sokáig a nyomott árakon sem tudták eladni a készleteiket.

Az EU tavaly megszüntette az átmeneti kereskedelmi szabályokat, így Ukrajnából újra mennyiségi korlátozás mellett érkezhetnek az EU-ba élelmiszerek. A korábbi kvótákat ugyanakkor jelentősen meghaladó mértékben, vagyis bizonyos termékeknél továbbra is fennáll a belső piacra gyakorolt kockázat. Ezt a kockázatot némileg csökkenti, hogy ma már nincsenek orosz blokád alatt a kulcsfontosságú ukrán kikötők, így a jóval nagyobb kapacitással bíró tengeri szállítás is helyreállt.

A legfrissebb uniós vámadatokból kiderül, hogy a kukorica, a szója és a napraforgó importja jelentős maradt, de tagállamonként eltérő mértékben az étolaj, a liszt, a méz, a baromfihús és a tojás behozatala is problémát okoz.

Nem biztonságos az ukrán élelmiszer

Nem csak hazánk és az EU piacain okozhat problémát az ukrán import, de élelmiszer-biztonsági kockázatokat is hordoz. Az EU növényegészségügyi és állatjóléti szabályai a világon a legszigorúbbak, ami növeli a biztonságot, egyben megdrágítja a termelést. Ukrajnában egyebek mellett több olyan növényvédő szer is engedélyezett, amit az EU már évtizedek óta tilt. Az állategészségügyi és az állatjóléti szabályok is elmaradnak az EU normáitól, ráadásul 

Szintén emiatt több jogszabály hiányos, vagy végrehajthatatlan. Ezek közé tartozik Ukrajna GMO-szabályozása is, amely elvben tiltja ugyan a génmódosított növényeket, de a gyakorlatban, ellenőrizetlenül GMO-növényeket is termesztenek. Erre már az Egyesült Államok is figyelmeztetett korábban, de Magyarországon is találtak már GMO-szennyezett ukrán szállítmányt. 

Az új kormány eddig megismert tervei nagyjából folytonosságot mutatnak a Fidesz-KDNP kormány agrárpolitikai céljaival: a hazai termelőknek a feldolgozott élelmiszer-előállítás felé kell elmozdulniuk és növelni a hozzáadott értéket. Tartós megoldást csak az jelenthet, ha a megtermesztett mezőgazdasági alapanyagot minél jobban fel is dolgozza a hazai élelmiszeripar, mivel a késztermékek ára jóval magasabb és a piaci áringadozás és a szélsőséges időjárás okozta kockázatok is így csökkenthetők.

Nyitókép: Dmytro Smolienko / NurPhoto / AFP