Kiderült, mire számíthatnak a gazdák az új kormánytól

Összességében az előző kormány agrárpolitikai céljait vinné tovább a Tisza-kormány, ugyanakkor számos területen kell komoly változásokra felkészülniük a magyar gazdáknak, legalábbis ez derül ki Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter írásából, amelyet az Agrárszektor publikált.

Az átfogó stratégia összességében az előző agrárkormányzat irányvonalának folytatásaként értelmezhető, mivel az új kormány alapvető célja is az, hogy a magyar agrárium ne csak alapanyagot termeljen, hanem magas hozzáadott értékű, feldolgozott, egészséges élelmiszereket, amelyek előállítása fenntartható, környezetkímélő és kihasználja a modern digitális technológiákat.

Nem támogatja a kormány Brüsszel terveit

Bóna Szabolcs írásában leszögezi, a Tisza-kormány nem támogatja a Közös Agrárpolitika pénzügyi keretének csökkentését 2028 után, vagyis e szerint – a korábbi kormányhoz hasonlóan – Magyar Péterék is szembemennek Brüsszeé terveivel. Ismert, az EU 2028-tól alapjaiban alakítaná át az uniós pénzek rendszerét, megszüntetve a különálló agrárfinanszírozási rendszert, amely a XX. század közepe óta garantálja az EU élelmiszer-nagyhatalmi pozícióját. Az agrárminiszter szintén világossá tette, hogy 

Az agrárpénzek elosztásában ugyanakkor változás várható: Bóna Szabolcs leszögezte, a támogatási rendszer kedvezményezettjeitől – mérettől függetlenül – elvárás lesz a teljesítményalapú gazdálkodás és a hozzáadott érték növelése. Ez vélhetően azt jelenti, azok a termelők és vállalkozások kapnak több támogatást, amelyek innovatívak és a feldolgozottsági szintet növelik, vagyis nem rendezkednek be hosszútávon az alapanyag-termesztésre, amelynek a kockázata egyre magasabb, miközben a jövedelmezőség erőteljesen ingadozó.

Azt is leszögezi a szakember, hogy a nemzeti bajnokok, vagyis az exportra termelő agrárvállalkozások támogatásánál a márka dönti el, mekkora mértékű támogatást kaphat, s nem a vállalkozás működése. Ez azt jelenti, hogy a piacképes, valóban nemzetközi versenyben is helyt álló magyar élelmiszerek élveznek elsőbbséget.

A kis- és közepes gazdaságok az ígéretek szerint továbbra is előnyt élveznek majd a támogatási rendszerben, ugyanakkor a korábbiakhoz képest nagyobb nyomás nehezedet rájuk annak érdekében, hogy szervezetten értékesítsenek, szövetkezzenek és ne egyénileg próbáljanak meg boldogulni, ami évtizedek óta a magyar agrárium egyik nagy problémája.

– fogalmaz Bóna Szabolcs.

Hozzányúlnak a földtörvényhez 

Az agrárminiszter azt is világossá tette, hogy a kétharmados többséggel módosítható földforgalmi törvényt is módosítják. Bóna Szabolcs már a bizottsági meghallgatásán is jelezte, felülvizsgálják a 2013 óta hatályos földforgalmi szabályokat, ugyanakkor továbbra sem teszik lehetővé, hogy külföldiek és a nagy agrárcégek földtulajdont szerezzenek. Friss írásából sem derül ki sok újabb konkrétum, mindössze annyi, hogy a törvényeket úgy változtatják, hogy 

A gazdálkodókat a jövőben arra ösztönzi a kormány, hogy a javuló termelékenység és a hozzáadott érték növelése érdekében felgyorsítsák a környezetkímélő, fenntartható technológiák elsajátítását és a digitalizációt is.

Átalakul az agrárirányítás

Jelentős változás várható az agrárirányításban. Bóna Szabolcs szavai szerint „a magyar agrárirányítás, a minisztérium és háttérintézményeinek szerkezetét és működését ügyfélközpontúvá alakítjuk, megteremtve a vertikális irányítás, az agrárium ágazatainak a szakmai képviselete mellett a horizontális, az agrárium teljes körét érintő feladatok hatékony megoldását is, miközben ezt a digitalizáció erőteljes gyorsításával hatékonyabbá tesszük.”

Az állat- és növényegészségügyi, élelmiszer-biztonsági szakhatósági feladatokat várhatóan újra teljes önállóság mellett láthatja el a Nébih, emellett az ügyintézés digitalizációjára is számítani lehet. Többször szóba került, hogy a Tisza-kormány átalakítaná a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara működését is, ugyanakkor ennek részleteiről a későbbiekben derülhetnek ki részletek.

Ami jó a termelőnek, jó a fogyasztónak

Bóna Szabolcs ismét megerősítette, hogy a kormány folytatja a korábbi kormány áfacsökkentéseit: az alapvető élelmiszerek és az egészséges termékek áfakulcsának 5 százalékra csökkentésével. A konkrétumok között a zöldségek és gyümölcsök áfacsökkentése szerepel, a legtöbb alapvető élelmiszer már most is a kedvezményes áfakulcs alá tartozik.

Bóna Szabolcs a konkrét lépésekről elárulta, a kormányzás első fél évében az agrárium tényleges állapotának a felmérését tervezik és a szükséges, gyors beavatkozások végrehajtását, figyelembe véve a kormány fegyelmezett és kiszámítható gazdaságpolitikáját, kerülve az utólagos módosításokat és ad hoc döntéseket.

Az első ilyen gyors beavatkozás az aszályhelyzet kezelésére irányul majd, erről Magyar Péter miniszterelnök beszélt a szerdai, első kormányülés szünetében.

Nyitókép: MTI/Rosta Tibor