Itt a magyarázat: egyedi hatások húzták májusban az inflációt

A gyógyszerek árcsökkenése nyáron már érezteti kedvező inflációs hatását.

A gyógyszerek árcsökkenése nyáron már érezteti kedvező inflációs hatását.
Egyelőre vége az ukrán agráróriások profitját gyarapító szolidaritásnak, de Brüsszel megígérte Kijevnek, nem járnak rosszabbul.
A hazai bolti forgalom érdemi részét a magyar szereplők bonyolították 2024-ben.
Már a drogériai termékekre is kiterjesztette a kormány az árrésstopot; a tisztálkodási szerek ára átlagosan 20-30 százalékkal csökkent, egyes árucikkeknél az 50 százalékot is meghaladta az áresés.
Túl spécire sikerültek az édességek.
Egyre több államban tiltják majd, hogy állami ételjegyekért csipszet és cukros üdítőket lehessen kapni.
A fél évszázada bizonyítottan sikeres uniós agrártámogatási rendszert szüntetnék meg Ursula von der Leyenék.
A nagy üzletláncok nekimentek a kormányzati intézkedésnek, mert szerintük az alacsony árak elijesztik a vásárlókat. A családok viszont így rengeteget spórolhatnak meg.
Hiába igyekeznek „társadalompolitikai szakértőik” a hihetőség határán túlmutató számokkal sokkolni a közvéleményt.
Egy kínai kutatás szerint súlyos egészségügyi kockázatok elé nézhetnek a világ rizsfogyasztói. A hőmérséklet-emelkedés és a légköri szén-dioxid-koncentráció növekedése miatt ugyanis jelentősen megugorhat a mérgező arzén mennyisége a rizsben.
A feltétel nélküli szolidaritást az időhúzás váltotta fel Ukrajnával.
Az árrés mostani szabályai május 31-ig maradnak a terv szerint.
A magyar kormány 2025 tavaszán újabb intézkedéssel próbálja megfékezni az inflációt: március 17-től harminc alapvető élelmiszer esetében maximálta a kiskereskedelmi árrést.
Amerikában tojáshiány árnyékolja be a húsvéti ünnepet, ami azt jelzi, hogy a világ legjobb fehérjeforrásának tartott élelmiszer nem annyira alapvető, mint gondoljuk. Itthon szerencsére nem kell készlethiánytól tartani, de a tojástermelőkre nehezedő terhek miatt ez megváltozhat.
Nem csitul a nemzetközi segélyek körül kialakult botrány.
Árrésstop, bankdíjstop és üzemanyagár-esés – a szakértő szerint ezen tényezőknek köszönhető a változás.
Milliárdokért vesszük a nyuszikat és a tojásokat.
Az élelmiszerek után most a banki és a telekommunikációs szolgáltatásokon a sor – közölte a miniszterelnök.
Zsigó Róbert miniszterhelyettes ezt két dologgal indokolta.