A mezőgazdasági termelők – akik amúgy is szűkös haszonnal dolgoznak és elégedetlenek az EU kereskedelempolitikájával – most attól tartanak, hogy az ársokkot elsőként nekik kell elszenvedniük. „Amikor a termelési költségek nőnek, a gazdák azok, akik először megérzik ezt, ám ezek a költségek szinte soha nem háríthatók át teljes egészében a fogyasztói árakra” – közölte az olasz Coldiretti gazdaszövetség.
Hogy a vásárlók végül mennyit érzékelnek majd az árnövekedésből, az nagyban függ a konfliktus időtartamától.
A boltokban látható végső árakat ugyanis az egész élelmiszer-ellátási láncban – a termelőktől a feldolgozókon át a logisztikáig – felmerülő költségek komplex rendszere határozza meg, amelyet az iráni háború mellett az ukrajnai konfliktus és a szélsőséges időjárás is befolyásol.
A kiskereskedők egyelőre próbálják tartani az árakat.
A Lidl Belgium például jelenleg nem tervez áremelést, ám egy szóvivőjük szerint folyamatosan készenlétben állnak, hogy szükség esetén gyorsan reagáljanak. Spanyolországban sem jelentkeztek még az áremelkedés hatásai, bár a kormány már dolgozik egy segélycsomagon, amely az üzemanyagárak által leginkább sújtott ágazatokat – köztük a mezőgazdaságot – támogatná. A gazdák egyelőre annyiban biztonságban lehetnek, hogy a tavaszi műtrágyázási időszakra sokan már felhalmozták a készleteiket. Ám ha a háború elhúzódik, Európa a 2022-es energiaválsághoz hasonló forgatókönyvre számíthat – figyelmeztetnek a szakértők.