Háborúra készül Ursula von der Leyen, Franciaország támogatja, Németország viszont határozottan ellenzi az ötletet

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen arra készül, hogy a kulcsfontosságú uniós tisztségviselők támogatását kérje a támogatott kínai import elleni határozott fellépéshez – írta meg a Politico. Ezzel azonban komoly belső konfliktus elé néz azokkal a tagállamokkal, amelyek továbbra is igyekeznek megvédeni gazdasági kapcsolataikat Pekinggel. 

Az Európai Bizottság biztosai pénteken ülnek össze, hogy megvitassák az EU és Kína közötti kapcsolatok jövőjét. Míg a Franciaország által vezetett kormányok határozott fellépést követelnek saját iparáguk védelmében az agresszív kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, addig mások – élükön a jelentős exportőr Németországgal – 

A vita hátterében az áll, hogy az unió árukereskedelmi mérleghiánya Kínával szemben a 2024-es 312 milliárd euróról tavaly 360 milliárd euróra duzzadt, és a legfrissebb kereskedelmi adatok szerint 2026 első negyedévében ez a folyamat még tovább gyorsult. Von der Leyen és kabinetfőnöke, Björn Seibert a gazdasági nehézségeket kihasználva próbálnak érveket felsorakoztatni a Pekinggel szembeni keményebb fellépés mellett.

Stéphane Séjourné, az EU ipari biztosa a Politiconak nyilatkozva megerősítette a határozott fellépés szükségességét: „A mai vitának meg kellene erősítenie a növekvő európai konszenzust arról, hogy fel kell lépnünk a »Kína-sokk 2.0« ellen. 

de nem hagyhatjuk, hogy Európa egy olyan ragadozó stratégia áldozatává váljon, amely tönkreteszi az iparunkat. Új eszközökre, új intézkedésekre és új politikai akaratra van szükség.”

Von der Leyen a biztosokkal folytatott egyeztetéseket követően a június 15-i franciaországi G7-csúcstalálkozón, majd a június 18-án kezdődő Európai Tanács ülésén is napirendre tűzi a kérdést. Az előzetes információk szerint konkrét írásos javaslatok még nem születnek ezeken a találkozókon, így a Bizottságnak lesz ideje finomítani a terveken, amelyeket akár Von der Leyen szeptemberi, az unió helyzetét értékelő beszédében (SOTEU) is bemutathatnak.

A belső egyensúlyozást nehezíti, hogy Berlin régóta tart a kínai ellenlépésektől. Katherina Reiche német gazdasági miniszter pekingi látogatása során hangsúlyozta, hogy országa egyensúlyra törekszik az export támogatása és a hazai ipar védelme között.

Noha Németország ellenállása lassan enyhülni látszik, ahogy saját feldolgozóipara is megérzi a kínai olcsó import hatásait, az európai fővárosok korántsem egységesek. Spanyolország például elhatárolódott a Franciaország által szorgalmazott szigorúbb védelmi intézkedésektől. Carlos Cuerpo spanyol gazdasági miniszter nyilvánosan kijelentette, hogy a francia javaslatot eddig csak technikai, és nem politikai szinten vitatták meg, bár hozzátette, az EU-nak valóban „lépnie kell” és kapcsolatba kell lépnie a kínai hatóságokkal.

A Bizottságon belül is megoszlanak a vélemények. Míg Wopke Hoekstra klímaügyi biztos határozottan a kemény vonal mellett érvel, mások, mint például Teresa Ribera, 

és a konfrontáció helyett a Kínával való együttműködést részesítenék előnyben. Hoekstra így fogalmazott a lapnak: „...aggódom a Kínától való jelentős függőségünk miatt, ahol nagyjából ugyanazt a pályát futjuk be, mint korábban Oroszországgal.”

A valódi kérdés most az, hogy az EU képes-e időben mozgósítani kereskedelmi védelmi eszközeit azelőtt, hogy a Donald Trump védővámjai miatt az amerikai piacról kiszoruló kínai exportáradat teljesen elárasztaná a nyitottabb európai piacot. Grzegorz Stec, a MERICS elemzőintézet szakértője szerint: „A legnagyobb kihívásunk nem feltétlenül az eszközök hiánya, hanem az, hogy azokat használatba is vegyük. Valóban fontos, hogy hiteles európai elrettentő erőt építsünk ki. Ez az egyik olyan kérdés, amellyel küzdünk Pekinggel szemben.”

Nyitókép: Petras Malukas / AFP