Megelégelte a köztársasági elnök a folyamatos támadásokat, a Velencei Bizottsághoz fordult
Sulyok Tamás úgy fogalmazott, aggasztónak tartja, ha bárki az alkotmányos követelményekre nem mérceként, hanem a törvényhozás kiiktatandó akadályaként tekint.

A 2010-es Orbán-Kormány és a 2026-os Magyar Péter féle vezetés első heteit hasonlította össze a politológus.

Látványos különbség mutatkozik a második Orbán-kormány 2010-es indulása és a jelenlegi, Magyar-kormányos, 2026-os parlamenti időszak kezdete között. Török Gábor a saját, Zárug Péter Farkassal együtt írt könyvének részletével vetette össze a két korszak törvényalkotási dinamikáját, rávilágítva arra, hogy
bármilyen kommunikáció is megy a Tisza Párt részéről, a korábbi, 2010-es Orbán Viktor-fémjelezte rendkívül intenzív működéshez képest most jóval visszafogottabb folyamatok zajlanak.
A politológus által megosztott könyvrészlet felidézi, hogy 2010-ben, a kormányváltást követően a kétharmados többség „viharos gyorsasággal, megfellebbezhetetlen hatalmi szándékkal alakította át az Országgyűlés megszokott munkarendjét.” Az akkori kabinet az első 56 nap alatt 174 indítványt és 94 törvényt terjesztett a parlament elé, amit a kötet olyan „hiperaktív parlamenti működésként” jellemez, amilyenre korábban nem volt példa Magyarországon.

Török Gábor a jelenlegi helyzet számait állította szembe ezzel a történelmi tapasztalattal:
Most 14 törvényjavaslatnál tart a parlament, ebből 10-et adtak be kormánypárti politikusok. 2010-ben a kormány megalakulását követő első 16 napban 16 törvényt fogadott el a parlament, most 3-at.”
Az elemző kifejti, hogy a nagy mennyiségű jogalkotás önmagában még nem minősíti a kormányzást, azaz nem jelent feltétlenül pozitív vagy negatív irányt. Ugyanakkor a törvényjavaslatok mennyisége és az elfogadásuk gyorsasága két fontos tényezőről árulkodik: a hatalom aktuális politikai szándékairól és a gyakorlati lehetőségeiről.
Ahogy a bejegyzésben fogalmaz: „Legfeljebb a kormányon lévők szándékait (mit és mikor akarnak beterjeszteni, milyen gyorsan akarnak változtatni) és/vagy lehetőségeit (mennyire vannak előkészítve a javaslatok) mutatja.”
Az elemzés arra mutat rá, hogy a korábbi mindent elsöprő parlamenti dinamizmus mára átadta a helyét egy esetleg kevésbé felkészült működésnek. A bejegyzés zárómondata tömör diagnózist ad erről a helyzetről: „És itt egyelőre látszik egy különbség 2010 és 2026 között.”
Ezt is ajánljuk a témában
Sulyok Tamás úgy fogalmazott, aggasztónak tartja, ha bárki az alkotmányos követelményekre nem mérceként, hanem a törvényhozás kiiktatandó akadályaként tekint.

Nyitókép: Földházi Árpád
***