Haladékot kapott Budapest, de Magyar Péter is több tízmilliárd forintot követel

A Tisza korábban élesen támadta a szolidaritási hozzájárulást, kormányon már megtartanák.

Nemzetközi előadáson keresték a választ arra többek között, hogy hogyan lehet a klasszikus építészet értékeit a modern városi környezetben újraértelmezni.

Hogyan lehet a klasszikus építészet értékeit a modern városi környezetben újraértelmezni? Milyen szerepe van a szépségnek, az emberléptékű várostervezésnek és a hagyományos építészeti gondolkodásnak a 21. században? Ezeket a kérdéseket járta körül a The Possibilities of Classical Architecture in the Present Day című előadás, amely a klasszikus urbanizmus és építészet kortárs lehetőségeit mutatta – számolt be az eseményről az MCC hivatalos oldalán.
Az esemény egyik előadója Bir Buras, a Classic Planning Institute alapítója volt, aki bemutatta az intézet szemléletét és filozófiáját. Előadásában hangsúlyozta, hogy

a klasszikus várostervezés olyan hagyományokra épül, amelyek a modernista irányzatok megjelenése előtt hosszú időn keresztül meghatározták a városok fejlődését.
Buras szerint az építészeti díszítőelemek olyanok, mint egy nyelv betűi: ezek adják a klasszikus építészet alapvető „szókincsét”. Kiemelte, hogy a klasszicizmus valójában az egyik legszabadabb építészeti stílus, hiszen nagyfokú alkotói szabadságot biztosít, amennyiben az eredmény harmonikus és esztétikus marad.
Pablo Alvarez Funes, a Classic Planning Institute oktatási igazgatója is megszólalt a rendezvényen. Előadásában az építészet allegorikus és természeti kapcsolódásairól beszélt. Hangsúlyozta,
a klasszikus építészet mélyen gyökerezik a természet rendjében és arányrendszerében, ezért időtállóbb és emberközelibb környezetet képes létrehozni.
Az oktatási igazgató bemutatta az intézet nyári egyetemének programját is, amelynek célja, hogy a résztvevők elsajátítsák a klasszikus építészet alapelveit és gyakorlati eszközeit, majd ezeket Budapest városi környezetében alkalmazzák.
Funes zárásként kiemelte: a múltat nem szabad a fejlődés ellentéteként kezelni, hiszen a hagyomány és a történeti tudás a jövő építésének is alapvető része lehet.
A beszámolóban arra is kitértek, hogy a Mathias Corvinus Collegium a Classical Planning Institute-tal együttműködésben elindítja Magyarország első, klasszikus építészetre fókuszáló nyári egyetemét, amelyet 2026. augusztus 17. és 29. között szerveznek meg.
A kezdeményezés célja, hogy közös platformot teremtsen építészek, ingatlanfejlesztők, várostervezők, hallgatók és minden érdeklődő számára, akik szeretnék mélyebben megismerni és kortárs szemléletben újragondolni azt a hagyományt, amely évszázadok óta formálja épített környezetünket – olvasható az MCC oldalán.
Nyitókép: mcc.hu