Tapsvihar a nyeregben: Sulyok Tamás erkölcsi győzelmet aratott Magyar Péter felett?

Nem várt sokáig az első attakkal a Tisza Párt vezetője: a választás éjszakáján tartott győzelmi beszédében azon melegében követelte – más állami vezetők mellett – Sulyok Tamás államfő lemondását. „Felszólítom a köztársasági elnököt, hogy kérjen fel a kormányzásra, majd távozzon a hivatalából” – jelentette ki. Ugyancsak távozásra szólította fel és bábnak nevezte a Kúria és az Alkotmánybíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, az Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal vezetőjét. „Távozzanak, ne várják meg, amíg elküldjük őket! Mert el fogjuk küldeni őket. Mert ennek a rendszernek vége van” – fogalmazott. Sulyok Tamásnak adresszált követelését a másnapi sajtótájékoztatóján megismételte, majd április 20-án már határidőt is adott az állami méltóságoknak az önkéntes távozásra: május 31-ét. 

Kicsinyes megalázási kísérletek 

A magyar demokrácia történetében példa nélkül áll, hogy nem készülhettek közös fényképek a köztársasági elnökről és az általa kinevezett miniszterekről. Magyar Péter nem is hagyott kétséget afelől, hogy ez kinek az utasítására történt, Facebook-oldalán jelentette be, hogy kormányának tagjai „sem a kinevezésük átvételekor, sem az eskütételüket követően nem kérnek a báb köztársasági elnök gratulációjából és a közös fotó lehetőségéből”. Egy másik alkalommal elismerte, hogy külön megkérte Sulyok Tamást arra: ne álljon a miniszterek mellé a közös fotón. Közös képeket a kinevezésről végül kizárólag a Köztársasági Elnöki Hivatal adott közre. 

Az Országgyűlés alakuló ülésén, megválasztott miniszterelnökként adott első parlamenti beszédében Magyar Péter ismét bírálta a karzaton tartózkodó államfőt. Újra felszólította a távozásra, egyúttal alkalmatlannak és méltatlannak nevezte őt a tisztségére. 

Sulyok Tamás minden alkalommal higgadtan, már-már szelíd határozottsággal reagált a támadásokra. Az Országgyűlésben a felvételek tanúsága szerint mosolyogva, időnként bólogatva hallgatta a beszédet, később pedig úgy fogalmazott: „az alkalmatlanság és a méltatlanság kategóriáját a magyar alkotmány nem tartalmazza”. Tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy mivel lemondásának nincsen alkotmányos indoka, nem tervez eleget tenni a felszólításoknak: 

a mindenkori többséghez, a kisebbséghez és az egész politikai nemzethez egyaránt”. 

Magyar Péter a népakaratra hivatkozott, amikor Sulyok Tamás távozását követelte, és mint mondta: a kétharmados többség birtokában el fogják távolítani a posztjáról. A konkrét ciklusra megválasztott és a hatályos jogszabályoknak megfelelően tevékenykedő közjogi méltóságok eltávolítása azonban demokratikus jogállami keretek között nem értelmezhető. Ha születnek is az eltávolításukra jogszabályok, a korábban megválasztott tisztségviselőkre nem vonatkozhatnak, mert a visszamenőleges jogalkotás tilalma alá esnek – ez a tilalom mind a magyar, mind az EU-s jogrendszer egyik alapkövének tekinthető. 

Egy tiszteletteljes szembenállás 

Felmerül a kérdés: ha Sulyok Tamás kinevezése politikai döntés volt, ahogy azt Magyar Péter hangoztatja, akkor mi a helyzet Novák Katalinnal, Áder Jánossal, Schmitt Pállal, Mádl Ferenccel vagy az SZDSZ-alapító Göncz Árpáddal, aki az MDF-fel kötött politikai alkuk révén került a köztársasági elnöki székbe 1990-ben? 

Göncz Árpád személye, állásfoglalásai gyakran bizonyultak megosztónak, s 1994-ig nem egy alkalommal került konfliktusba Antall József miniszterelnökkel. Lemondásra való felszólítása, presszionálása, fenyegetése, pláne eltávolítása ennek ellenére szóba sem került, azután sem, hogy második ciklusának félidejében, 1998-ban a Fidesz vette át a kormányrudat. Az Orbán Viktor vezette kabinet és Göncz Árpád kapcsolata ugyancsak nem volt súrlódásmentes. Göncz mindvégig a liberális értelmiségi holdudvar ikonikus alakja maradt, számos esetben élt mérlegelési jogával, és 

Orbán Viktor és Göncz Árpád viszonyát a számos politikai konfliktus ellenére mindvégig a kölcsönös tisztelet, a kulturált hangvétel jellemezte. Olyannyira, hogy 2015-ben Orbán magánemberként lerótta kegyeletét Göncz Árpád temetésén, később pedig méltatta erőfeszítéseit, és köszönetet mondott azért, amit a szabad, demokratikus Magyarországért tett. 

Tapsvihar a nyeregben: erkölcsi győzelem? 

Sulyok Tamás – a hazai legfőbb közjogi méltóságok közül egyedüliként – részt vett a pünkösdi csíksomlyói búcsún. Híradások szerint az államfőt és feleségét a nyeregre érkezve a zarándokok kivételes figyelemmel, lelkes üdvözléssel, hosszas tapssal köszöntötték. 

A 300 ezres tömegben elvegyülő, felbukkanó államfő szalmakalapos-napszemüveges alakjáról számos felvételt közöltek erdélyi és határon inneni lapok is. Mindez szimbolikus megerősítéseként értelmezhető annak, hogy Magyar Péter erőteljes kommunikációja bizonyos körökben éppen az ellenkező hatást érhette el.

Nyitókép: Földházi Árpád