Haladékot kapott Budapest, de Magyar Péter is több tízmilliárd forintot követel

A szolidaritási hozzájárulás az elmúlt évek egyik legélesebb konfliktusává vált a magyar kormányzat és Budapest között. A rendszer eredeti logikája szerint a gazdagabb önkormányzatok – ahol magasabb az iparűzési adóbevétel – befizetnek egy összeget a központi költségvetésbe, amelyből a kisebb, szegényebb településeket támogatják. Elvileg ez egy újraelosztási mechanizmus: a tehetősebb városok segítik a kevésbé fejlett településeket.

Több százmilliárd forintot fizetett be Budapest

A probléma azonban abból lett, hogy a hozzájárulás összege rendkívül gyorsan nőtt. Országos szinten 2020-ban még körülbelül 58 milliárd forintot vont el az állam az önkormányzatoktól, 2026-ra viszont ez már közel 396 milliárd forintra emelkedett. A főváros szerint ez már nem „szolidaritás”, hanem pénzügyi kivéreztetés.

Mennyi szolidaritási adót fizetett Budapest?

• 2023: kb. 58 milliárd forint
• 2024: kb. 75,5 milliárd forint
• 2025: kb. 89 milliárd forint
• 2026: kb. 97,7–98 milliárd forint

Ha csak a 2023–2026 közötti időszakot nézzük, akkor Budapest összesen nagyjából 320 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizetett vagy fizet be. 

A vitát jelentősen erősítette egy fontos alkotmánybírósági döntés is. Az Alkotmánybíróság május elején megsemmisítette a szolidaritási hozzájárulásról szóló egyik kormányrendelet bizonyos részeit, elsősorban eljárásjogi okok miatt. A döntés nem magát az adót törölte el, hanem azt a szabályozást kifogásolta, amely korlátozta a bírósági jogorvoslat lehetőségét. Ez politikailag azért lett jelentős, mert az önkormányzatok ezt saját álláspontjuk megerősítéseként értelmezték: szerintük a kormány az elmúlt években túlzottan szűkítette a települések jogi és pénzügyi autonómiáját.

Ellenzékben még nagyon harsány volt Magyar Péter

A Tisza Párt és Magyar Péter ellenzékben nagyon kritikus volt a jelenlegi rendszerrel szemben. Többször beszéltek arról, hogy a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi formája fenntarthatatlan, és különösen a nagyvárosokat – köztük Budapestet – sújtja aránytalanul.

A Tisza kommunikációjában több fontos elem jelent meg:

1. új önkormányzati finanszírozási rendszer;
2. tárgyalás az önkormányzatokkal;
3. az elvonások felülvizsgálata;
4. kiszámíthatóbb finanszírozás;
5. több autonómia a városoknak.

Sokan ebből azt a következtetést vonták le, hogy egy Tisza-kormány gyorsan csökkentené vagy megszüntetné a szolidaritási adót.

Nem sokkal a kormányra kerülés után azonban a Tisza-kabinet végül bejelentette, hogy az önkormányzatoknak továbbra is fizetniük kell a szolidaritási hozzájárulást. Ez sokakat meglepett, különösen a budapesti politikai és ellenzéki körökben. 

Haladékot kapott Budapest

Még múlt héten a Főpolgármesteri Hivatal levelet kapott a Pénzügyminisztériumtól, amelyben Budapest pénzügyi helyzetéről érdeklődtek. „Ez szürreális, de tényleg hatalmas előrelépés, 2019 óta nem volt példa arra, hogy bárki valóban érdeklődjön, és ne politikai alapon cselekedjen velünk szemben” – hangsúlyozta Kiss Ambrus, a hivatal főigazgatója az ATV műsorában. Kiemelte: 

A főigazgató szerint ugyanakkor a fizetési határidők így is rendkívül szorosak, 

• május végén 18 milliárdot szeretnének behajtani a fővárosi önkormányzatoktól a területfejlesztési alapba. 
• Június 15-én 37 milliárd következne. 
• Július 7-én jár le a mostani 60 napos haladék a 7,5 milliárdos tétellel. 
• Július 15-én ismét mintegy 30 milliárd következne. 

Kiss Ambrus azt is elmondta, 2026-ban összesen 98 milliárd forintot kellene szolidaritási hozzájárulásként befizetnie a fővárosnak, amely a közösségi közlekedés éves fenntartási költségének a felével megegyező összeg.

– mutatott rá Kiss Ambrus.

Magyar Péter felvetésére – miszerint a fővárosnak vannak még spórolási lehetőségei – Kiss Ambrus diplomatikusan reagált: minden javaslatot szívesen fogadnak, de 100 milliárd forintnyi megtakarítást senki nem tud megnevezni anélkül, hogy a közszolgáltatások súlyosan ne sérüljenek. 

Ez történhet a fővárosban

Egyébként ha Budapestnek továbbra is évente közel 100 milliárd forintot kell befizetnie, akkor több lehetséges következmény várható:

• A főváros működése továbbra is feszes marad. A közösségi közlekedés, útfelújítások, szociális szolgáltatások és kulturális intézmények finanszírozása nehézkes lehet.
• Érdekes helyzet alakult ki: korábban a főváros és az ellenzék együtt támadta az Orbán-kormányt, most viszont a Tisza-kormány kénytelen azt működtetni. Emiatt Budapest vezetése és a kormány között új konfliktusok alakulhatnak ki.
• Valószínűleg hosszabb távon valóban át kell alakítani az önkormányzati finanszírozást. Maga Magyar Péter is azt mondta, hogy a jelenlegi rendszer „nem fenntartható”.

Innentől a kérdés az lesz, hogy:

1. csökkentik-e Budapest befizetését,
2. több állami támogatást adnak-e cserébe,
3. vagy teljesen új modellt vezetnek be.

Összességében az elmúlt időszak fejleményei alapján úgy tűnik, hogy rövid távon nem várható radikális fordulat. A rendszer fennmarad, de egyre nagyobb politikai és jogi nyomás nehezedik rá. A következő hónapok kulcskérdése az lehet, hogy a kormány valódi kompromisszumot keres-e az önkormányzatokkal, vagy csak időt próbál nyerni egy egyre élesedő konfliktusban.

Nyitókép: Szigetváry Zsolt/MTI