Ráfordulva az Erasmusra: megtudtuk, hogy állnak most az uniós pénzeinkről szóló tárgyalások
Friss háttérinformációkkal jelentkezünk a magyar gazdaság szempontjából sorsdöntő eurótízmilliárdokkal kapcsolatban.

16,4 milliárd euró érkezhet, ha a kormány augusztus 31-ig minden feltételt teljesít, többek között az energetikában.

Iszonyatos sebességgel kezdtek el őrölni az Európai Bizottság hagyományosan lassú malmai az elmúlt hetekben, s a pénteki napon meg is született a Magyar Péter által csütörtökre ígért politikai megállapodás a magyar miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke között. A megállapodás mind a magyar törvényhozásnak, mind a Bizottságnak nyaktörő tempót diktálva mentené meg szinte az összes, Magyarországnak járó uniós pénzt három hónap alatt –
miközben az uniós források kapcsán történt legutóbbi előrelépés, az igazságügyi reformról szóló, sokkal kevésbé komplex megállapodás elfogadását a Bizottság bő fél évig húzta.
A mai megállapodás szerint Magyarország hozzáférhet a helyreállítási alap teljes, 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő részéhez, illetve a 3,9 milliárd eurós hitelkeretből 3,5 milliárd euróhoz – azaz 400 millió euró veszteséggel megússzuk az öt évnyi pénzügyi zsarolást. A pénzek megszerzéséhez ugyanakkor teljesen új helyreállítási terv kell, ennek sarokpontjairól is megállapodás született ma. Ennek benyújtása, elfogadása és megvalósítása kell, hogy megvalósuljon augusztus 31-éig.

Megállapodás született továbbá – pontosabban: Magyar Péter megígérte minden feltétel teljesítését – a kohéziós források jogállamisági kondicionalitási eljárás alatt befagyasztott, még el nem veszett részének felszabadításáról is, ami 4,2 milliárd eurót tesz ki.
További 2,2 milliárd euróhoz, valamint az Erasmus+ és Horizon programokhoz a közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolása révén szerezhetjük vissza a hozzáférést – azaz ebben az ügyben kapituláció történt, a számos egyetem számára sikereket hozó, másoknak kudarcos alapítványi modellnek vége. Az egyetemeket fenntartó kekvák 2027 nyarának végéig, az egyetemeket nem fenntartó kekvák (köztük a Magyar Péter számára személyes okokból is fontos Mathias Corvinus Collegium) idén nyár végéig szűnnek meg kekvaként. Az Alaptörvény hamarosan elfogadandó módosítása a teljes államosításukat írja elő, ugyanakkor kérdéses, hogy például az MCC esetében mi lesz a sorsa azoknak a vagyontárgyaknak, amelyek nem az államtól származnak.
A miniszterelnök és az Európai Bizottság elnökének tárgyalása után magas rangú európai bizottsági tisztviselőktől tájékozódtunk az uniós források megszerzésének pontos időrendje kapcsán.
A Bizottság arra számít, hogy az új helyreállítási tervet a kormány jövő héten benyújtja, júliusig pedig jóváhagyják, hogy aztán a Bizottság előterjesztésére az Európai Unió Tanácsa – terv szerint július 10-én a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN), vagy valamivel később bármely másik tanácsi formáció – elfogadja azt.
Továbbá szintén a Tanács feladata lesz bizottsági előterjesztésre eltörölni azt a 2022 decemberben meghozott végrehajtási döntést, amely befagyasztotta Magyarország számára a kohéziós források egy részét.
Ha ez mind megtörténik, akkor augusztus 31-ig a kormánynak végre kell hajtania a helyreállítási tervben foglalt reformokat és beruházásokat, szeptember végéig készre kell azokat jelentenie a Bizottság felé, amely november 20-ig megvizsgálja a teljesítést, s év végéig kiutalja hazánknak a 10 milliárd eurót. A bizottsági forrás hangsúlyozta: „nem a pénzek folyósításához járultunk hozzá” – mindössze politikai megállapodás született az oda vezető útról.
Miután a régi, 2022 decemberében elfogadott helyreállítási terv megvalósítása augusztus 31-ig teljesen lehetetlen volt,
az új helyreállítási tervben számos olyan megoldás szerepel, amely lényegében pénzügyi eszközzé alakítja a helyreállítási forrásokat, „kicselezve” az augusztus 31-i határidőt,
ameddig lezárt, kifizetett, megvalósult beruházásokat kellett volna már a Bizottság felé prezentálni. Az új helyreállítási terv pillérei a következők:
További két, komoly anyagi relevanciával bíró kérdésről – a védelmi beruházásokra költhető SAFE hitelről, amelyet mindenféle indoklás nélkül parkoltatott a Bizottság hónapokig, hogy az Orbán-kormánynak ne kelljen odaadnia, valamint a napi egymilliárd eurós migrációs bírságról – nem született megállapodás.
Mivel a mai megállapodás politikai megállapodás, nincs írásba foglalva; a politikai vezetők nyilatkozataiból és vezető bizottsági tisztviselők háttérinformációiból tudunk tájékozódni, az uniós pénzek pontos árát pedig a szupermérföldkövek teljesítésére a következő hónapokban benyújtott törvényjavaslatok, a következő EU-csúcson a rázós kérdésekben elfoglalt magyar álláspont, a migrációs paktummal és gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos hozzáállás,
valamint – ez talán a legnagyobb buktató – a helyreállítási tervben foglalt pontos reformok fogják megmutatni.
A bejelentett korrupcióellenes reformok közül az Európai Ügyészséghez való csatlakozás nem szerepelt a Bizottság által előírt szupermérföldkövek között. A vagyonnyilatkozati rendszer szigorítása, valamint az Integritás Hatóság hatáskörének kiterjesztése és az ARACHNE kockázatelemző rendszer működésének biztosítása csak néhány a szupermérföldkövek közül, és ezen technikai kérdések döntő többségében már az Orbán-kormányok is hajlandók voltak előrelépni, az intézkedésekről ebben a cikkben írtunk bővebben. Ami e tekintetben változott, az kevésbé a magyar kormányzati hozzáállás, mint inkább a Bizottság jóindulata:
az eddigi teljesítéseket e téren a Bizottság egyáltalán nem méltányolta, Magyar Péterrel pedig még bármiféle teljesítést megelőzően politikai megállapodást kötnek.
Ezt is ajánljuk a témában
Friss háttérinformációkkal jelentkezünk a magyar gazdaság szempontjából sorsdöntő eurótízmilliárdokkal kapcsolatban.

A migrációs paktum kapcsán Magyar Péter kommunikációja arra utal, hogy a paktumot hazánk nemes egyszerűséggel elfogadja, miközben a kormány kommunikációja a megállapodás összeorbánozására, illetve jelentőségének bagatellizálására irányul majd –
s reménykednek abban, hogy sosem áll elő éles válsághelyzet, amelyben valóban migránsokat kellene majd befogadni, s a migránsbefogadás „technikai segítségnyújtással” való kiváltása a paktum rendelkezéseinek megfelelően nem lesz majd opció.
A gyermekvédelmi törvény ügyében az Európai Unió Bíróságának ítélete áll fenn, s bár Ursula von der Leyen megkerülte a témát a sajtótájékoztatón, magas rangú bizottsági forrásaink arról beszéltek, hogy a Magyarország és Brüsszel között folyó tárgyalások arra vonatkoznak, hogy Magyarország hogyan tudja majd teljesíteni a bírósági ítéletet, azaz eltörölni a gyermekvédelmi törvényt.
A legnagyobb kihívást azonban a kormánypárti sajtóban felmerült, s bizottsági forrásaink által is megerősített gazdasági kérdések jelenthetik Magyar Péter számára, hiszen a Bizottság a hírek szerint a 13. és 14. havi nyugdíj népszerűtlen eltörlését, valamint a különadók költségvetési szempontból nehezen vállalható kivezetését várja a kormánytól. A mai politikai megállapodásban erre Von der Leyen és Magyar nem tértek ki,
ám magas rangú bizottsági forrásaink elárulták: a későbbiekben átfogó nyugdíjreformot várnak Magyarországtól, és tárgyalásba kezdenek hazánk középtávú költségvetési terveiről is.
Kérdés továbbá,
hogy a 1,5 milliárd eurós energetikai hálózatfejlesztési keret lehívásához szükséges, helyreállítási tervbe foglalt „reformok” mennyiben érintik a rezsicsökkentést, illetve a magyar-orosz energetikai kapcsolatokat.
Ezekre a helyreállítási terv nyilvánosságra hozatalakor választ fogunk kapni – az egyéb, Brüsszel számára fontos ügyekben végrehajtandó magyar politikaváltással pedig a migrációs paktum június 12-i életbe lépésétől, valamint a június harmadik hetében tartott európai uniós csúcstalálkozótól kezdve értesülünk majd.
Nyitókép: JOHN THYS / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Ingyen sajt csak az egérfogóban van – írta a volt kormányfő.
