Ráfordulva az Erasmusra: megtudtuk, hogy állnak most az uniós pénzeinkről szóló tárgyalások

Tavaly áprilisban tekintettük át legutóbb az európai uniós pénzeink körüli helyzetet. Miután egy több mint 10 milliárd eurós kohéziós támogatáscsomag 2023. decemberi felszabadítása óta a tárgyalásoknak látható eredménye nem volt, már tavaly is a háttérben tapogatóztunk:

Ezt ismételtük meg idén is, hiszen az uniós pénzeink körüli helyzet érdemben nem változott: Erasmus-ügyben az Országgyűlés elfogadott egy törvényjavaslatot a Bizottság igényei alapján, ám azt a Bizottság tavaly decemberben visszadobta.

Jogállamiságban a helyzet változatlan?

Tavalyi cikkünk alapvető állítása továbbra is érvényes: a több hónapig tartó felesleges körök elkerülése érdekében magyar kormány hivatalosan akkor nyújt be az Országgyűlésnek elfogadásra az uniós feltételeket teljesítő törvényjavaslatot, ha azt a Bizottság korábban informális tárgyalások során elfogadta, s ezt az informális igent a Bizottságból igen nehéz kicsikarni.

ezt mondják a kormányzati szereplők úgy hivatalosan, mint háttérben. Az Európai Bizottság szereplői hivatalosan és háttérben is azt mondják, hogy nem minden vállalás teljesült, és szerintük a magyar kormány valójában pontosan tudja, mit kellene teljesítenie, mert erről nem nyilvános dokumentumokban rögzített háttérmegállapodások születtek.

Az semmiképpen nem igaz, hogy a magyar kormány ne tett volna meg igen sok mindent a 17 vállalás teljesítése érdekében. Uniós jogi ínyencségek iránt érdeklődő olvasóink számára itt egy tételes lista a teljesítésekről az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának illetékes államtitkárságától:

• Az uniós forrásokra kiírt közbeszerzések szigorú és átlátható rendszere már az Európai Bizottság értékelése szerint is garantálja a közbeszerzések hatékonyságát és befolyásmentességét. A közbeszerzések (költség-)hatékonyságát, a tisztességes versenyt 100 indikátorból és 150 alindikátorból álló komplex teljesítménymérési keretrendszer méri folyamatosan 2022 óta, a verseny szintjének növelését célzó intézkedésekről hároméves cselekvési terv van érvényben, melynek alapján 22 intézkedés teljesítése már befejeződött, integrálva az Integritás Hatóság és a korrupcióellenes civil szervezetekből álló Korrupcióellenes Munkacsoport javaslatait.
• Az egyajánlatos közbeszerzések aránya (ami a Bizottság korrupciós aggályainak szíve közepe volt mindig is) az uniós pénzből megvalósuló projekteknél kiemelkedően alacsony 4,2 százalékra csökkent 2024-re a 2021-es 15,9 százalékról, de a magyar költségvetési forrásból megvalósuló projekteknél is lecsökkent 22,3 százalékra 35,9 százalékról. Nem igaz tehát a baloldali sajtóban rendszeresen előkerülő állítás, hogy a „problémás” közbeszerzéseket az uniós programokból a magyar fejlesztési költségvetésbe tennék át, hiszen ez utóbbiak esetében is csökkent az egyajánlatos közbeszerzések aránya. A magyar forrásból megvalósuló közbeszerzések esetén az egyajánlatos közbeszerzések aránya így is meghaladja a Bizottság felé vállalt 15 százalékos arányt, ám ennek gyakran már objektív okai vannak, bizonyos egészségügyi beszerzésekre például az egész országban csak 1-3 cég tud pályázni, ha pedig nem mindegyikük pályázik, a közbeszerzés máris egyajánlatos. A Bizottsággal való megállapodás ugyanakkor tartalmaz megoldást erre a problémára is: ha nem sikerül a 15 százalékos arányt elérni, akkor akciótervet kell elfogadni, ami meg is történt. (Magyar kormányzati forrásaink némi rosszmájúsággal hozzáteszik, hogy hasonló problémákat Horvátország esetében is detektált a Bizottság, amit a horvátok minden problémás közbeszerzésre formailag bepályázó, de leginkább csak papíron létező cégekkel „oldanak meg”, Magyarország ezzel az eszközzel nem él. Az egyajánlatos közbeszerzésekre vonatkozó uniós előírásnak egyébként 20 tagállam nem felelt meg 2023-ban, közülük azonban csak Magyarországot bünteti a Bizottság.)
• A kormány létrehozott egy ingyenes közbeszerzési képzést magyar kkv-k számára, hogy ezzel is versengőbbé tegye az uniós pályázatokat; 2025 júniusáig 1579 kkv végezte el ezt a képzést, emellett a közbeszerzési piacra újonnan belépő kkv-k a közbeszerzéssel kapcsolatos költségeink megtérítésére támogatást is kaphatnak az államtól.
• Az ARACHNE közbeszerzési kockázatértékelési eszköz minden funkcióját Magyarország aktívan használja az összeférhetetlenség, csalás, korrupció, kettős finanszírozás és más szabálytalanságok megleőzésére és felderítésére, 81 019 magyar projekt adatai szerepelnek a rendszerben. Az ARACHNE – ahogy azt a Bizottság kérte – minden uniós pénzből finanszírozott projekt során bevetésre kerül, egy projekt során átlagosan 4-5 alkalommal.

Bizottsági forrásokból háttérben azt lehet megtudni, hogy elégedetlenek a magyar vagyonnyilatkozatok kereshetőségével, ideértve a családtagok vagyonát és a külföldi vagyont is – a kormány szerint viszont a vagyonnyilatkozatok kereshetők, mindössze a Bizottság speciális AI-rendszeréhez nincsenek optimalizálva.

Arról azonban a Bizottság emberei még háttérben sem nyilatkozhatnak, hogy a vállalások közül a Bizottság mit tekint teljesültnek. Források felszabadításával járó előrelépés viszont ebben az ügyben egyáltalán nincs, mindegy, mennyi feltételt tekint teljesültnek a Bizottság.

Magyar kormányzati forrásaink egyike a helyzetet egy a képpel érzékeltette. Az Európai Bizottság szerinte olyan, mint egy szülő, aki megkéri a gyermekét arra, hogy porszívózza ki a nappalit, s ebben megállapodnak. Miután a gyermek kiporszívózta a nappalit, megparancsolja azt is, hogy porszívózza ki a hálószobát – majd miközben a gyermek a hálószobát kezdi porszívózni, jelzi a számára, hogy azzal, hogy elkezdte a hálószobát porszívózni, elismeri, hogy nem porszívózta ki a nappalit. Nem csoda, ha a kép kevéssé érthető – legalább ennyire kevéssé követhető a magyar kormány számára az a bizottsági tárgyalási taktika, melynek keretében a magyar kormány teljesíti a vállalásokat az eredeti megállapodás szerint,

Bizottsági forrásaink egyetlen előrelépésként azt rögzítik a jogállamisági kondicionalitási eljárással fogott pénzek ügyében, hogy a magyar kormány sikeresen strukturál át némi uniós forrást a kondicionalitási eljárással érintett uniós programokból olyan programokba, amelyeket nem érint az eljárás, ezzel hazánk nyerhet néhány százmillió eurót.

Fókuszban az Erasmus

A fenti zsákutcában viszonylag régóta vesztegelnek a jogállamisági kondicionalitási eljárással érintett pénzek, ami kölcsönösen súlyosan aláásta a politikai bizalmat a két fél között.

A főtárgyaló az ügyben Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter helyett immáron Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, s ezt a személyi változást bizottsági forrásaink pozitív fejleménynek tartják.

Az Erasmus/Horizonról szóló tárgyalások mind a Bizottság, mind a magyar tárgyalók értelmezése szerint elválaszthatatlanok az akadémiai szabadságról szóló horizontális feljogosító feltételtől, amelyek mintegy egymilliárd eurót blokkolnak a kohéziós pénzeinkből, így az Erasmus/Horizon-programról való megállapodás a programokba való visszakerülés mellett komoly pénzt is hoz majd a magyar egyetemeknek. Információink szerint a bizottsági és a kormányzati álláspont nincs is már különösebben távol egymástól, a megállapodás elérhető közelségben van.

a Bizottság folyton új kérdéseket von be a tárgyalásokba. Ráadásul erre is igaz, ami az összes többi tárgyalásra: hogy hiába döntött ezekről az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács, a megoldás kulcsa a Bizottság kezében van, mert az Európai Tanács addig nem tud dönteni a Magyarországnak járó pénzek felszabadításáról, amíg a Bizottság ilyen tartalmú javaslatot nem visz eléjük.

A tárgyalásokra rálátó kormányzati forrásaink meggyőződése, hogy a Bizottság elnöke, az európai néppárti Ursula von der Leyen egyeztet Manfred Weber néppárti elnök-frakcióvezetővel és Magyar Péterrel arról, Magyarországgal kapcsolatos lépéseik véletlenül se veszélyeztessék a Tisza Párt számukra biztosnak tűnő győzelmét, s ez határozza meg azt, hogy a tárgyalásban és megállapodásban meddig megy el a Bizottság. Emellett meggyőződésük az is, hogy a magyar pénzek sorsa – az, hogy a Bizottság hagyja-e, hogy Magyarország teljesítse a feltételeket, vagy mindig újakat szab – elsődlegesen politikai döntések,

Ez utóbbi tekintetben pedig kifejezetten látnak pozitív fejleményeket, Merz kormánya például Olaf Scholzénál messze elégedettebb azzal kapcsolatban, ahogyan a német vállalatok Magyarországon keresnek.

Bezzeg Lengyelország?

A magyar kormány és az Európai Bizottság közötti tárgyalások során természetesen forró téma Lengyelország kérdése, hiszen az ország jogilag finoman szólva aggályos módon jutott hozzá az összes EU-s pénzéhez: a Bizottság a Tusk-kormány által prezentált, semmilyen jogi kötőerővel nem bíró akcióterv alapján leállította a 7-es cikk szerinti eljárást, majd az akciótervben foglaltak egy részét megvalósító kormányrendeletek – nem törvények – alapján felszabadították a pénzeket is.

Kormányzati forrásaink szerint a Bizottság ezt az eljárást azért engedélyezte Lengyelországnak, hogy ne kényszerítse a lengyel kormányt arra, hogy a jobboldali elnöktől függjön a jogállamisági feltételek teljesítése. De épp az ilyen lépések miatt tekinti politikainak a kormány a Bizottság jogállamisági lépéseit, és ezek miatt van a két fél között padlón a politikai bizalom – hiszen míg a Bizottság az új lengyel kormánynak engedményeket tesz a feltételeiből, Magyarországnak további feltételeket szab.

Nyitókép: Nicolas TUCAT / AFP

***