Nagyon kiakadtak Magyarországra Brüsszelben a VOKS 2025 miatt

Csütörtökön, az Európai Unió állam- és kormányfői csúcstalálkozójának első napján jelentette be Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnök a VOKS 2025 véleménynyilvánító szavazás eredményét: 95-5 arányban a nemek győztek, 2 168 431 magyar szavazott Ukrajna uniós tagsága ellen.

Emlékezetes: a VOKS 2025-öt Ursula von der Leyen bejelentése hívta életre, az Európai Bizottság elnöke ugyanis márciusban azt közölte,

Ez az ukrán csatlakozással kapcsolatban korábban támogató álláspontra helyezkedett kormányban aggodalmat váltott ki, mert a 2030 előtti belépési időpont azt jelentené, hogy Ukrajna akár a tagjelölti státusz megszerzésétől számított nyolc éven belül az EU teljes jogú tagja lehetne. Ilyen teljesítményre a volt keleti blokk államai közül egyelőre kizárólag a két leggazdagabb és legfejlettebb ország, Szlovénia és Csehország volt képes. Ha a háborúban álló, lebombázott és a háború előtt is Európa szegényházának számító Ukrajna nyolc év alatt végigmehet a csatlakozás lépésein, az felveti annak megalapozott gyanúját, hogy az EU egészére nézve hátrányos, a csatlakozás szabályos folyamatát figyelmen kívül hagyó, politikailag erőltetett módon válhat az Európai Unió tagjává keleti szomszédunk.

A Mandiner Brüsszelben nem idézhető háttérbeszélgetéseken töltötte a csúcstalálkozó napjait, melyekből kirajzolódott:

Egyértelmű megerősítést nyert, hogy az Európai Bizottság elnöke – mint azt márciusban ki is fejezte – geostratégiai okokból minél gyorsabban, lehetőleg még 2030 előtt szeretné felvenni Ukrajnát az EU-ba, ugyanakkor ez nem jelentené az érdemalapúság feladását, Ukrajna nem kapna „geopolitikai diszkontot” a csatlakozási feltételekből.

Az ukrán mezőgazdasággal, a kisebbségi jogokkal és minden egyébbel kapcsolatos magyar aggályokra azt felelik:

hiszen a mezőgazdaság szabályait az EU szabja a tagállamok számára, Magyarország pedig, melynek Ukrajna az egyik legnagyobb unión kívül exportpiaca, kifejezetten a csatlakozás haszonélvezője lenne.

Nem érzik Brüsszelben jó érvnek azt sem, hogy a magyarok jelentős része nem támogatja Ukrajna EU-tagságát, hiszen egykor Magyarország csatlakozásának támogatottsága sem volt magas az akkori tagállamokban, volt olyan is, ahol a 40 százalékot sem érte el. Emellett a tapasztalat azt mutatja, hogy ha egy tagállam befékezi egy tagjelölt csatlakozási folyamatát kétoldalú problémák miatt, az más tagállamokat is felbátorít arra, hogy akár ugyanazon, akár más tagjelölt csatlakozási folyamata elé akadályokat gördítsenek.

A brüsszeli háttérbeszélgetésekből az is világossá vált, hogy Ukrajna új propagandapanelt vet be európai tárgyalásai során Magyarországgal szemben. Mint ismert, Magyarország konzekvensen azt kommunikálja, hogy a 2015 előtti jogokat követeli vissza az ukrajnai magyar kisebbség számára. Brüsszelt Ukrajnának azzal sikerült meggyőznie a magyar követelések indokolatlanságáról, hogy átkeretezte a kérdést:

amelynek túlzott kisebbségi jogvédelme Ukrajna balkanizációjához, egységes nemzetállami jellegének felszámolásához vezetne. Ukrajnának az Európában oroszpártiként ismert Viktor Janukovics elnök nevének elejtésével sikerül delegitimálnia azt a magyar kérést, hogy álljanak vissza azok a nemzetiségi jogok, amelyeket a magyar kisebbség 1991-2015 között, azaz huszonnégy éven át, Janukovics előtt Leonyid Kravcsuk, Leonyid Kucsma és a kifejezetten nyugatos Viktor Juscsenko elnöksége alatt is élvezett. Emellett azt a tényt is sikerül ezzel a szőnyeg alá söpörniük, hogy a magyar követelések a magyar kisebbség jogaira vonatkoznak, nem pedig az ukrán alkotmány megváltoztatására.

Nyitókép: Maxym Marusenko / NurPhoto / NurPhoto via AFP