Lannert Judit első miniszteri interjújában beszélt a kormányzati munkáról, a mesterséges intelligencia iskolai használatáról, az elitgimnáziumokról, de elárulta azt is, hogy részt vett-e korábban diáktüntetéseken.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a diákok által szerkesztett Balzac YouTube-csatornának adott interjúban a mesterséges intelligencia (AI) iskolai szerepével kapcsolatban úgy fogalmazott: annak megjelenése miatt
alapvetően újra kell gondolni az iskola funkcióit.
Arra figyelmeztetett: előfordul, hogy a pedagógus mesterséges intelligenciával készít el egy tesztet, amit aztán a diák ugyancsak azzal old meg. Szerinte az AI használatához „fel kell nőni”, a helyes alkalmazás feltétele,
hogy a szövegértés és a logikai gondolkodás szintje is magas legyen, különben a technológia „bekebelez minket”.
A miniszter úgy gondolja: a magyar oktatási rendszer jelenleg elhanyagol egyes alapvető kompetenciákat, mint például a kritikai gondolkodás, a kommunikáció, a kreativitás és az együttműködés. Úgy látja, ezek nélkül az AI nem segédeszköz, hanem a gondolkodás helyettesítője.
Lannert Judit kutatásokra hivatkozva arról is beszélt: a számítógépek „erőltetett” osztálytermi használata akár ronthatja is a diákok digitális szövegértését. Ezzel összefüggésben felidézte, hogy
egyes országokban már korlátozzák a közösségimédia- és mobilhasználatot az egészen fiatalok körében, amit ő maga sem tart „ördögtől valónak”, úgy véli: a fókuszáltság kialakulásához szükség van az ezen eszközöktől való távolságra.
Az elitgimnáziumokkal és a felvételi rendszerükkel kapcsolatban is kritikát fogalmazott meg: szerinte azok az elit elkülönülését szolgálják, ez a szelekció pedig nem pusztán oktatási, hanem súlyos társadalompolitikai kérdés is.
Hozzátette:
a kompetenciamérések nem igazolják, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban gyorsabban fejlődnének a diákok.
A miniszter szerint az sem méltányos, hogy a felvételik alkalmával „egyetlen nap háromórás teljesítményén múljon egy ennyire fontos valami”, ezért a kérdést társadalmi egyeztetés mellett meg fogják vizsgálni.
A tárcavezető nyomatékot adott abbéli véleményének, hogy az oktatásban „a több, az kevesebb”. Szerinte a magyar gyerekek azok közé tartoznak Európában, akik a legtöbbet tanulják, mégis csak közepes eredményeket érnek el a nemzetközi méréseken.
Itt hihetetlen hibákat, vagy akár bűnöket követünk el a gyerekekkel szemben, mert felesleges munkára kényszerítjük őket, aminek nincsen értelme”
– mondta. A miniszter szerint túl sok a tantárgy és magas az óraszám, de ugyanazt az időt rugalmasabban lehetne felhasználni.
Miért kell 45 percet ott ülni? Lehet, hogy 20 perc után a gyerekek elfáradnak, akkor ki lehet menni az udvarra játszani és visszamenni.”
Lannert szerint ehhez valódi iskolai autonómiára, gyerekközpontú szemléletre és kompetenciaalapú keretekre lenne szükség.
Ezt is ajánljuk a témában
Több mint másfélszer annyi magyar választ repülős nyaralást idén nyáron, mint egy évvel korábban. A mediterrán térség vezet, de az olcsóbb, feltörekvő desztinációk is egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a piacból.
A kormányzati munkával kacsolatban a miniszter úgy fogalmazott: az „nagyon izgalmas”, a csapat pedig jó, „mindannyian ugyanazt gondoljuk”. Elismerte: kutatóként került politikusi székbe, korábban alapvetően inkább „olvasgatott, írogatott”, „most egész nap beszélek, kommunikálok, tárgyalok” – mondta, hozzátéve: nem igaz, hogy „nem volt iskolában”, mert
pályafutása elején két évig nevelőtanárként dolgozott egy gyermekotthonban.
Az érettségit a maga részéről „nem dobná ki”, mert az olyan magyar hagyomány, amire büszkék lehetünk, de – szögezte le – meg kellene reformálni.
A tárcavezető elárulta: részt vett az elmúlt években tartott diáktüntetéseken.
A felsőoktatásra kitérve elmondta: az alapítványi forma rugalmasságot adhat a 21. század felsőoktatásának, de a kekvákat (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat) azonban egész másra használták, mint amire kellett volna.
A tervek szerint első lépésben a kuratóriumokat megváltoztatják,
a második lépésben viszont „ki kell találni egy jól működő finanszírozási-működési mechanizmust az egyetemek számára” – fogalmazott.
Mint mondta, a cél egy áttekinthető, transzparens rendszer, amelyben a közpénzeket átlátható formában és jól használják fel, ehhez azonban az indikátor rendszerekhez is szükséges hozzányúlni.
Fontosnak nevezte a hallgatóközpontúságot;
szavai szerint ez jelentheti a hallgatói képviselet és a mentális problémák kezelését segítő szolgáltatás meglétét vagy akár a kollégiumi lakhatást, a cél, hogy a hallgató igényeit felismerve tanítsák őket.
Az interjú teljes terjedelmében itt tekinthető meg:
Nyitókép: Soós Lajos / MTI
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Az amerikai kormányzat előbb ellenőrizni akarja az egyre fejlettebb AI-modelleket, mielőtt megengednék a nagyvilág felé való terjesztésüket.
A volt miniszterelnök a költözéséről és a terveiről is beszélt az Indexnek adott interjújában.
A pénzügyminiszter most is hosszabb egyeztetésekre számít a kabinet tagjai között.
A Fradi-ikon szerint Rossi bölcsen tette, hogy Yaakobishvilit és Pécsit is kipróbálta a kapuban.
A szervezet a sajtóból értesült, hogy a Tisza Párt a polgármesteri illetmények befagyasztását, a vármegyei közgyűlési elnökök illetményének felére csökkentését, valamint az illetményhez rögzített átalány-költségtérítési jogosultság megszüntetését célzó javaslatot nyújtott be a parlamentnek.
Az esetről az internetre felkerült privát fotókat törölték.
A modernitás emberképe pedig ellentétes a kereszténységével. A progresszív kereszténységnek annyi. Nincs scrutoni harmadik út, vagy az őrült, vagy a messiás. De mit tehetnek a keresztények, és mit gondol a politikai kereszténységről? Carl R. Trueman angol keresztény eszmetörténészt faggattuk az Axioma Központ konferenciája után. Interjúnk.
