Hatalmas csapás érte Berlint az ENSZ-ben: a német külügyminiszter rögtön heves oroszozásba kezdett
Megválasztották a Biztonsági Tanács új, nem állandó tagjait. Németország elbukott.

Az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatója szerint a fiaskó ugyan nem Friedrich Merz személyes veresége, de Németországnak a jövőben minden nemzetközi érdekérvényesítő helyért sokkal keményebben meg kell majd harcolnia.

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, Németország június 3-án váratlan vereséget szenvedett az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagságáért folyó versenyben: a nyugat-európai csoport két helyét Ausztria és Portugália szerezte meg, miközben Berlin szégyenszemre lecsúszott a pozícióról. A történtek hátteréről Bauer Bencét, az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatóját kérdeztük.
Bauer Bence emlékeztetett arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának tíz nem állandó tagját regionális alapon, rotációs rendszerben választják meg, és a nyugat-európai országcsoport számára most két hely állt rendelkezésre. A szervezet 191 tagállama szavazott, és minden országnak két voksa volt, mivel két betöltendő helyről volt szó. A három induló közül Portugália 134, Ausztria 131, Németország pedig 104 szavazatot szerzett.

Ezt is ajánljuk a témában
Megválasztották a Biztonsági Tanács új, nem állandó tagjait. Németország elbukott.

A szakértő szerint az eredmény kifejezetten kellemetlen Berlin számára:
Különösen annak fényében nagy fiaskó, hogy Németország az ENSZ második legnagyobb befizetője, évente nagyjából 5 milliárd euróval járul hozzá a szervezet működéséhez”
– mutatott rá Bauer Bence, hozzátette: a német politikai elit hosszú ideig természetesnek tekintette, hogy az ország nyolcévente visszatérhet a Biztonsági Tanács nem állandó tagjai közé.
A németek abból indultak ki, hogy ez nekik jár. Joggal gondolhatták így, hiszen nagy és befolyásos országról van szó. Kiderült azonban, hogy ez nem automatizmus”
– hangsúlyozta.
Bauer Bence szerint a kudarc egyik oka az lehetett, hogy Berlin túl későn kezdett kampányolni a tagságért, miközben kisebb országok jóval korábban megkezdték a támogatók szervezését és a saját maguk melletti lobbizást.
Johann Wadephul német külügyminiszter a szavazás után arra utalt, hogy Németország Ukrajna és Izrael melletti következetes kiállása – és különösen az első miatti orosz ellenszenv – is hozzájárulhatott a vereséghez. Bauer Bence szerint azonban túl egyszerű lenne pusztán ezekre a tényezőkre visszavezetni az eredményt.
Wadephul Oroszországot látja a megbukott jelöltség egyik mozgatórugójának, de szerintem ez önmagában rövid magyarázat lenne”
– hangsúlyozta. Szerinte az is igaz, hogy az ENSZ-en belül jelentős Izrael-ellenes tömb működik, amelynek tagjai nem feltétlenül nézik jó szemmel Németország hagyományosan támogató szerepét a zsidó állammal kapcsolatban. Ugyanakkor szerinte ez csak részben magyarázza a mostani kudarcot.
Bauer Bence szerint a háttérben az is szerepet játszhatott, hogy az ENSZ Közgyűlésének jelenlegi elnöke Annalena Baerbock korábbi német külügyminiszter nem éppen szokványos módon került a jelenlegi pozíciójába: egy olyan diplomata helyére lobbizta be magát, aki évek óta készült a pozíció betöltésére.
Ez sok irritációt okozhatott az ENSZ-en belül, mert rendkívül szokatlan és nem mindennapi eljárás volt”
– fejtette ki a szakértő.
Bauer Bence hozzátette, hogy a kudarc nyomán már Németországban is megjelentek olyan hangok, amelyek a német ENSZ-finanszírozás felülvizsgálatát sürgetik.
A németek most rájöttek arra, hogy nagyon sok pénzt fizetnek be, miközben nem feltétlenül érik el a kívánt eredményeket. Emiatt elindulhat egy szélesebb vita az ENSZ szerepéről és hatékonyságáról”
– vélekedett.
Arra a kérdésre, hogy mennyiben jelent politikai kudarcot az eredmény a kancellár számára, Bauer Bence óvatosabban fogalmazott:
Ez nem Friedrich Merz, és nem is a külügyminiszter személyes kudarca. Egy hosszú folyamat végpontját látjuk, amely Németország nemzetközi pozícióinak fokozatos gyengülését mutatja”
– hangsúlyozta.
Szerinte a német választókat jóval inkább foglalkoztatják az egyre súlyosabb belpolitikai problémák, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának összetétele. A szakértő ugyanakkor úgy látja, hogy a történtek fontos figyelmeztetést jelentenek Berlin számára:
„Németországnak fel kell készülnie arra, hogy a jövőben minden pozícióért meg kell küzdenie. Sokáig adottnak tűnt, hogy méretéből, gazdasági erejéből és nemzetközi súlyából fakadóan mindig beleszólhat a legfontosabb döntésekbe. A mostani szavazás egyik tanulsága éppen az, hogy ez már nem magától értetődő”
– fogalmazott.
Bauer Bence szerint ugyanakkor mindez nem jelenti azt, hogy Németország elvesztette volna meghatározó szerepét a nemzetközi politikában:
Németországot nem szabad leírni. Továbbra is fontos és meghatározó ország, de a nemzetközi porondon ma már ugyanúgy erőfeszítéseket kell tennie a támogatásért és a pozíciókért, mint bármely más államnak”
– összegezte.
Ezt is ajánljuk a témában
A biztonságpolitikai szakértő szerint egy forgatókönyv létezik, amelyben az USA még akkor is csapdahelyzetbe jut, ha sikerül megszereznie Grönlandot.

Fotó: Sascha Schuermann / AFP