Az ukrán külügyminiszter felszólította az uniós vezetőket: „Adják oda az orosz vagyont, Moszkva fenyegetését nem kell komolyan venni”

Ukrajna nyomást gyakorol Brüsszelre a vitatott hitel ügyében.


Ukrajna nyomást gyakorol Brüsszelre a vitatott hitel ügyében.


Mit mond a nemzetközi jog egy ilyen lépésről? Valóban hadüzenetnek számítana az orosz állami vagyon elvétele és Ukrajnának adása? Erről kérdeztük ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt.


Kaja Kallas nyilatkozata új fényben tűnteti fel az uniós szerepvállalást.


A brüsszeli csúcstalálkozón dől el minden.


Nehéz összeegyeztetni szavait a korábbi európai csapatokról szóló tervekkel.


Bóka János nem viccel.


Nemcsak a Fekete-tengeren aktívok az ukránok.


Jelentősen csökkent a lengyel és az amerikai elnök iránti bizalom is.


Rögzítették: Ukrajna jövője egy független, szuverén és prosperáló államként képzelhető el, amelynek helye Európában van.



De nem tették.


„Az Ukrajnába történő befektetések a jövőbe történő befektetések” – hangsúlyozta a német kancellár.


Hatalmas tűz keletkezett a robbanások nyomán.


„Brüsszel már minden létező szabály áthágására készen áll, hogy háborúba vihesse az egész kontinenst” – véli a külgazdasági és külügyminiszter.


Miközben Berlinben megkezdődnek az amerikai–ukrán–európai béketárgyalások, a Kreml már előre jelezte: semmilyen változtatást nem hajlandó elfogadni az Ukrajnáról szóló béketerven.


Schiffer András figyelmeztetett, hogy az orosz vagyon kisajátítása veszélyes precedenst teremthet.


A rangsor figyelembe veszi a katonák létszámát, a hadsereg finanszírozását, a fegyverzet meglétét és az ország stratégiai helyzetét.


Szijjártó Péter rámutatott, hogy a háború egyik legfőbb kockázata az eszkaláció, azaz hogy a harcok tovább terjednek Európa irányába.


A per jelentős lépés az Oroszországi Központi Bank részéről, amely igyekszik jogi úton megvédeni zárolt eszközeit a nemzetközi szankciók és kisajátítási tervek ellen.


Az EU külügyi főképviselője azt is megszabná, mennyi pénzt fordíthat Moszkva a haderejére.
