A drónok forradalma elkezdődött: Itt a NATO titkos fegyvere, ami megváltoztathatja a háború menetét

A lengyel hadsereg közlése szerint az szeptember 10. éjszakája folyamán „bizonyos tárgyakat” lőttek le a lengyel légtérben, az incidens miatt NATO-gépeket is riasztottak. A 2022-ben kirobbant háború kezdete óta 

Korábban is riasztották már a lengyel vadászgépeket hasonló helyzetekben, ám ezek jellemzően olyan orosz drónok voltak, amelyek a lengyel légtér felett átvonulva Ukrajnát próbálták elérni.

Varsó szerint az akció provokáció volt, a lengyel és a NATO-képességek tesztelése. A poznań–krzesinyi légibázison elhangzott értékelés azt hangsúlyozta, hogy Lengyelország kiállta a katonai és diplomáciai próbát, a pilótáknak és katonáknak köszönet jár a gyors reagálásért. 

A NATO európai főparancsnoka ugyanakkor óvatosan fogalmazott: 

Hozzátette: ha egyszerre „százakból álló drónraj” hatolna be a szövetség területére, az támadásnak minősülne és egyértelműen az 5. cikkely kérdését vetné fel; 

Szakértői vélemény szerint szinte biztos, hogy nem Lengyelország volt a célpont; az ukrán elektronikai hadviselés (EW) téríthette le a drónokat – az EW a rádió-, radar- és infravörös spektrum megszerzésével, zavarásával védekezik és fosztja meg az ellenfelet e képességektől.

Magyar és ukrán reakció

Orbán Viktor az X-en reagált: 

Szerinte az eset azt bizonyítja, hogy az orosz–ukrán háború kapcsán a béke sürgetése ésszerű és racionális, ezért támogatja Donald Trump elnök béketörekvéseit. 

Az ukrán elnök közben arra figyelmeztetett: senkinek sincs annyi rakétája, hogy minden drónt lelőjön; a Patriot-rendszerek túl drágák a tömegesen bevetett olcsó eszközökkel szemben, ezért többrétegű védelemre és innovatív megoldásokra van szükség.

Román légtérsértés és döntés a nem-lövésről

Három nappal később a román védelmi minisztérium is légtérsértést jelentett: riasztás után két F–16-os szállt fel, a repülő tárgyat Chilia Veché­től mintegy 20 km-re délnyugatra követték, majd a cél eltűnt a radarokról. 

A lakosság figyelmeztetést kapott, de a hatóságok hangsúlyozták: a drón nem repült lakott terület felett, közvetlen veszélyt nem jelentett. 

A légtérsértés ügyében az orosz nagykövetet másnap berendelte a román Külügyminisztérium. Oroszország bukaresti nagykövetsége visszautasította a román hatóságok állítását, miszerint orosz drón sértette meg Románia légterét. Moszkva közlése szerint Románia valójában egy „azonosítatlan repülő tárgyat” észlelt, nem pedig orosz eszközt. Az orosz narratíva szerint: az incidens hátterében „Kijev provokációja” állhat.

A csatatér új urai: drónok és mesterséges intelligencia

Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programvezetője kérdésünkre kifejtette, hogy 

A drónok napjaink leghalálosabb fegyverei közé tartoznak: egyes becslések szerint a háborús halálos áldozatok 70 százalékáért felelősek. 

Nyílt terepen a katonák túlélési esélye minimális: egy felmérés 92 százalékos halálozási arányt jelzett dróntámadás esetén, ha nincs fedezék. 

A biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta, hogy ma a drónokat jellemzően emberek működtetik, de az mesterséges intelligencia (MI) szerepe gyorsan nő: megjelentek az esetek, ahol a támadást gyakorlatilag az MI „fejezte be”, és 

„Drónfal” a válasz: mi ez és miért kell?

A lengyel légtérsértés és a román döntési dilemma Európának is figyelmeztetés: 

Ezt ígéri a „drónfal” koncepció, amely rétegezett védelem: a külső zónában elektronikai hadviselés (zavarás, jelhamisítás) bontja meg a támadást; a középső gyűrűben olcsó, nagy számban telepíthető elfogó drónok és gépágyúk dolgoznak; a belső, városok és kritikus infrastruktúrák feletti gyűrűben lépnek működésbe a drága légvédelmi rakéták. 

A cél, hogy minden fenyegetést a „megfelelő árú” eszköz állítson meg, és ne merüljenek ki a rakétakészletek egyetlen többhullámos támadásban.

Ipari felpörgés és új technológiák

Európának tehát gyorsított közös beszerzésekre, készletfeltöltésre, gyártókapacitás-bővítésre és egységes elvek mentén a drónfal kiépítésére van szüksége – főleg –  a keleti szárny mentén. 

A piac már kínál kulcstechnikákat: hit-to-kill elfogó drónok, integrált érzékelőhálók, hálózatba kötött zavarórendszerek, sőt nagy energiájú lézerek is megjelentek. 

Egy friss bemutató szerint 

Következő lépések a háború szomszéságában

Ma már aligha kétséges, hogy a drónok határozzák meg a hadviselés jövőjét. Erre válaszul a Rheinmetall kifejlesztette a Skyranger légvédelmi rendszert, amelyet kifejezetten a tömeges dróntámadások visszaverésére terveztek, és amelyet várhatóan rövidesen Ukrajnában is alkalmaznak.

valamint Lengyelország, Németország, Ausztria, valamint Dánia szintén érdeklődik iránta. A vállalat vezérigazgatója, Armin Papperger szerint 

Nem meglepő, hogy a cég jelentős – milliárdos – bevételre számít a programból.

A tágabb kérdés azonban változatlan: lesz-e elég és elég gyorsan rendszerbe állítható eszköz a következő, párhuzamos drónhullámok ellen? A válasz azon múlik, hogy a politikai döntések, a katonai doktrína és az ipari kapacitás egyszerre tud-e felpörögni.

Nyitókép: Olesya KURPYAYEVA / AFP