Számokkal bizonyították: ez a párt nyerte a második félévet Magyarországon

Megnzétük, melyik párt várhatja biztosabb pozícióból a 2026-os választást Magyarországon.

Kiderült, hova folyik a pénz: amíg az állam a túlélésért küzd, a köztisztviselők fizetése kilőtt az egekbe. A hivatalos adatok szerint a reform nem az igazságot, hanem a kivételezést hozta el: a területi szerveknél 84 százalékos emelést mértek, a „csókos” intézmények pedig saját törvények szerint dőzsölnek – mindezt a Nyugat pénzéből.

Miközben az ukrán állam még a legalapvetőbb működési feladatait is külföldi segélyekből kénytelen finanszírozni, az állami alkalmazottak bére több mint másfélszeresére nőtt a háború kitörése óta. A közszolgálati béreket érintő, 2024-ben bevezetett reform elvileg az elvándorlás megfékezését és a bérkülönbségek csökkentését szolgálta, ám a pénzügyminisztérium nyilvánosan elérhető adatai szerint éppen az ellenkező hatást váltotta ki.
Az új, sávos besorolási rendszer ugyan átláthatóbbá tette a bérezést, ám két év alatt tovább mélyítette a különbségeket az egyes állami intézmények és dolgozói csoportok között. Az átlagos köztisztviselői bér 55 százalékkal emelkedett, míg a területi szerveknél 84 százalékos növekedést mértek, miközben a magánszektorban ennél jóval mérsékeltebb volt a bérdinamika.

Számos „különleges” jogállású intézmény továbbra is kimaradt a reformból, és saját törvények alapján, az általános szabályoktól eltérően fizet magasabb béreket. Szakértők szerint a legnagyobb probléma nem önmagában a bérek szintje, hanem a rendszer áttekinthetetlensége, valamint a politikailag favorizált intézmények ismételt előnyben részesítése.
Erre gyakran említett példa a vámhatóság esete, ahol jelentős béremelések történtek, miközben a csempészet elleni fellépés továbbra sem hozott kézzelfogható eredményeket.
2022–2023-ban, amikor az állam forráshiány miatt csökkentette a végrehajtó hatalom legtöbb szervénél dolgozó tisztviselők pótlékait, a köztisztviselők tömegesen kezdtek felmondani – írja az Ekonomicsna Pravda (EP). A lap kiemelte: 2024. január 1-jén elindított bérreform célja az volt, hogy ezt a folyamatot megállítsa.
Az új bérsávos (grade) rendszer felváltotta az átláthatatlan modellt, amelyben a fizetés mindössze 30 százalékát tette ki az alapbér, míg 70 százalékát a prémiumok. A kormány határozata egy többéves reform lezárását célozta: a közszolgálati bérek egységesítését, igazságosabbá és piacképesebbé tételét.
A lap elemezése szerint a Pénzügyminisztérium nyilvánosan elérhető adatait 82 központi végrehajtó hatóság létszám- és bérkimutatásairól a 2024 elejétől 2025 októberéig tartó időszakban elemezte. Az eredmények meglepőek voltak:
a reform nemhogy nem csökkentette a különböző köztisztviselői csoportok közötti bérszakadékot, hanem tovább mélyítette azt.
Az új rendszer közel két éve alatt az átlagos köztisztviselői fizetés havi 38,6 ezer hrivnyáról 59,7 ezer hrivnyára nőtt, ami 55 százalékos emelkedést jelent.
A területi egységekben – ahol 51,5 ezer ember dolgozik – még ennél is gyorsabb volt a növekedés: a bérek 84 százalékkal emelkedtek, 21,5 ezer hrivnyáról 39,6 ezer hrivnyára. A magánszektorban a fizetések lassabban nőttek: a work.ua adatai szerint ugyanebben az időszakban az átlagbér 19 ezer hrivnyáról 27,5 ezer hrivnyára emelkedett, ami mindössze 45 százalékos növekedés.
Nyitókép forrása: MTI/EPA/Bloomberg/Chris J. Ratcliffe