Meghozta az év első nagy döntését a jegybank, Varga Mihályék kijelölték az irányt

Ahogyan előzetesen várható volt, változatlanul hagyta az alapkamat mértékét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a keddi, idei első kamatdöntő ülésén. A jegybanki alapkamat ezzel maradt 6,5 százalékon. 

Nem siet a jegybank

A döntés egybefügg azzal, amit az elemzők és a piacok is vártak, azaz bár idén már elindulhat a kamatvágások útján az MNB, de nem volt valószínűsíthető, hogy elsietik azt. A legtöbb elemző az első vágást valamikor a tavaszra, márciusra várja, addigra futnak be azok a mutatók, amelyek szükségesek a döntéshez. 

A forint is kifejezetten erős most a kamatdöntés pillanatában az euróval szemben a 381-es szint közelében mozgott az árfolyam. 

Az alapkamat mellett a kamatfolyosó sem változott egyébként. 

• Az alsó széle 5,5 százalék,
• a felső pedig 7,5 százalék maradt. 

Nem volt meglepetés

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője szerint nem történt meglepetés, hiszen előzetesen is ezt lehetett várni. Mint rámutatott: az infláció ugyan decemberben az előzetes várakozásoknak megfelelően tovább lassult, amelyben az árrésstop kiterjesztése, valamint a forint árfolyamának erősödése is jelentős szerepet játszott, azonban több termékcsoport havi átárazása – kiemelten is a szolgáltatásoké – óvatosságra inthette a monetáris tanácsot. „Az év eleji átárazások mértéke kulcskérdés lesz idén is az inflációs folyamatokban, így alapjaiban határozza majd meg a jegybanki kamatpályát. A tavalyi jelentős áremelések kiesésével érdemben lassulhat az infláció üteme, azonban pont a decemberi adatok inthették óvatosságra a jegybankot, amely további adatokat várhat az inflációs folyamatok pontos feltérképezéséhez” – tette hozzá. 

Molnár szerint ugyanakkor a kamatcsökkentés ellenben akár még az első fél évben elindulhat, az év eleji inflációs adatok – és a nemzetközi környezet – függvényében már a februári vagy a márciusi ülésen, vagy a Fed politikájának jelentős változása esetén a júniusi ülés keretében. 

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a kamatok csökkentése és szinten tartása mellett ugyanis egyaránt szólnak érvek. A lazítás mellett elsősorban az alacsonyabb infláció, a főbb régiós versenytársak lazább monetáris politikája szól. Ugyanakkor az inflációt tekintve látszódnak kockázatok is: az év eleji átárazások az árrésstopok esetleges kivezetése mellett a választásokhoz kapcsolódó fiskális lazítás jelent kockázatot. Nem szabad megfeledkezni a devizapiac stabilitásáról sem, amelyet a jegybank kulcskérdésnek tart és amely a választásokhoz közeledve volatilisabbá válhat – ennek nyomán talán érdemes lehet kivárni.

Mint fogalmazott: a mai ülésen nem hangzott el egyértelmű iránymutatás, ami alapján meg lehetne határozni, hogy mikor történik meg az első vágás. A kedvezőtlenebb folyamatok (energiaárak, magas várakozások, szolgáltatásárak) nyomán nőtt annak a valószínűsége, hogy februárban még nem lesz vágás. 

A márciusi kamatcsökkentés – amennyiben az adatok is azt indokolják – adná magát az új inflációs jelentés miatt, azonban ekkor a devizapiaci volatilitás a választások miatt magasabb lehet, így érdemes lehet még kivárni – de persze, hogy addig mi történik, az még a bejövő adatoktól nagyban függ majd.