Kaiser Ferenc: Oroszország lyukat tudna robbantani Európa helyébe, de az európaiak is 140 nagyvárost tudnának elhamvasztani

Hétfőn várhatóan frissíti Franciaország nukleáris doktrínáját Emmanuel Macron elnök, és ez egy újabb lépés lehet az önálló európai nukleáris védelmi erő létrehozására. Erről is kérdezte az InfoRádió Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét.

Franciaországnak a becslések szerint 290 atomtöltete lehet, Nagy-Britanniának 220, de London abból a szempontból nem független, hogy míg a franciáknak a saját interkontinentális ballisztikus rakétájuk önálló fejlesztés, tehát ők maguk gyártják, addig a britek hajóin az amerikaiaktól vásárolt Trident II-es interkontinentális ballisztikus rakéták vannak.

Elég-e ez az önálló európai nukleáris védelmi erőhöz? Kaiser Ferenc szerint sok is. 

de ha a francia és brit készleteket összeadjuk, vagy azt vesszük, hogy tényleg csak egy-egy hajó van kint mind a két flotta részéről valahol az Atlanti-óceánon, hiszen szigorúan titkos, hogy merre járőröznek ezek a hajók, együtt 140 orosz, kínai vagy ad abszurdum amerikai nagyváros tudnának elhamvasztani” – érzékeltette a szakértő, megjegyezve újfent, hogy persze Oroszország, és nyilván az USA is többszörösen képes lenne elpusztítani Franciaországot és Nagy-Britanniát.

Az Oroszországi Föderáció körülbelül 1700 darab nukleáris robbanófejet tart „piros gombon”, a tartalék mennyiséggel, valamint a bontásra váró készletekkel együtt ez közel 5500 darabot jelent. Kínának 600 körüli töltete van, ami előbbinél jóval szerényebb, de az is bőven elég lenne Európa ellen. Kaiser Ferenc szerint 

Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok milyen szemmel nézi, hogy Európa szeretne egy kicsit függetlenedni, azt válaszolta, hogy ez a mostani adminisztráció részéről elvárás is, tehát nem élik meg tragédiaként, ha kevesebbet kell erre Amerikának költenie. Kaiser Ferenc szerint 

 ami megjelent néhány nagyon markáns kijelentésben, különösen a müncheni biztonságpolitikai csúcstalálkozón a német kancellár részéről, vagy még a davosi csúcstalálkozón a kanadai miniszterelnök révén. Mindezek a nyilatkozatok, a bizalmatlanság pedig érthetően nem tetszik az Egyesült Államoknak.

„De nagyon 

ha azt az elemi érdekei megkívánják. Tehát egyszerre mindent nem lehet megoldani amerikai részről” – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Nyitókép forrása: Pixabay