Szoros küzdelemre készül a fővárosi fideszes bástya

Egyetlen választókerület maradt narancssárga Budapesten 2022-ben: a 14-es számú (ma már 15-ös), Rákosmente városrészt magában foglaló körzetet nem tudta elhódítani az ellenzéki össze­fogás jobbikos indulója, Szilágyi György. Dunai Mónika 2014 óta minden alkalommal győzött, legutóbb egyedüli fideszesként Budapesten. „A kerület 2019-ben nagy arányban támogatta Tarlós István főpolgármester újrázását, s a 2024-es európai parlamenti választáson is 3 százalékkal több volt a fideszes voks, mint Budapest egészében” – mutat rá lapunknak Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója. Szerinte a sorozatos kormánypárti győzelmek ellenére most klasszikus csatatérkörzetről kell beszélni, s úgy véli, 2026-ban a Tisza Párton kívül egyik ellenzéki erő sem meri magát megméretni a választókerületben. „Dunai mellett szól a tapasztalat, a beágyazottság, a korábbi választások alapján érzékelhető népszerűségtöbblet” – sorolja a kutatási igazgató. Megjegyzi: a képviselő országos témákban – mint a béke, a rezsicsökkentés, a migrációs paktum elutasítása – is aktív, ami helyben fontos lehet a döntéskor. 

Dunai Mónika azt mondja, hogy a kerület ismerete lényeges szempont. 

itt jártam óvodába és iskolába, itt kezdtem tanári pályámat. Számos helyi civil szervezetnek vagyok a tagja, és 1990 óta foglalkozom aktívan a közélettel” – fogalmaz érdeklődésünkre. Magát úgy jellemzi, hogy „egy a majdnem 90 ezer rákosmentiből”, akit bármikor megszólíthatnak a problémáikkal, javaslataikkal, amelyeket aztán továbbvisz a szintén fideszes önkormányzat elé vagy akár az Országgyűlésbe. 2022-es győzelme kulcsát is ebben látja: „ez egy közös munka, együtt gondolkodni a polgárokkal, és aztán lépni”. 

A Tisza Párt jelöltje, a félig angol származású Porcher Áron bemutatkozó szövegéből utóbb ki kellett húzni azt, hogy Rákosmentén él. 

szűk másfél éve a Fővárosi Közgyűlés képviselője. Idő hiányában a kampány kedvéért hátrahagyta a szakpolitikát, amelyre az imázsát építik. Porcher nem élvez teljes támogatottságot pártja szimpatizánsai körében: 53,2 százalékot kapott a tiszás előválasztáson, ezzel a jelöltek legkevésbé népszerű negyedébe tartozik. Novemberben kellemetlen videó jelent meg róla, amelyben a párt szervezetlenségéről beszél; elhangzott, hogy „tavaly április óta egy folyamatos improvizálási sorozat közepette vagyunk”. 

Rákosmente kapcsolata a fővárossal a 2019-es főpolgármester-váltás után megromlott. „Sajnos úgy tűnik, Karácsony Gergelyék nem látnak a körúton túlra” – fogalmaz Dunai, és hozzáteszi, hogy a forrásokat elzárják a fideszes bástyának tekintett kerület elől. A még Tarlós István főpolgármestersége idején tető alá hozott tehermentesítő út – a Vidor utca meghosszabbítása – tervét a kukába dobták, végül a kormány segített: két és fél milliárd forinttal beszállt a projektbe, így az 2024 nyarán elkészült. 

Érdekes, hogy a kerékpárbarát hírében álló főpolgármester nem vitte végig a szintén Tarlós-féle városvezetés által elfogadott, a Rákos-patak menti bicikliutat érintő fejlesztést, így a kerület hiába épített nyolc kilométernyi kerékpárutat, a projekt elhalt, a főváros pedig fizethette vissza az erre kapott forrásokat. „Ekkor vált egyértelművé, hogy csak a kormányra számíthatunk” – fogalmaz Dunai. Hozzáteszi: még a fővárosi tulajdonú közterületeket is a kerület tartja rendben, máskülönben nyakig érne a „méhlegelő”. 

A politikus kitér a fővárosi utak állapotára is, ami a kerületben is nagy nehézséget okoz. „Helyiek tízezreinek, akik a belvárosban dolgoznak vagy tanulnak, a dugó miatt napi három órára is nőhet az ingázási idő, és ezen az elérhetetlen BKK járatpolitikája sem segít” – mondja. Mérsékelte a terheket a kerületen áthaladó Budapest–­Hatvan-vasútvonal megújítása; Dunaiék kérésének megfelelően zajvédő falak és felüljárók is épültek, parkolókkal és az új Akadémiaújtelep megállóval kiegészítve. 

A kormány több tíz milliárd forintot juttatott Rákosmentének: száz százalékban állami pénzből befejezték a kétezer fő befogadására alkalmas Riz Levente Sport- és Rendezvényközpontot, amely nemcsak a tömegsport és a versenysport előtt nyitotta meg kapuit, hanem közösségi térként is működik. Megépült a Makovecz Imre tervezte templom, és két hónapja adták át a Gózon Gyula Kamaraszínházat, amelyet egymilliárd forinttal támogatott az állam. „Figyelünk arra, hogy bölcsődéink, óvodáink, iskoláink is folyamatosan megújuljanak, erős a kézilabdasport is errefelé” – sorolja a képviselő. 

Tervek is vannak bőven: a hatvani után a szolnoki vasútvonal megújítása következne a helyi érdekek szerint, az uszoda felújítása szintén napirenden van, ahogy egy Rákos-patak melletti közpark létrehozása is. A fideszes politikus hangsúlyozza: mindehhez az kell, hogy béke legyen, és Európa ne álljon át hadigazdaságra. Úgy véli, kormányváltás és az „európai háborús őrülethez” való csatlakozás esetén az EU a fejlesztésekre fordítható forintokat tenné át a háborús kasszába, illetve az ukrán állam működtetésébe. „Ez családonként 1,4 millió forintnyi kiesést jelentene az egész országban” – jelenti ki. 

Dunai Mónika úgy látja, a választás nem Orbán Viktorról vagy az ő személyéről szól, hanem arról, hogy a polgárok milyen jövőt szeretnének maguknak. „Ha békés és prosperáló éveket, valamint a háborúból való kimaradást, akkor a Fidesz–KDNP-re kell szavazni, hiszen mi már bizonyítottunk” – fogalmaz. A képviselő azt mondja, hogy a választókerület a nyugodt fejlődést preferálja, nem pedig „az ellenzék által felfokozott hangulatkeltést”, ezzel együtt szoros küzdelmet vár.

Nyitókép: Dunai Mónika