Rákosmentén kirobbanthatatlannak tűnik a Fidesz: 2006 óta vezeti a XVII. kerületet, 2014 óta Dunai Mónika a körzet országgyűlési képviselője. A politikus szerint a városrész annak ellenére tudott fejlődni az utóbbi években, hogy a főváros igyekszik keresztbe tenni neki.
Egyetlen választókerület maradt narancssárga Budapesten 2022-ben: a 14-es számú (ma már 15-ös), Rákosmente városrészt magában foglaló körzetet nem tudta elhódítani az ellenzéki összefogás jobbikos indulója, Szilágyi György. Dunai Mónika 2014 óta minden alkalommal győzött, legutóbb egyedüli fideszesként Budapesten. „A kerület 2019-ben nagy arányban támogatta Tarlós István főpolgármester újrázását, s a 2024-es európai parlamenti választáson is 3 százalékkal több volt a fideszes voks, mint Budapest egészében” – mutat rá lapunknak Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója. Szerinte a sorozatos kormánypárti győzelmek ellenére most klasszikus csatatérkörzetről kell beszélni, s úgy véli, 2026-ban a Tisza Párton kívül egyik ellenzéki erő sem meri magát megméretni a választókerületben. „Dunai mellett szól a tapasztalat, a beágyazottság, a korábbi választások alapján érzékelhető népszerűségtöbblet” – sorolja a kutatási igazgató. Megjegyzi: a képviselő országos témákban – mint a béke, a rezsicsökkentés, a migrációs paktum elutasítása – is aktív, ami helyben fontos lehet a döntéskor.
Dunai Mónika azt mondja, hogy a kerület ismerete lényeges szempont.
Rákoscsabai születésű vagyok, a kerület több részén éltem, itt nőttem fel,
itt jártam óvodába és iskolába, itt kezdtem tanári pályámat. Számos helyi civil szervezetnek vagyok a tagja, és 1990 óta foglalkozom aktívan a közélettel” – fogalmaz érdeklődésünkre. Magát úgy jellemzi, hogy „egy a majdnem 90 ezer rákosmentiből”, akit bármikor megszólíthatnak a problémáikkal, javaslataikkal, amelyeket aztán továbbvisz a szintén fideszes önkormányzat elé vagy akár az Országgyűlésbe. 2022-es győzelme kulcsát is ebben látja: „ez egy közös munka, együtt gondolkodni a polgárokkal, és aztán lépni”.
A Tisza Párt jelöltje, a félig angol származású Porcher Áron bemutatkozó szövegéből utóbb ki kellett húzni azt, hogy Rákosmentén él.
Porcher egy tajvani milliárdos üzletember egyik cégénél, illetve multiknál volt befektetési projektvezető és tanácsadó,
szűk másfél éve a Fővárosi Közgyűlés képviselője. Idő hiányában a kampány kedvéért hátrahagyta a szakpolitikát, amelyre az imázsát építik. Porcher nem élvez teljes támogatottságot pártja szimpatizánsai körében: 53,2 százalékot kapott a tiszás előválasztáson, ezzel a jelöltek legkevésbé népszerű negyedébe tartozik. Novemberben kellemetlen videó jelent meg róla, amelyben a párt szervezetlenségéről beszél; elhangzott, hogy „tavaly április óta egy folyamatos improvizálási sorozat közepette vagyunk”.
Rákosmente kapcsolata a fővárossal a 2019-es főpolgármester-váltás után megromlott. „Sajnos úgy tűnik, Karácsony Gergelyék nem látnak a körúton túlra” – fogalmaz Dunai, és hozzáteszi, hogy a forrásokat elzárják a fideszes bástyának tekintett kerület elől. A még Tarlós István főpolgármestersége idején tető alá hozott tehermentesítő út – a Vidor utca meghosszabbítása – tervét a kukába dobták, végül a kormány segített: két és fél milliárd forinttal beszállt a projektbe, így az 2024 nyarán elkészült.
Érdekes, hogy a kerékpárbarát hírében álló főpolgármester nem vitte végig a szintén Tarlós-féle városvezetés által elfogadott, a Rákos-patak menti bicikliutat érintő fejlesztést, így a kerület hiába épített nyolc kilométernyi kerékpárutat, a projekt elhalt, a főváros pedig fizethette vissza az erre kapott forrásokat. „Ekkor vált egyértelművé, hogy csak a kormányra számíthatunk” – fogalmaz Dunai. Hozzáteszi: még a fővárosi tulajdonú közterületeket is a kerület tartja rendben, máskülönben nyakig érne a „méhlegelő”.
A politikus kitér a fővárosi utak állapotára is, ami a kerületben is nagy nehézséget okoz. „Helyiek tízezreinek, akik a belvárosban dolgoznak vagy tanulnak, a dugó miatt napi három órára is nőhet az ingázási idő, és ezen az elérhetetlen BKK járatpolitikája sem segít” – mondja. Mérsékelte a terheket a kerületen áthaladó Budapest–Hatvan-vasútvonal megújítása; Dunaiék kérésének megfelelően zajvédő falak és felüljárók is épültek, parkolókkal és az új Akadémiaújtelep megállóval kiegészítve.
A kormány több tíz milliárd forintot juttatott Rákosmentének: száz százalékban állami pénzből befejezték a kétezer fő befogadására alkalmas Riz Levente Sport- és Rendezvényközpontot, amely nemcsak a tömegsport és a versenysport előtt nyitotta meg kapuit, hanem közösségi térként is működik. Megépült a Makovecz Imre tervezte templom, és két hónapja adták át a Gózon Gyula Kamaraszínházat, amelyet egymilliárd forinttal támogatott az állam. „Figyelünk arra, hogy bölcsődéink, óvodáink, iskoláink is folyamatosan megújuljanak, erős a kézilabdasport is errefelé” – sorolja a képviselő.
Tervek is vannak bőven: a hatvani után a szolnoki vasútvonal megújítása következne a helyi érdekek szerint, az uszoda felújítása szintén napirenden van, ahogy egy Rákos-patak melletti közpark létrehozása is. A fideszes politikus hangsúlyozza: mindehhez az kell, hogy béke legyen, és Európa ne álljon át hadigazdaságra. Úgy véli, kormányváltás és az „európai háborús őrülethez” való csatlakozás esetén az EU a fejlesztésekre fordítható forintokat tenné át a háborús kasszába, illetve az ukrán állam működtetésébe. „Ez családonként 1,4 millió forintnyi kiesést jelentene az egész országban” – jelenti ki.
Dunai Mónika úgy látja, a választás nem Orbán Viktorról vagy az ő személyéről szól, hanem arról, hogy a polgárok milyen jövőt szeretnének maguknak. „Ha békés és prosperáló éveket, valamint a háborúból való kimaradást, akkor a Fidesz–KDNP-re kell szavazni, hiszen mi már bizonyítottunk” – fogalmaz. A képviselő azt mondja, hogy a választókerület a nyugodt fejlődést preferálja, nem pedig „az ellenzék által felfokozott hangulatkeltést”, ezzel együtt szoros küzdelmet vár.
Nyitókép: Dunai Mónika
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Komjáthi Imre, Szanyi Tibor és Thürmer Gyula eltérően látják a magyar baloldal helyzetét, abban azonban egyetértenek: a korábbi politikai modell válságba került. A kérdés már nemcsak az, hogy ki vezeti a baloldalt, hanem az is, hogy mit jelent ma baloldalinak lenni.
A Brussels Signal cikke az Amnesty Internationalt idézi a magyarországi alkotmányos átalakítások kapcsán.
Mivel a kormánytól nem kapnak megfelelő információkat, a Fidesz európai parlamenti frakciója írásbeli beadvánnyal fordul az Európai Bizottsághoz a sok százezer magyar családot érintő tervezett megszorítások ügyében.
Az Euractiv beszámolója szerint Budapest eddig 16,2 milliárd euróra pályázott, de a Bizottság még nem hagyta jóvá a magyar tervet.
Vajon mi lehet a háttérben?
Sulyok Tamást pontosan olyan jogszabályi keretek között, pontosan olyan jogi és társadalmi legitimitással választották meg, mint az összes többi elődjét.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
