Kazincbarcikán 35 nappal a parlamenti választás előtt olyat tett a Fidesz, amire szinte senki sem számított. A baloldali fellegvárban egy olyan körzetben diadalmaskodtak a kormánypártok, ahol két évvel ezelőtt még 26 százalékpontos hátrányban voltak. A Fidesz Kazincbarcikán egyébként a 2022-es országgyűlési választáson is kikapott.
Óriási győzelmet aratott vasárnap a Fidesz-KDNP a kazincbarcikai időközi választáson. Az országgyűlési választások előtti utolsó időközit tartották egy haláleset miatt a településen a 7-es számú körzetben, ahol három jelölt volt: a várost évek óta irányító MSZP-s polgármester, Szitka Péter embere, Sütő Ágnes, a civil szervezettel, a Városvédőkkel induló, a Tisza Párthoz köthető és a helyi tiszások támogatását is élvező Séllyei Erzsébet, valamint a kormánypártok jelöltje, Kaló Attila.
Ezt is ajánljuk a témában
Kazincbarcikán csak harmadik a Fidesz! – harangozta be felvezető cikkét a 444.hu. A végén simán nyert a kormánypárti jelölt, a Tisza pedig utolsó lett. A miniszterelnök is ünnepel.
Vasárnap este a Nemzeti Választási Iroda közölte a hivatalos végeredményt:
A mostani választási eredmény pontos értelmezéséhez először a 2024-es önkormányzati voksolási eredményhez érdemes nyúlni. Alább láthatják az eredményt:
2024 júniusában több mint 26 százalékponttal verte meg a baloldali összefogás jelöltje a Fidesz aspiránsát. Ezt a fölényt annak fényében érdemes nézni, hogy 2024 júniusában a kormánypártok országosan mind az önkormányzati, mind az európai parlamenti választást fölényesen megnyerték.
Kaló Attila mostanra tehát nemcsak 26 százalékpontos hátrányt dolgozott le, hanem még közel 7 százalékpontos előnyt szerzett is.
Ráadásul Kaló több szavazatot szerzett most, mint 2024-ben, pedig a részvétel jóval kisebb volt. Ilyen fordításra nagyon rég volt példa ilyen rövid idő alatt. Mindez annak fényében érdekes hogy több közvélemény-kutató földrengésszerű ellenzéki győzelmet jósol áprilisra. Ezzel szemben, ha ezek a prognózisok valósak lennének, akkor ebben a kazincbarcikai körzetben megsemmisítő vereséget kellett volna szenvednie a Fidesznek március 8-án.
A kormánypárt jelöltje pedig nemhogy kikapott volna, hanem még több voksot is szerzett, mint két éve.
Kazincbarcika 1994 óta stabil baloldali fellegvár. A Fidesznek csaupán 2010-ben sikerült egyéni körzetet nyernie, de az is kevés volt ahhoz, hogy a helyi képviselő-testületben átvegyék az irányítást. A polgármesteri poszt megszerzésére esélye sem volt a kormánypártoknak az elmúlt évtizedekben. 2014-ben, 2019-ben és 2024-ben is jelentős fölénnyel nyert a baloldal.
Ráadásul a 2022-es országgyűlési választáson a Márki-Zay Péter által vezetett lista nyerte a voksolást Kazincbarcikán, miközben még Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is tarolt a Fidesz.
Mindezeken alapján teljesen nyugodtan nevezhetjük történelminek a Fidesz-KDNP jelöltjének kazincbarcikai győzelmét.
Ahogy korábban említettük a közvélemény-kutatók egy része hosszú ideje jelentős Tisza előnyről tudósít. Ennek ellenére szintén a Fidesz győzelmével végződött a február 8-i időközi választás Balmazújvárosban. A voksolás tétje az volt, hogy a városban kormánypárti többség lesz-e, vagy pedig marad-e a patthelyzet. A hetes számú körzetben tartották a választást, ahol 2024. június 9-én még négy szavazattal kikapott a Fidesz jelöltje.
Ezt is ajánljuk a témában
Balmazújvárosban kiderült, mi a valóság.
Nagy Zoltán, a Fidesz–KDNP jelöltje 397 szavazattal megnyerte a balmazújvárosi 7. számú egyéni választókerületben tartott időközi önkormányzati választást. A Közösen Balmazújvárosért Egyesület jelöltje, Molnár Péter 369 voksot kapott, míg a függetlenként induló Béresné Lőrincz Erzsébetre 77-en szavaztak. Az alulmaradt jelölt ugyan „civilként” indult, ám valójában a Tisza támogatta, maga is bevallotta nyilvánosan, hogy a Tiszával szimpatizál. A Fidesz-győzelem abból a szempontból is nagy dobás, hogy ahol időközit tartottak, ott utoljára 2014-ben nyert a Fidesz.
A kazincbarcikai és balmazújvárosi időközi választás beleillett abba a sorba, amiről a Mandiner folyamatosan írt, miszerint az időközi választások egyáltalán nem igazolják vissza, hogy olyan földrengésszerű változások történtek volna a pártok támogatottságában, mint azt egyes intézetek mérik. Bár függetlenként indult a február 1-i kalaznói időközi választáson a korábbi fideszes polgármester, de meg tudta tartani a pozícióját. A Tolna vármegyei kistelepülésen a legtöbb szavazattal mandátumot szerzett Hafenscher Károly is, aki korábban a Reformáció 500 Emlékbizottság kormánybiztosa volt, így őt sem lehet jelentős ellenzékiséggel vádolni.
Mint arról a Mandiner tavaly év végi elemzésében beszámolt, a 2024-es júniusi választásokhoz képest az azóta tartott időközi választások lényeges átrendeződést hoztak abból a szempontból, hogy a baloldali összefogás eltűnt a politikai térképről. A Mi Hazánk támogatottsága pedig a harmadára zsugorodott. A Kutyapárt több mint 8 százalékos eredménye az óbudai és józsefvárosi időközi választásnak köszönhető, mivel ők voltak az úgymond baloldali ellenzék abban a körzetben.
Érdekes, hogy a parlamenti ellenzéki pártok közül egyetlen alakulat sem lépte át az 5 százalékos küszöböt, sőt többségük el sem indult az időközi voksolásokon.
Ezzel párhuzamosan a független és egyéb helyi civil jelöltek megszerezték a voksok közel 50 százalékát.
Másrészt a csökkenés annak is köszönhető, hogy ezek a voksolások kisebb téttel bírtak a kormánypártok számára,
de a politikai erők között a Fidesz-KDNP így is mindenkit messze vert.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a fenti elemzésben csak azokat az időközi választásokat vettük számításba, ahol 2024. június 9-én, majd pedig az időközi választáson is volt fideszes jelölt. Így kimaradt az elemzésből a gyömrői időközi polgármester-választás, ahol Kisberk Szabolcs, a Mi Hazánk jelöltje végzett az első helyen. Az utóbbi eredmény sem az ellenzkhez köthető intézetek számait támasztották alá.
Az országos felméréseket szintén nem igazolta vissza a 2025 elején tartott két időközi parlamenti választás (Újpest-Angyalföld és Tolna vármegye Dombóvár-körzet).
A Tolna vármegyei voksolsát jelentő fölénnyel nyerte a Fideszt, és támogatottsága egyáltalán nem csökkent 2022-höz képest. A kormánypártok számára nehéz terepnek számító újpesti választáson bár vereséget szenvedtek, de a Fidesz jelöltjének támogatottsága nagyjából megegyezett a 2022-es eredménnyel, sőt a 2024-es európai parlamenti eredményhez képest még növekedett is.
Nyitókép: Orbán Viktor Facebook oldala
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Rákosmentén kirobbanthatatlannak tűnik a Fidesz: 2006 óta vezeti a XVII. kerületet, 2014 óta Dunai Mónika a körzet országgyűlési képviselője. A politikus szerint a városrész annak ellenére tudott fejlődni az utóbbi években, hogy a főváros igyekszik keresztbe tenni neki.
Ennyit a valóság és a „közvélemény-kutatások” kapcsolatáról.
Ott nyert a Fidesz, ahol a teljes baloldali sajtó leírta őket; Brüsszelig érhetnek az ukrán aranykonvoj-ügy szálai; lerántották a leplet Magyar Péter szakdolgozatáról és robbantás történt egy európai ország amerikai nagykövetségén.
Most azért, hogy mindenki megértse: Ukrajna gyalázatos orosz agresszió áldozata, hősies nép hazája – egyben utolsó, megbízhatatlan, ön- és közveszélyes latorállam. Kohán Mátyás írása.
Ukrajna mindent bevetne a 90 milliárd eurós EU-hitel érdekében.
Egy zsinagóga volt a célpont.
Újabb, az előzőnél is nagyobb energiaválság jöhet, ha nem rendeződik a közel-keleti helyzet.
