Magyar Péter ettől idegbe kerül: olyan fordítást mutatott be a Fidesz, amire évtizedek óta nem volt példa

Óriási győzelmet aratott vasárnap a Fidesz-KDNP a kazincbarcikai időközi választáson. Az országgyűlési választások előtti utolsó időközit tartották egy haláleset miatt a településen a 7-es számú körzetben, ahol három jelölt volt: a várost évek óta irányító MSZP-s polgármester, Szitka Péter embere, Sütő Ágnes, a civil szervezettel, a Városvédőkkel induló, a Tisza Párthoz köthető és a helyi tiszások támogatását is élvező Séllyei Erzsébet, valamint a kormánypártok jelöltje, Kaló Attila. 

Vasárnap este a Nemzeti Választási Iroda közölte a hivatalos végeredményt: 

• Kaló Attila 283 szavazattal, 43,21 százalékkal nyert,
• a második helyen Sütő Ágnes végzett, 36,34 százalékkal, 
• míg a helyi Tisza Sziget tagja, saját bevallása szerint tiszások által is támogatott Séllyesi Erzsébet lett a harmadik, mindössze 20,46 százaléknyi szavazattal.

Hihetetlen fordítás

A mostani választási eredmény pontos értelmezéséhez először a 2024-es önkormányzati voksolási eredményhez érdemes nyúlni. Alább láthatják az eredményt: 

2024 júniusában több mint 26 százalékponttal verte meg a baloldali összefogás jelöltje a Fidesz aspiránsát. Ezt a fölényt annak fényében érdemes nézni, hogy 2024 júniusában a kormánypártok országosan mind az önkormányzati, mind az európai parlamenti választást fölényesen megnyerték. 

Ráadásul Kaló több szavazatot szerzett most, mint 2024-ben, pedig a részvétel jóval kisebb volt. Ilyen fordításra nagyon rég volt példa ilyen rövid idő alatt. Mindez annak fényében érdekes hogy több közvélemény-kutató földrengésszerű ellenzéki győzelmet jósol áprilisra. Ezzel szemben, ha ezek a prognózisok valósak lennének, akkor ebben a kazincbarcikai körzetben megsemmisítő vereséget kellett volna szenvednie a Fidesznek március 8-án.  

Kazincbarcika 1994 óta stabil baloldali fellegvár. A Fidesznek csaupán 2010-ben sikerült egyéni körzetet nyernie, de az is kevés volt ahhoz, hogy a helyi képviselő-testületben átvegyék az irányítást. A polgármesteri poszt megszerzésére esélye sem volt a kormánypártoknak az elmúlt évtizedekben. 2014-ben, 2019-ben és 2024-ben is jelentős fölénnyel nyert a baloldal. 

Mindezeken alapján teljesen nyugodtan nevezhetjük történelminek a Fidesz-KDNP jelöltjének kazincbarcikai győzelmét. 

Balmazújvárosban is ellenzéki körzetet hódított el a Fidesz

Ahogy korábban említettük a közvélemény-kutatók egy része hosszú ideje jelentős Tisza előnyről tudósít. Ennek ellenére szintén a Fidesz győzelmével végződött a február 8-i időközi választás Balmazújvárosban. A voksolás tétje az volt, hogy a városban kormánypárti többség lesz-e, vagy pedig marad-e a patthelyzet. A hetes számú körzetben tartották a választást, ahol 2024. június 9-én még négy szavazattal kikapott a Fidesz jelöltje. 

Nagy Zoltán, a Fidesz–KDNP jelöltje 397 szavazattal megnyerte a balmazújvárosi 7. számú egyéni választókerületben tartott időközi önkormányzati választást. A Közösen Balmazújvárosért Egyesület jelöltje, Molnár Péter 369 voksot kapott, míg a függetlenként induló Béresné Lőrincz Erzsébetre 77-en szavaztak. Az alulmaradt jelölt ugyan „civilként” indult, ám valójában a Tisza támogatta, maga is bevallotta nyilvánosan, hogy a Tiszával szimpatizál. A Fidesz-győzelem abból a szempontból is nagy dobás, hogy ahol időközit tartottak, ott utoljára 2014-ben nyert a Fidesz.

Az időközi választások eddig sem igazolták vissza a Tisza fölényét

A kazincbarcikai és balmazújvárosi időközi választás beleillett abba a sorba, amiről a Mandiner folyamatosan írt, miszerint az időközi választások egyáltalán nem igazolják vissza, hogy olyan földrengésszerű változások történtek volna a pártok támogatottságában, mint azt egyes intézetek mérik. Bár függetlenként indult a február 1-i kalaznói időközi választáson a korábbi fideszes polgármester, de meg tudta tartani a pozícióját. A Tolna vármegyei kistelepülésen a legtöbb szavazattal mandátumot szerzett Hafenscher Károly is, aki korábban a Reformáció 500 Emlékbizottság kormánybiztosa volt, így őt sem lehet jelentős ellenzékiséggel vádolni. 

Mint arról a Mandiner tavaly év végi elemzésében beszámolt, a 2024-es júniusi választásokhoz képest az azóta tartott időközi választások lényeges átrendeződést hoztak abból a szempontból, hogy a baloldali összefogás eltűnt a politikai térképről. A Mi Hazánk támogatottsága pedig a harmadára zsugorodott. A Kutyapárt több mint 8 százalékos eredménye az óbudai és józsefvárosi időközi választásnak köszönhető, mivel ők voltak az úgymond baloldali ellenzék abban a körzetben. 

Ezzel párhuzamosan a független és egyéb helyi civil jelöltek megszerezték a voksok közel 50 százalékát. 

• A kormánypártok támogatottsága 42,74 százalékról 40,22 százalékra csökkent. 
• Ez a változás elhanyagolható mértékű, mivel részben inkább az ellenzéki által 2024. júniusában megnyert körzetekben volt választás. 

Másrészt a csökkenés annak is köszönhető, hogy ezek a voksolások kisebb téttel bírtak a kormánypártok számára, 

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a fenti elemzésben csak azokat az időközi választásokat vettük számításba, ahol 2024. június 9-én, majd pedig az időközi választáson is volt fideszes jelölt. Így kimaradt az elemzésből a gyömrői időközi polgármester-választás, ahol Kisberk Szabolcs, a Mi Hazánk jelöltje végzett az első helyen. Az utóbbi eredmény sem az ellenzkhez köthető intézetek számait támasztották alá. 

 A Tolna vármegyei voksolsát jelentő fölénnyel nyerte a Fideszt, és támogatottsága egyáltalán nem csökkent 2022-höz képest. A kormánypártok számára nehéz terepnek számító újpesti választáson bár vereséget szenvedtek, de a Fidesz jelöltjének támogatottsága nagyjából megegyezett a 2022-es eredménnyel, sőt a 2024-es európai parlamenti eredményhez képest még növekedett is. 

Nyitókép: Orbán Viktor Facebook oldala